Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. december / 12. szám
KULTÚRA DECEMBER M.-^HIRHOZO 19 körül forog az élete. ■ Születésnapi ajándékként kapott 'jegyet a Faustba, és ezt követően éjjel-nappal az lOperaházban volt, minden előadást megnézett. Sokáig író vagy énekes akart lenni, de hatodikos gimnazistaként, 17 évesen egy olyan színdarabot írt, hogy Major TaKútvölgyi Erzsébet más, a Nemzeti Színház igazgatója azon nyomban a Színművészeti Főiskola rendezőszakára javasolta. Értéktisztelő emberként nagyon hiányolja a közszolgálati tv-ből az igazi kultúrát, a színházi közvetítéseket, magyar klasszikusokat. Jelenleg a televíziónál tanácsadó, és persze rendez. íróként két kötete már megjelent, most gyűjti az erőt egy következőre. Szinetár Miklós a családjáról is mesélt: feleségét, Hámori Ildikót túl gyenge nagymamának, de lányát, Szinetár Dórát jó, de szigorú anyukának tartja. Kilencéves Marci unokájának csak azt az üzenetet próbálja közvetíteni, hogy érezze magát jól a világban. Szabó Anikó Vendégek a Dózsában ének léleksebészettel ér fel. 21 évesen már egy próba után beugrott egy musicalbe Galambos Erzsi helyére, amit aztán harmincszor játszott, többek közt Darvas Ivánnal. Ezután sok filmszerep következett. Kapott pofonokat is: egyszer visszaadott egy szerepet, ami után három évig nem kapott másikat. Bár a pénz nem veti föl, énekes-zenész férjével 23 év után is harmonikus házasságban él. Elmesélte, hogy néhány éve váltani akart, megtanult ke- rámiázni, szőnyeget szőni, de jött egy remek szerepajánlat, amit hamarosan a Vecsési Művelődési Házban fognak bemutatni. Az Aut(h)nómia második vendége novemberben Szinetár Miklós rendező volt. Bár a világháború rányomta bélyegét a gyermekkorára, 14 éves kora óta tulajdonképpen az opera Új beszélgetős sorozat indult a Dózsa Művelődési Házban Aut(h)onómia címmel. Auth Magda vendégei olyan népszerű művészek, akik mindig autonóm, szuverén egyéniségek maradtak, így gondolkodnak és élnek. A közönség elsőként október 26-án Kútvölgyi Erzsébet színművésszel találkozhatott. A törékeny alkatú színész véletlenül került a pályára, hisz eredetileg Szinetár Miklós és Auth Magda sebésznek készült. Azóta rájött, hogy nemcsak az orvoslás, hanem a színművészet is tud segíteni, egy csodálatos Hármas ünnep a rákosligeti évfordulón A Rákosligeti Polgári Kör hármas rendezvénynyel emlékezett meg a Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániatemplom felszentelésének 90. évfordulójáról, november 8-án. Elsőként az érdeklődők a Csekovszky Árpád Művelődési Házban a jubileum tiszteletére rendezett tárlatot - melyet Parrag Emil festőművész rendezett - tekintették meg, melyen a kerületi képző- és iparművészek vallási tárgyú művei kerültek bemutatásra. Dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő, a polgári kör elnökének köszöntője után Kálmán József, Rákoskeresztúr és Rákosliget katolikus káplánja a megnyitón - melyen részt vett Szabó Lajos református, és Eszlényi Ákos evangélikus lelkész is - elmondta: a művészet az eget a földdel köti össze, s a mai ember kérdése az, képesek vagyunk-e megállni, hogy megnézzük az Isten felé vezető műalkotásokat. Reményik Sándort idézve emlékeztetett arra, az ember életének legfontosabb állomásai az otthon, az iskola, és a templom - és ez Rákosligeten abban is megnyilvánult, hogy a templom elkészültéig (1903- 1915 között) a Hősök terei iskola adott otthont egy kis kápolnának. A közönség a gazdag és páratlanul szép kiállítás megtekintése után átvonult a Hősök Terei Általános Iskola közelmúltban átadott új szárnyába, ahol ünnepi műsor következett. Egy különleges felállású zenekar (Szabó Lajos református lelkész hegedű, Eszlényi Ákos evangélikus lelkész gitár, Riz Levente, a Pál Apostol Általános Iskola és Gimnázium tanára zongora, valamint két egykori „hősök tereis” diák: Turczi Zsófia ének és Pesti Máté klarinét) műsorát hallhattuk. Az egybegyűlteket köszöntötte egy régi levél felidézésével dr. Czuczy Péterné, a Rákosligeti Római Katolikus Egyházközösség Képviselő- testületének titkára. A nap a templomban végződött, ahol egyrészt akkor még látható volt az a kis kamaratárlat, mely az első paptól, Hillenbrand Móric atyától napjainkig követte nyomon a templom és híveinek történetét, másrészt Bolyhosné Pethő Ildikó zongoraművész adott orgonakoncertet, legfőképp Bach és Liszt művekből. Dudás László
