Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. január / 1. szám
TÁJÉKOZTATÓ 2006. JANUÁR f HÍRHOZÓ 21 fog. A magán-működtetésű művészeti iskolák támogatására az önkormányzattal kötött közoktatási megállapodástól függően nyílik lehetőség - tette hozzá az alpolgármester. A sertéshizlalda tavaiba jelenleg illegálisan a szippantós autók ürítik tartalmukat. Mit tesz ez ellen a rendőrség? kérdezte egy lakó. Kiss Lajos alpolgármester tudatta a lakókkal, hogy eddig hasonló panasz nem érkezett a hivatalhoz. Volt viszont bejárás a helyszínen, ahol megállapításra került, hogy a hígtrágya tavak felszámolásra kerültek. A kerületi rendőrkapitányság pedig eljárása során megállapította: a fenti terület közforgalom elől elzárt magánterület, melyre behajtó járműveket rendszámuk rögzítése mellett a portaszolgálat ellenőrzi. Elmondásuk szerint a telepre szippantós autók nem járnak, mint ahogy nem találkoztak velük a Pesti út kérdéses szakaszát ellenőrző járőrök sem. Kérés hangzott el, hogyan lehetne megoldani a Csabai tér díszkivilágítását. A díszkivilágítás és elektromos csatlakozóhely kiépítésének műszaki feltételeit az önkormányzat megkérte a szolgáltató cégektől (BDK Kft., Bp-i ELMÜ). A szakvélemények ismeretében lehet a költségeket megbecsülni és a megvalósításról dönteni - hangzott el a válasz. Gálfi I. Vonalas vaspondró ellen A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat tájékoztatása szerint több megye (Baranya, Szolnok és Pest) területén előfordult, hogy - az ízeltlábúak törzsébe tartozó, a rovarokhoz közelálló - vonalas vaspondró (Megaphillum unilineatum) megjelent a lakóházakban és azok környékén, riadalmat okozva ezzel. Fontos tudni, hogy a vaspondró a lakosság számára semmilyen fertőzési veszélyt nem jelent, undort keltő hatása miatt azonban szükségessé válhat irtása. Ebből a célból a lakosságnak kedelmi forgalomban kapható rovarirtó aeroszolok (pl. Chemotox Extra, Chemotox Puff, Mortein csótány- és hangyairtó aeroszol), vagy porozószerek (pl. Domotox Extra háztartási rovarirtó szer) alkalmazását javasolják. Középületekben vagy azok közvetlen közelében előforduló vaspondró vándorlás észlelése esetén az irtásról a települési önkormányzatnak kell gondoskodnia. A vonalas vaspondró elpusztítása természetes élőhelyükön (erdő, mező, legelő) nem indokolt, sőt káros, csupán az emberi lakóhelyre vándorló populációt szükséges megsemmisíteni. Madárinfluenzáról a Gózonban December 17-én a Rákosmenti Kisállattenyésztők Egyesülete állategészségügyi konferenciát szervezett a Gőzön Gyula Kamaraszínházban. Babusa János elnök megnyitója után a félszáz résztvevő - az egyesület tagjai és civil érdeklődők - dr. Barna Judit előadását hallgatták meg, aki a gödöllői Szent István Egyetem állatorvostudományi karáról érkezett. A fő téma a madárinfluenza volt. Sz. A. A madárinfluenzáról... A madárinfluenza betegségként leggyakrabban a pulyka-, kacsa-, gyöngytyúk-, fácán-, fürj- és csirkeállományokban fordul elő. A madarak, különösen a vadkacsák szerepe jelentős a vírusok fenntartásában, terjesztésében. A betegség különböző légúti, emésztőszervi, nemi szervi és ideg- rendszeri formában jelenik meg. A betegség tünetei a következők: az állatok bágyadtak, étvágytalanok, még a légzőszervi tünetek megjelenése előtt elhullhatnak, légzőszervi tünetek: orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, tüsz- szögés, krákogás, a szemgödör alatti üregek gyulladása, az emésztőszervi tünetek közül a hasmenés jellemző, a tojáshozam lényegesen csökken, a kel- tethetőség romlik. Amennyiben az állattartók ezen tünetekkel szembesülnek, azonnal értesíteni kell az állatorvost. A madártetemek az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Intézetbe kerülnek vizsgálatra. A megelőző védekezés módjai a következők: A házikacsa, liba illetve egyéb, vízibaromfi más baromfival vagy fogságban tartott madárral egy légtérben nem tartható. Tilos olyan felszíni vizek baromfi itatására történő felhasználása, melyet vadon élő madarak látogatnak. A szabadon tartott baromfi és egyéb madarak takarmányozását és itatását fedett helyen kell megoldani. Amennyiben a szabadtartású telepen a takarmányozásra alkalmas fedett terület nem található, annak legalább időszakos kialakításáról a lehető legrövidebb úton gondoskodni kell. A telepeket egyszerre kell telepíteni és az ürítést követően alaposan fertőtleníteni kell azt. A vadmadarakat minden lehetséges módon távol kell tartani (riasztás, madárháló alkalmazása stb.). A takarmányt zártan kell tárolni. A madárinfluenza esetén a hatósági eljárást a 44/2002. (V. 17.) FVM rendelet szabályozza. A betegséggel kapcsolatos további információk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján (www.fvm.hu) találhatók. Az FVM 79770/2005. számú közleményében megfogalmazott, az Európai Bizottság közvetlen hatályú, 2005. október 19-i 20051734/EK és az azt módosító, 2005. október 21-i 20051745/EK határozatai alapján az élő baromfi és egyéb madarak piacokra, állatvásárokra, bemutatókra, kiállításokra és egyéb rendezvényekre történő szállítása tilos, ilyen állatok részvételével a fenti kategóriákba tartozó rendezvény Magyarország területén nem tartható. E tilalom alól az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya egyedi felmentést adhat, amennyiben az arra felkért szakértők által elvégzett kockázatbecslés eredménye kedvező. A fenti járványvédelmi rendelkezések 2005. december 1-ig illetve a fent emb'tett határozatok módosításáig hatályosak. Általánosságban az a tapasztalat, hogy az állatok influenzavírusai közvetlenül nem ragadnak át az emberre és fordítva sem. Extrém körülmények között, például ha valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzi be a madárinfluenza vírusát (is) tartalmazó port, akkor kivételesen előfordulhat az, hogy emberben közvetlenül a madárinfluenza vírusa okoz megbetegedést. Az Ázsiában észlelt emberi, de madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azok között jelentkeztek, akik a madarakkal nap mint nap, „hivatásszerűen” foglalkoztak, és a munkavégzés során egyéni védőmaszkot nem használtak. Teljes bizonyossággal kimondható, hogy a madárinfluenza vírusa emberről emberre nem képes átterjedni. Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A testváladékok be- száradása, a különböző fertőtlenítőszerek, a 60 °C feletti hőmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja. A hazánkban általában alkalmazott konyhatechnológiai műveletek (pl. főzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendőek. A hazánkban közfogyasztásra forgalomba kerülő élelmiszerek, baromfihús madárinfluenza vírussal való fer- tőzöttsége és főleg azok fertőzést terjesztő szerepe kizártnak tekinthető, mert 35 éve mentesek vagyunk a betegségtől, s ha esetleg jelentkezne is, a nagyon szigorú állategészségügyi hatósági intézkedések megakadályozzák, hogy a fertőzött helyekről hús kerüljön forgalomba. Fontos hangsúlyozni, hogy a galambok és a vadon élő énekes madarak téli etetése nem növeli az emberi influenzás megbetegedések kialakulásának veszélyét. (További információ: www.ma- darinfluenza.bpallatorvos.hu)
