Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. október / 10. szám

IHIRHOZO KULTÚRA OKTOBER Szeifner Judit és Faludy György Anekdoták a XX. századból Az Apropó szeptemberi műsorának ven­dégeként a 95 éves költő-műfordító Faludy György és felesége, Fanni láto­gatott el a Rákoscsabai Közösségi Ház­ba. A közönség anekdotákat hallhatott a költő életéből, aki még személyesen ta­lálkozott a XX. század nagyjaival, Jó­zsef Attilával és Karinthy Frigyessel. Sz. Á. Térdeplő felhők... Három éve merült fel az a gon­dolat, hogy a Dózsa Művelődési Ház az önálló és csoportos kiál­lítók mellé egy harmadik kategó­riát is szervezzen, ahol házas­párok mutatkozhatnak be. A két évvel ezelőtti Ballonyi-házaspár kiállítását idén szeptemberben egy másik kerületi művészpár tárlata követte. Szeptember 4-én a Fó­rum teremben került sor B. Laborcz Flóra „Szimbólu­maim” és férje, Benedek József Tér-idő dimenziók morfológiája című közös ki­állításának megnyitójára. A kiállított tárgyak másik részét az emeleti Ballonyi Orosz Márta, dr. Losonci Miklós, B. Laborcz Flóra, Benedek József Galérián és a balett-teremben nézhette meg a közönség. Halper László gitármű­vész ’ bevezető muzsikája után Orosz Márta, a Dózsa igazgatónője köszöntötte a művészházaspárt és a vendé­geket. Elmondta, hogy Hal­per László kiválasztása nem volt véletlen: a zenében a vasvágó gép zajára kompo­nált dalát hallhattuk. Dr. Lo­sonci Miklós művészettörté­nész ezután a Ferenczy-díjas ötvös-szobrászművész B. La­borcz Flóra, illetve a szob­rászművész férj művészeté­nek hasonlóságairól és kü­lönbségeiről beszélt. Szabó Anikó Krusnyák Károly-emlékkiállítás Augusztus 30-án a Csekovszky Árpád Művelő­dési Házban Krusnyák Károly emlékkiállítást nyitottak meg, melyen Bellák Tibor, a Magyar Nemzeti Galéria főmúzeológusa méltatta a mű­vészt, akinek képeivel legutóbb 1994-ben az Er­dős Renée Ház 33 képet bemutató emlékkiállí­tásán találkozhattak a látogatók. Rákosliget egyik megmentésre váró művészi örökségeként tekinthettek a látogatok a képekre, hiszen a múlt század első felében alkotó művész­generáció országosan is megbecsült alakját mutatták be a közönségnek a rendezők. I A körösi születésű Krusnyák Ká­roly (1889-1960) a varasdi tíz gyer­mekévét követően szüleivel Veszp­rémbe költözött. Felserdült ifjúként a város levéltárában dolgozott, majd 1907-12. között a Budapesti Iparmű­vészeti Iskola növendéke volt, mes­tere Kőrösfői Kriesch Aladár lett. Huszonhét évesen már országos ki­állításokon szerepeltek képei. Beérkezett művészként minden jelentősebb kiállításon jelen volt, a katalógusok tanúsítják, a legtöbb dí­jat elnyerők közé tartozott. Említ­hetnénk többek közt a Fészek-, a Warmann-, a Vasary-, a Herceg Esterhazy- és Balló-, Ipolyi Arnold-dí- jat, és 1941-ben Budapest főváros aranyérmét is elnyerte. Szombathelyen diplomás rajztanároknak adott mester- kurzust, Veszprémben pedig a Szent Margit templom oltárképét festette meg. Vásznainak többségén Rembrandt-i, Leibl-i ihletésű, XX. századi realizmus jelenik meg. Képei közt magyar népi jel­legű életképek, kiváló portrék sorát ta­láljuk. Fiatalkori képei tanúskodnak a székely népballadai világhoz vonzódásá­ról. 1944-ben költözött Rákosligetre. Utol­só művészi korszaka kötődik Ligethez, ahol meghatározó közéleti szerepe volt az 50-es években. Kerületi küldöttként a Fővárosi Ta­nács tagja lett, s a művészeti albizottság elnökeként az akkori műtermi lakások építését segítet­te. Számos kora­beli művészeti egyesületben és társaságban tö­rekedett a képző­művészek társa­dalmi rangjának megerősítésére. Halálakor a kerület saját ha­lottjaként temet­te a főváros ado­mányozta sír­helyre. A kiállítást az érdeklődők szep­tember 6-áig lát­hatták. Raffay Gábor Krusnyák Magdolna, Prém János, Bellák Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents