Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. március / 3. szám
fHIRHOZO KÖZÉLET 2006. MÁRCIUS 3 Képeskönyv Rákoskeresztúr múltjáról (Folytatás a címoldalról) A könyvet Barna Andor alpolgármester és Tóth Pétert, a mű szerkesztője mutatta be a vendégeknek. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy régen hiányzó könyv a Rákoskeresztúri emlékkönyv, ezért az önkormányzat szívesen vállalta fel a megjelentetését. Megköszönte egyben a szerkesztő áldozatos kutató-, gyűjtő- és összegző munkáját. Tóth Péter hozzátette, hogy tavaly augusztusában a gyűjtött térképekből nyílt kiállítás a Dózsában, míg most főleg fényképek és történelmi hátterük jelent meg könyv formájában. Elmondta, hogy az emlékkönyv létrehozásával a cél az volt, hogy a gyerekekben is felébresz- szék a tiszteletet, megbecsülést az ősök iránt. A sok információból, rendelkezésre álló korai térképből válogatni kellett, hiszen a könyv terjedelme nem engedte meg mindegyik közlését. Tóth Péter köszönetét fejezte ki többek között Szetlik Péternek, Ádám Ferencnek. Felhívta azonban a közönség figyelmét arra, hogy továbbra is várja a lakosságtól az új ismereteket, talán régi fényképalbumokat, hiszen egy második kötetre is lehet igény. Az ünnepélyes könyvátadót rövid műsor követte, melyben először ifj. Mucsi Sándor színművész a múltat idézte fel - a fosztásról hallhattunk egy prózai részletet majd a Rákoskeresztúri Szlovák Asszonykórus helyi népdalokat és farsangi dalokat adott elő. Szabó A. Kihelyezett kerületi történelemóra a Dózsában Albrecht Gyula Az előadó sajnálattal mutatta be a néhány évtizede még működő több strand helyszínét. A rákoskertieknek is megleJanuár 20-án és 21-én rendhagyó történelem- órákra került sor a XVII. kerületi Lokálpatrióták Egyesülete szervezésében a Dózsa Művelődési Ház színháztermében. Tóth Péter Rákoskeresztúr, dr. Dombóvári Antal Rákosliget történelmét mutatta be, majd a szünet után Szanyi Dezső Rákoscsaba, Szelepcsényi Sándor Rákoskert, valamint Albrecht Gyula Rákoshegy bemutatójával következett. A Dózsába látogató 300-300 fős diáksereg a kivetítőn fényképeken is nyomon követhette, hogyan változtak a néhány évtizede még falu látképét mutató településrészek várossá. A jelenlévők megtudták, hogy Rákoskeresztúr központja régebben a Gyökér utca felé esett, és képeket láthattak az akkor csodálatos szépségű Fuchs- kastélyról, valamint a településrész több évszázados pecsétnyomatairól. Rákosligetről kiderült, hogy azt munkáscsaládok számára hozták létre, de mégis ott létesült a főváros legelső kulturális intézménye, a mai Cse- kovszky Árpád Művelődési Ház. A rákoscsabai református gyülekezet működését már 1631-es feljegyzések bizonyítják, ráadásul ennek parókiáján szállt meg 1705 nyarán II. Rákóczi Ferenc csapataival. Szanyi Dezsőtől továbbá megtudtuk, hogy a katolikus templomban esküdött Jókai Mór és Laborfalvi Róza. petés lehetett, hogy annak idején egy természetes tavacska is volt a község határánál, illetve hogy a vasútállomáshoz vezető platánsort már 1935-ben ültették. Rákoshegy történelmével kapcsolatban néhány tévhitet oszlatott el Albrecht Gyula: például hogy a település a Gellért-heggyel egy magasságban lenne („csak” 180 méter tengerszint feletti magassága), vagy hogy Erdős Renée írónő hozatta félkész házát. A diákoknak egy-egy tesztláp segítségével számot kellett adni az előadásokról, a helyes feladatlapot kitöltők pedig a másnapi értékelés után nyereményekben részesültek. Az összesen több mint kétórás történelemórán a tanulók rengeteg ismerettel gyarapodtak. Szabó Anikó
