Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. április / 4. szám
«HIRHOZO KÖZÉLET 2006. ÁPRILIS 23 Bemutatták a pápaszobor makettjét Március 15-én nem csak a hagyományos 1848- as ünnepségekre került sor kerületünkben, e napon mutatták be a rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz katolikus templomban Babusa János szobrászművész II. János Pál pápa szobrának gipsz makettjét. Az egybegyűlteket először Kiss István kanonok köszöntötte, majd Szabó Tiborné, a Rákoshegyi Közösségi Ház vezetője konferálta föl a szónokokat. Először a rákoshegyi egyházközség nevében Gál József méltatta és elevenítette föl II. János Pál pápa életútját. Dr. Feledy Balázs művészeti író kiemelte, Őszentsége számos tanújelét adta annak, hogy mennyire szerette a magyarokat. A szoborral kapcsolatban kiemelte, eleve nehéz feladat egy közismert személyiséget megformázni, hisz mindenkiben él egy „saját” belső kép. Babusa János eddig jelesre oldotta meg feladatát, de a neheze még hátra van, kifaragni süttői mészkőből a szobrot - mondta. Azonban a művész ebben a legtapasztaltabb, így minden ok megvan a bizakodásra. A templom körüli parkba - a tervek szerint év vége felé -, 1,5 méteres dolomit sziklára kerülő 2,2 méteres szobor fontos közösségteremtőt képvisel, hiszen egy helyi szobrász alkotása, helyi támogatók segítségével (védnökök dr. Hoffmann Attila polgármester, Alexa György önkormányzati képviselő, a XVII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete és a Rákoshegyi Közösségi Ház) fog megvalósulni. Tudomásunk szerint ez lesz hazánkban az első köztéri szobra II. János Pál pápának, ezért indokolt a XVII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete nevében felszólaló Lukoczki Károly felhívása, hogy közösen hozzák létre Rákosmente világraszóló zarándokhelyét. A beszédek után a Lisieux-i Szent Teréz katolikus templom kórusa énekelt Tóth Mária vezetésével, majd az egybegyűltek gratuláltak Babusa János szobrászművésznek. Dudás László Most vagyok a csúcson... A Rákoscsabai Közösségi Ház szokásos emberközpontú beszélgetős műsorának márciusi vendége Katona Klári táncdal- énekes volt. Azt est házigazdája Nagyné Valent Anna volt, aki az elején röviden bemutatta Katona Klárit, s életútját. 1972-ben a Táncdalfesztivál győztese lett, 1977-ben Metronóm győztes, 1980- ban Presser Gáborral és Sztevanovity Dusánnal való együttműködésének kezdete, 1992-ben megjelent első önálló lemeze, 1993-ban jelent meg Titkaim című első könyve és így tovább sok-sok díj és kitüntetés. Katona Klári elmondta hogy sokat változott énje a 72-es Táncdalfesztivál óta. Rájött, hogy az ember saját érzéseiről akar(t) szólni énekelve az emberekhez. 1992-ben megjelent Neked című lemeze. Az első jótékony- sági akciója keretében az 1993-as saját cd-je árából 100-100 Ft-ot gyermekek élelmezésére ajánlott fel. Majd elhatározta, hogy készít egy ovisoknak szóló lemezt különleges szövegkönyvvel, amelyikből megtanulhaják a dalokat. Az Óvodás dalaim című lemezen gyerekek éneklik a dalokat. Szerinte a cd segít megtanítani, hogy mi lakozik bennünk. Megtudtuk tőle azt is, hogy a 100 Ft-os adomány vonal segítségével két és fél év alatt 160 milliót sikerült összegyűjteniük. Legújabb, decemberben megjelent hangos könyve a Kész szavak c. nagyon fontos számára, az est folyamán idézett is ebből a könyvből a művésznő. Természetesen könyvdedikálással zárult az este. Mi is az a holokauszt? A Szabad Szellemi Műhely harmadik társasági estjének ismét a Tacuba étterem adott otthont február 23-án. A meghívott vendég ezúttal Hodos Mária volt, aki a kerületi zsidóság történelmét dolgozta fel most megjelent könyvében. Hodos Mária, aki egyébként művészettörténész és Prágában járt egyetemre, előadását rövid történelmi áttekintéssel kezdte. Felsorolta a magyarországi zsidó emlékeket, törvényeket és királyi rendelkezéseket, majd a kerületi zsidó emlékekről beszélt. Bemutatta a rákoscsabai, -keresztúri, -hegyi és -ligeti zsidó temetőben készült fényképeit, illetve a zsinagógák maradványait. Érdekes számadatokat is megtudhattunk az előző századfordulói izraelita népességről a településrészekben. Hodos Mária beszámolt arról, hogy kutatásokat végzett a helyi középiskolákban, ezért 15-18 éves gyerekekkel tesztlapot töltetett ki. Az eredmények azt bizonyították, a fiatalok rendkívül keveset tudnak történelmünk ezen korszakáról és a zsidó közösségek életéről. A tesztláp szerint Auschwitzről általában hallottak már a tanulók, de az áldozatok számát jelentősen lebecsülték. Az olyan kifejezéseket, mint kóser vagy holokauszt csak ritkán tudták megmagyarázni - az egyik legmegdöbbentőbb válasz szerint a holokauszt egy zsidó ünnep. A legtöbb diák Radnóti Miklóson kívül nem tudott zsidó származású magyart felsorolni. Hodos Mária művének elkészítése során sok olyan családdal beszélgetett, akik még az auschwitzi túlélők, csak senki nem kérdezte őket 60 évig. A könyv egy része pedig azokról az életmentőkről szól, akik - sokszor magukat is veszélybe sodorva - zsidókat bújtattak, köztük a szerző nagymamáját is. Az érdekes beszámoló után élénk párbeszéd alakult ki a hallgatósággal. A közönség olyan kérdésekre próbált választ keresni, hogy miként lehet a tanulók által mutatott érdektelenséget és tudatlanságot megfordítani, hogyan lehet érzelmileg kötötté tenni az ifjúságot, és hogyan tud átlépni a nemzet az antiszemitizmuson. K. Cs. Szabó Anikó
