Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. december / 11. szám
14 2006. DECEMBER KULTÚRA SHIRHQZO Absztrakt képek Egyiptomból Talán először mutatkozott be önálló kiállítással egyiptomi festőművész a XVII. kerületben. Mohsen Mahmoud a Dózsa Művelődési Ház egyik művészeti csoportja vezetőjének, a maga is képzőművész Rabbié M. Hadié ismerőse, így került Rákosmentére. Kiállításának megnyitója november 21-én volt az Intézmény Ballonyi Galériáján. A Théba Művészeti Csoport növendékeinek (Farkas Tímea és Ferenczi Eszter) ének- és táncbemutatója után Olajos György festőművész mondta el gondolatait a tárlattal kapcsolatban. A képeket három csoportra oszthatjuk: csakrák, zene és impressziók, ismertette Olajos György. Mohsen Mahmoud munkássága a teljességet tükrözi a hét energiaközpont ábrázolásával. Bár a tárgyak nem felfedezhetők az absztrakt képeken, a csakrák mindegyikéhez egy-egy szín tartozik, így könnyen érzékelhető a festmény jelentése. Olajos kiemelte, hogy a szigorúan zárt rendszerű naturalista képekkel ellentétben az egyiptomi művész alkotásai nagyon nyitottak, saját tudattalan világát, lelkének leképezését ábrázolják. A különböző világok és belső lelki problémák széles spektrumú munkásságban tükröződnek. A megnyitóbeszéd után - egy fordító segítségével - Mahmoud hozzátette, hogy képei felhívást jelentenek az emberek számára. Az átlagos síkirányú, vízszintes szinten mozgó életünk mellett szükséges felfedeznünk a festményeken domináló függőleges életet is, csak így kerülhetünk egyensúlyba. Az 58 éves egyiptomi művész 1971- ben szerezte német nyelvi bölcsész diplomáját, majd önálló képzőművészeti tanulmányokat folytatott. Ma több papiruszintézet főigazgatójaként tevékenykedik. Egyéni absztrakt stílust képviselve 1974-től 27 önálló kiállításon szerepelt, Egyiptomon kívül Olasz-, Német-, Törökországban, Ukrajnában, Kínában és Paraquayban. Magyarországon az Eriin Galéria és a Képzőművészeti Szakközépiskola után Rákosmentén volt a harmadik kiállítása. Szabó A. Egy évtized munkássága Kovács Mónika, Barna Andor és Parrag Emil A művelődésszervező esete a jó tündérrel és a három kívánsággal 1990-től napjainkig - ez volt a címe a Parrag Emil festőművész életművét bemutató kiállítássorozat negyedik, egyben - egyelőre - végső tárlatának, melynek megnyitójára november 10-én került sor a Rákoscsabai Közösségi Házban. a szép számú nézőseregnek - köztük Ács József díszpolár, dr. Dombóvári Csaba alpolgármester, Dunai Mónika tanácsnok és Virág Mihály önkormányzati képviselő -, hogy soha nem csinált olyat, amiről nem volt meggyőződve, hogy jó lesz. Ha mégsem sikerült valami, azt inkább átdolgozta, ráfestett. A művész hozzátette, hogy a fő titok talán az, hogy a mű önmagunkból kell, hogy jöjjön. Az alkotó ezután köszönetét mondott mindig mellette álló feleségének, a közösségi háznak, valamint a kiállításokat látogató közönségnek. A tárlat megvalósítását dr. Dombóvári Csaba támogatta. Kovács Mónika fuvolajátékát követően ismét Pájer Ildikó kért szót, hogy külön köszöntse Babusa János szobrászművészt, aki itt mutatta be Parrag Emilről készült Atya című mellszobrát. A kitűnően megformázott alkotás megdöbbentően hűen ábrázolja a festőművész vonásait, tipikus arckifejezését. A két alkotó kézfogással gratulált egymásnak. Szabó Anikó Pájer Ildikó igazgató köszöntője előtt Kovács Mónika az Isten fia, meghaltál című művet adta elő fuvolán. Barna Andor önkormányzati képviselő megnyitóbeszédében ismertette, hogy a tárlat egy bő évtizedes periódust ölel föl, melyben domináltak a természet által inspirált absztrakt festmények. Barna Andor kiemelt néhány művet a falon függők közül: az alkotó szülőhelyéhez közeli balatoni tájat, egyéb - bel- és külföldi - utazások színhelyét, pl. Velence tengerpartjáról, a néhány éjszakai, holdfényes képet. A képviselő hangsúlyozta, hogy bár Parrag Emil ritkán nyúl szakrális témához, a mostani tárlaton mégis volt egy keresztre feszített istenkép, mely a háttérből előszűrődő reménysugárral a szeretetet és megbocsátást szimbolizálta. Barna Andor Kassák Lajos egyik versének idézetével fejezte be a megnyitó- beszédet. Parrag Emil ezután elmondta A mesékben már sokat olvastam „a három kívánság”-ról, de még egyszer sem vettem igénybe a mesebeli tündér segítségét. Most viszont ezt teszem. Lehet, hogy ez sorsszerű? Hisz a magyar népmese napja kapcsán folyamodok az általam még nem ismert Tündérhez, varázserejét kérve. Kerületünk közismert Hírhozójába - szánom-bánom -, tényszerű tudósítás helyett egy csalafinta mese került, ám ez a csalafinta mese jókedv helyett inkább fintort, mint mosolyt csalt az arcokra. Megvallom nekem is. De nem csoda. Hisz toliam nyomán össze, át, keresztbe és kasul... keveredtek nevek, címek, iskolák... Mindezek kapcsán ím az én három kívánságom: Kedves Jó Tündér! Az az én három kívánságom, hogy vigasztalásképpen tudasd kerületünk minden lakójával; 1. kívánságom tudja meg mindenki, hogy a Csigaház a Magyar Népmese Napja alkalmából megrendezett versenyén az 1-2. osztályosok közül I. helyezést ért el Major Laura ... Diadal Úti Általános Iskola 1. osztályos tanulója a Kakas és a pipe történetével. 2. kívánságom örvendezzen a Szabadság sugárút, mert különdíjat kapott Ambrus Viktória a Szabadság Sugárúti Általános Iskola 6. osztályos tanulója. Ő Kolontos Palkó történetét adta elő. 3. kívánságom: továbbra is sok, szép sikert kívánok Laurának és Viktóriának és a felkészítő pedagógusoknak! Kedves Tündér! Hát nem lehet túl könnyű dolgod. De azért mégis megéri a fáradság, mert örömöt tudsz vinni az emberek szívébe. Flaisz Gergő (művelődésszervező, a Csigaházból)
