Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)

2006. december / 11. szám

16 2006. DECEMBER KULTÚRA-»HÍRHOZÓ Negyven reklám egy órában November 25-én hatodik alkalommal került megrendezésre Magyarországon a Reklámza- bálók Éjszakája, helyszín a Budapest Kong­resszusi Központ volt. Két nappal előtte, no­vember 23-án a Rákoscsabai Közösségi Ház ki­csiben rendezte meg a reklámok estéjét. A központi, hatórás rendezvényen ma­gyar és nemzetközi, új és régi reklámfil­meket egyaránt bemutattak (öt földrész 600 reklámját), Rákoscsabán azonban nem kellett ilyen sokat végignéznie az ifjúságnak. Flaisz Gergő művelődésszer­vező negyven, többségében amerikai reklámot készített össze. Az est vendége Kukucska János reklámgrafikus volt, aki mindig hozzáfűzött néhány érdekes­séget a filmekhez. A rendezvényen résztvevő fiatalok néha csodálkozva néz­ték a sör-, fogkrém-, autó-, ital-, sport­adó reklámokat, hiszen néhány annyira az amerikai kontinenst célozta meg, hogy Ma­gyarországon nem kö­zérthető a csattanója vagy mondanivalója. Kukucska János el­mondta, hogy a reklá­mok - sokszor nem tisz­tességes módon - kife­jezetten a fiatalokat, il­letve a potenciális vá­sárlóréteget próbálják behálózni. Az évek elő­rehaladtával viszont egyre szellemesebbnek és kreatívabbnak kell lenniük a készítőknek is, ha azt akarják, hogy felfigyeljenek termékükre. Egy-két évtizede ugyanis egy autóreklámnál elég volt, ha bemu­tatták minden oldalról, ma már történet kell ahhoz, hogy megnézzék. Néha a rek­lám feszültséget teremt, ezzel akarván megfogni a nézőt: pl. egy ronda történe­tet lágy, kellemes zenével kísérnek, mert akkor ennek kettőse megfogja a nézőt. Az emberek több­sége azonban a szellemes, frappáns poénnal záródó reklámokat kedveli a leg­jobban. Kukucska János elmondta, hogy a Ninten- do-játék és társainak rek­lámja sajnos egyre na­gyobb erőszakot is ered­ményez a fiatalok köré­ben, mert a gyerekeknek nem alakulnak ki morális gátlásaik, azt hiszik, hogy az életben is az erőszak a természetes. Bizonyított tény, hogy generáción­ként fokozódik az agresz- szió: a mai egyetemisták sokkal kevésbé azok, mint az általános iskolások. A körülbelül egyórás reklámblokk-ve­títés után néhány résztvevő késő estig beszélgetett a reklámokról a szervezők­kel, akik minden bizonnyal - a nagy előd mintájára - jövőre is megrendezik a rek­lámok estéjét. Szabó Anikó Könyvbemutató a Csigaházban Elvira Leszvan - pontosabban, az a köztünk élő kedves hölgy, aki ezen a művésznéven írogatta verseit - soha nem gondolt arra, hogy egyszer kézbe veheti saját verseskötetét. Ám egy na­pon, a Bohém Asztaltársaság összejövetelén Pájer Ildikó, a Csigaház vezetője, azt mondta, adjuk ki Elvira verseit! Az ötletet tettek követték, s november 25-én a Rákoscsabai Közösségi Házban bemutatásra került a Szelavi című könyv. Ahogy a könyv is egy nagy össze­fogásnak köszönhette létrejöttét (szer­kesztő: Pájer Ildikó, borító terv Kukucska János, előszó és fotó: Ács Jó­zsef, előkészítés és tipográfia: Tóth Zol­tán, nyomás: Kintner Attila; és persze az anyagi támogatók: a XVII. kerületi ön- kormányzat Művelődési és Tájékoztatá­si Bizottsága, Papp Péterné és Kiss La­jos önkormányzati képviselők, dr. Dom­bóvári Csaba alpolgármester), a bemu­tatón is egy nagy csapat, vagy inkább család működött köz­re. Elvira verseinek legjavát a Bohém Asztaltársaság tag­jai (ifj. Ács József, Dombrádi István, Filipszky Baran Ilona, Jakab Anikó, Juhász Sándor, Keszthelyi Zoltán, Keszt- helyiné Érsek Zsuzsanna, Lo­vas Judit, Orbán Anna, Pájer Ildikó, Tőkés Istvánná és Vörösmarty Marcell) szólaltatták meg, és az esten közreműködött a ZenePrés (Dobi Pál, Keszthelyi Zoltán, Keszthelyiné Érsek Zsuzsanna, Keszthelyi Róbert és Zolnai Vera) is. A közel egyórás előadás végén a résztvevők és az elsőkötetes szerző, valamint férje egy-egy házilag készített, a kötet címlapjával díszített pólót kapott ajándékba, majd minden vendég megta­pasztalhatta, hogy Elvira Leszvan nem csak a betűk tengerében, de a konyhá­ban is jól eligazodik, hisz közönségét sa­ját készítésű Süteményeivel is elkápráz­tatta. A lényeg azonban az, amit Ács Jó­zsef írja előszavában: „Elvira Leszvan nem finomkodik, nem retusál, nem ci­zellál: nem C’est la vie, hanem szelavi. Nem déja vu, hanem dézsavű. Hol lát­tam már ezt a dühödt iróniát, ezt a fejjel a falnak és tovább igyekezetét? Saját magamban. Nyilván azért ilyen ismerős és - mi tagadás - lelkesítő.” F. K. RÍM válogatás Rákoshegyen így írunk mi címmel november 25-én, a Rákoshegyi Közösségi Házban ismét vá­logatást hallhattak az érdeklődők a Rákosmenti Irodalmi Műhely (RÍM) tagjainak munkáiból. A házigazda, Rőthler István ezúttal a prózai termés legjavából válogatott, így Aszódi Imre, Ballonyi László, Deregán Gábor, Érsek Tibor, Farkas Viola, Ferenczfl János, Galgóczy Árpád, Győrffi B. Eszter, Palojtay Béla, T. Ágoston László és Vigh Nóra novelláit, illetve regényrészleteit szólaltatta meg Kán­tor Judit színésznő és Rudas Attila színmű­vész. Bár az esemény­re még Katalin nap­kor került sor, a kö­zelgő ünnepek alkal­mából Palojtay-Érsek Ágnes egy-egy kará­csonyról szóló ma­gyar népdallal, illetve dél-amerikai dallal zárta a szép estét. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents