Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)

2006. március / 3. szám

fHIRHOZO KÖZÉLET 2006. MÁRCIUS 3 Képeskönyv Rákoskeresztúr múltjáról (Folytatás a címoldalról) A könyvet Barna Andor alpolgármes­ter és Tóth Pétert, a mű szerkesztője mutatta be a vendégeknek. Az alpolgár­mester hangsúlyozta, hogy régen hiány­zó könyv a Rákoskeresztúri emlék­könyv, ezért az önkormányzat szívesen vállalta fel a megjelentetését. Megkö­szönte egyben a szerkesztő áldozatos ku­tató-, gyűjtő- és összegző munká­ját. Tóth Péter hozzátette, hogy tavaly augusztusában a gyűjtött térképekből nyílt kiállítás a Dó­zsában, míg most főleg fényké­pek és történelmi hátterük jelent meg könyv formájában. Elmond­ta, hogy az emlékkönyv létreho­zásával a cél az volt, hogy a gye­rekekben is felébresz- szék a tiszteletet, meg­becsülést az ősök iránt. A sok információból, rendelkezésre álló korai tér­képből válogatni kellett, hi­szen a könyv terjedelme nem engedte meg mindegyik közlé­sét. Tóth Péter köszönetét fejez­te ki többek között Szetlik Pé­ternek, Ádám Ferencnek. Fel­hívta azonban a közönség fi­gyelmét arra, hogy továbbra is várja a lakosságtól az új ismereteket, ta­lán régi fényképalbumokat, hiszen egy második kötetre is lehet igény. Az ünne­pélyes könyvátadót rövid műsor követte, melyben először ifj. Mucsi Sándor szín­művész a múltat idézte fel - a fosztásról hallhattunk egy prózai részletet majd a Rákoskeresztúri Szlovák Asszonykó­rus helyi népdalokat és farsangi dalokat adott elő. Szabó A. Kihelyezett kerületi történelemóra a Dózsában Albrecht Gyula Az előadó sajnálattal mutatta be a né­hány évtizede még működő több strand helyszínét. A rákoskertieknek is megle­Január 20-án és 21-én rendhagyó történelem- órákra került sor a XVII. kerületi Lokálpatrió­ták Egyesülete szervezésében a Dózsa Műve­lődési Ház színháztermében. Tóth Péter Rákoskeresztúr, dr. Dom­bóvári Antal Rákosliget történelmét mutatta be, majd a szünet után Szanyi Dezső Rákoscsaba, Szelepcsényi Sán­dor Rákoskert, valamint Albrecht Gyu­la Rákoshegy bemutatójával követke­zett. A Dózsába látogató 300-300 fős di­áksereg a kivetítőn fényképeken is nyo­mon követhette, hogyan változtak a né­hány évtizede még falu látképét mutató településrészek várossá. A jelenlévők megtudták, hogy Rákos­keresztúr központja régebben a Gyökér utca felé esett, és képeket láthattak az akkor csodálatos szépségű Fuchs- kastélyról, valamint a településrész több évszázados pecsétnyomatairól. Rákosligetről kiderült, hogy azt mun­káscsaládok számára hozták létre, de mégis ott létesült a főváros legelső kul­turális intézmé­nye, a mai Cse- kovszky Árpád Művelődési Ház. A rákoscsabai református gyü­lekezet működé­sét már 1631-es feljegyzések bizo­nyítják, ráadásul ennek parókiáján szállt meg 1705 nyarán II. Rákó­czi Ferenc csapa­taival. Szanyi De­zsőtől továbbá megtudtuk, hogy a katoli­kus templomban esküdött Jókai Mór és Laborfalvi Róza. petés lehetett, hogy annak ide­jén egy természe­tes tavacska is volt a község ha­táránál, illetve hogy a vasútállo­máshoz vezető platánsort már 1935-ben ültet­ték. Rákoshegy történelmével kapcsolatban né­hány tévhitet osz­latott el Albrecht Gyula: például hogy a település a Gellért-heggyel egy magasságban lenne („csak” 180 méter tenger­szint feletti ma­gassága), vagy hogy Erdős Renée írónő ho­zatta félkész há­zát. A diákoknak egy-egy tesztláp segítségével szá­mot kellett adni az előadásokról, a helyes feladat­lapot kitöltők pe­dig a másnapi ér­tékelés után nye­reményekben ré­szesültek. Az összesen több mint kétórás tör­ténelemórán a tanulók rengeteg isme­rettel gyarapodtak. Szabó Anikó

Next

/
Thumbnails
Contents