Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)

2006. október / 9. szám

14 2006. OKTÓBER KULTÚRA «HIRH0Z0 Zenés kiállítás megnyitó Szeptember 1-jén volt a megnyitója Törteli Helga üvegműves és Kalocsai Attila famű­ves kiállításának a Rákoscsabai Közössé­gi Házban. A Formák és Színek tánca címet viselő tárlaton a Rotunda Ének- együttes szórakoztatta a népes kö­zönséget, majd Ölveczky Gábor gra­fikusművész, a Komáromi Kisgalé- ria művészeti vezetője mondott kö­szöntőt. Megtudhattuk, hogy a két kerületi kézműves munkássága év­tizednyi, felfelé ívelő, párhuzamos, és a közös munkák tanúsága szerint néha meg is közelíti egymás. Törteli Helga művészetének előképei a mű­vészettörténet nagy korszakaiban születtek, s munkái tudatosan fel is vállalják ezt az örökséget. A fa, mint motívum, több alkotásán feltűnik, így kapcsolva a műveket Kalocsai Attila munkásságához. A faműves nem a jól bevált, mások által kitapo­sott ösvényt választotta. Alkotásai nem kötődnek szorosan hagyomá­nyokhoz. Formaviláguk egy igazi je­len, sőt jövőkori világ. Alkotójuk célja az újdonság keresése. A kiállí­tást szeptember 20-ig lehetett meg­tekinteni a Csigaházban. Kiér A Tékozló Hajdufy Zsuzsa képzőművésznek szeptember 9-én nyílt első kerületi ki­állítása, saját verseinek bemutatójával összekötve a Rákoskerti Művelődési Házban. A tárlat címe - a művész-köl- tőnő egyik versének címe után - a Té­kozló volt. A megnyitón számos közéleti személyiség vett részt: dr. Hoffmann Attila polgármester, Ács József díszpolgár, több ön- kormányzati képviselő és helyi művész. A kiállítás megnyitására fel­kért dr. Füzesi Zoltán református lelkész nem tudott személyesen jelen lenni, de elküldte a kiállításról gondola­tait, amiket Lipcseyné Horváth Ágnes, a művelődési ház igazgatónője tolmácsolt. A levél felolvasása után a Rákoskertért- díjas festőművész Salamon György mondta el megnyitóbeszé­dét. Kiemelte, hogy Hajdufy Zsuzsát a szobrászat, festé­szet, költészet és filozófia te­rén is a nagy kérdések izgat­ják, míg kezei alatt minden egyszerű tárgy, vas- vagy fa­darab metamorfózison megy át. Salamon György szerint a kiállító művésznő néhány műve számon kérő és zabo­látlan, míg mások borzonga- tóak és riasztóak egyszerre. A képzőművészeti tárlat megnyitója után Kántor Ju­dit és Pethe Zsolt színművé­szek olvasták fel Hajdufy Zsuzsa verseit, melyek néhol vallási és filozófiai töltetűek voltak, máskor pedig könnyebb hangvé­telű, humoros költemények. Szabó Anikó Renée kiállítás tizenegyedszer Szeptember 16-án az Erdős Renée Házban im­már 11. alkalommal rendezték meg a Renée Művészeti Napokat, melynek keretén belül iz­galmas kiállítást láthattak azok, akik a kortárs művészetek iránt érdeklődnek. A kiállítók között olyan művészek al­kotásai voltak láthatók, akik a kortárs magyar művészet ismert és megbecsült képviselői: Barabás Márton, Benedek József - akinek a munkáival egy ’56-ról megemlékező kiállításon hamarosan a Műcsarnokban is találkozhatunk, de lát­hatók voltak még B. Szabó András olaj­képei, Erdős Júlia tér textiljei, Mayer Berta szabadvásznas munkái, Mengyán András világító szobrai, B. Laborcz Fló­ra, Sigmond Géza, illetve Németh Ágnes munkái. Megnyitó beszédében P. Szabó Ernő művészettörténész kitért arra, hogy egy­kor „központosítást” tapasztalhattunk a modern művészeteket illetően, manap­ság egyre inkább oda kell figyelnünk olyan helyszínekre is, ahol kevésbé vol­tak megszokottak az ilyen jellegű kiállí­tások. Hozzátette: „Ha van valami, ami a képzőművészettel kapcsolatban bizo­nyos, akkor az az, hogy nem a méret, a felhasznált anyagok mennyisége és érté­ke adja meg a mű értékét, hanem a ben­ne megjelenő szellemi energia”. B. Laborcz Flóra szerint, a kiállítás ki­tűnő alkalom volt arra, hogy még jobban megismerhessük a mai magyar művé­szeteket. Rozsnyai István

Next

/
Thumbnails
Contents