Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. szeptember / 9. szám
SZEPTEMBER 10 KULTÚRA »HÍRHOZÓ 60 éve hunyt el Bartók Béla Nehezen gyűlnek az adományok a Bartók-ház felújítására Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszent- miklóson. Nagyváradon, Besztercén, Pozsonyban tanult, majd 18 évesen a budapesti Zeneakadémia zongora tanszakos hallgatója lett, 20 évesen volt első koncertje. Zene- akadémiai tanulmányait külföldi hangversenyek követték, miközben Doh- nányi Ernőnél képezte tovább magát, 1907-töl a Zeneakadémia zongoratanára lett. Egyidejűleg elkötelezett híve volt a magyar nemzeti zenei hagyomány ápolásának. Később érdeklődése a paraszti népzene felé fordult, amely nem kizárólagosan a magyar, hanem a környező népek zenéjének kutatását is jelentette. Az 1910-es évek végén az Operaház mutatta be „A fából faragott királyfi" c. táncjátékát és „A kékszakállú herceg vára” c. operáját, melyek sikert jelentettek számára. Ezekben az években Rákoshegyen, a mai Hunyadi u. 50. sz. alatt élt családjával. 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. (Folytatás a címoldalról) Július 24-én a helyszín ezúttal a rákosligeti Magyarok Nagyasszonya katolikus templom volt, a fellépő pedig Bokor Jutta operaénekes és a Brassimum Quintett voltak. A teltházas koncerten többek között Vivaldi, Handel, Verdi és Bizet művek csedültek föl. Több közéleti személyiség is jelen volt, köztük dr. Hoffmann Attila polgármester, Barna Andor alpolgármester, Ács József szobrászművész és dr. Kálmán Alajos - kerületünk díszpolgárai -, dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő. A következő eseményre augusztus 25-én, a Rákoskerti Művelődési Klubban került sor. Itt Bokor Jutta, Csavlek Etelka, és Jekl László operaénekesek, valamint Herencsár Viktória cimbalom művész adtak koncertet. A jegyeladással együtt 113 ezer forint volt a bevétel. Bokor Jutta, az alapítvány elnöke elmondta lapunknak, az eddigi koncerteken több mint 300 ezer forint, és az Operában tartott képzőművészeti aukción 314 ezer forint gyűlt össze. Sajnos azonban ez még csak csepp a tengerben a Bartók-ház felújításához és átalakításához szükséges pénzösszeghez képest. Dudás László Megoldódhat a Bartók-ház sorsa Bartók Béla 1912. és 1920. között élt a rákoshegyi, Hunyadi u. 50. szám alatt lévő kúria épületében. Számos műve született itt, többek között a Kékszakállú herceg vára és a Csodálatos Mandarin. Az önkormányzat sok éves pályáztatás és keresgélés után közalapítvány létrehozása és az épület felújítása mellett döntött. Az önkormányzat több ízben tett kísérletet a Bartók-ház megóvására. Az ingatlan hosszú ideje üresen áll, a tulajdonos önkormányzat azonban nem tudta vállalni a felújítás és fenntartás költségeit. A megoldást abban látta, hogy olyan intézményt keressen, amely tudja vállalni az épület helyreállításának költségeit és mindemellett kulturális jellegű tevékenységnek keres helyszínt. A próbálkozások azonban sajnos nem jártak eredménnyel. Az önkormányzat éveken áthúzódó tárgyalásokat folytatott, hogy megkímélje az épületet az enyészettől. Befektetőket keresett meg, felajánlva az épületet a felújítási munkák fejében, azonban az épület mérete miatt nem volt ajánlattevő továbbra sem. Tárgyalások folytak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel is, de két év eltelte után végül nem tudták vállalni az épület felújítását és működtetését. Múlt év decemberében megszületett döntéssel úgy tűnik megoldódott az épület sorsa: az önkormányzat Rákoshegyi Bartók Zeneház elnevezéssel közalapítványt hozott létre.- Az alapítvány létrehozása adományok gyűjtése, pályázati lehetőségek felkutatása fordulópontot jelent tehát Bartók Béla egykori lakóháza ügyében. Az alapítvány feladata az épület védelme, felújítása és működ- Barna Andor tetése, Bartók Béla emlékének ápolása, a XVII. kerületi kulturális értékek védelme, valamint a kerület zenei életének támogatása. A köz- alapítvány induló vagyonát az önkormányzat egymillió forintban határozta meg, a rákoshegyi, Hunyadi u. 50. szám alatti, helyi védettséget élvező épületet pedig a közalapítványnak határozatlan időre ingyen használatba adta, a felújítási munkálatokhoz 5 M Ft-ot biztosított - hangsúlyozta lapunknak Barna Andor alpolgármester. A közalapítványban kuratóriumi tagságot vállalt Bartók Béla jogutódja, Vásárhelyi Gábor is. A kuratórium elnöke Bokor Jutta, a Magyar Operaház magánénekese, aki több szállal kötődik Rákoshegyhez is. Az önkormányzat azt reméli, hogy 2006-ban, Bartók Béla születésének 125. évfordulójára az épület megnyithatja kapuit a zenét szerető közönség előtt. Szerk. Közlemény A Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány várja mindazok támogatását, akik fontosnak tartják és segíteni kívánják Bartók Béla egykori lakóházának felújítását. Számlaszám: 11717009- 20044071. Eddig az alábbi magánszemélyektől érkezett támogatás: Barna Andor 100 E, Vásárhelyi Gábor 50 E, Martonosiné Orosz Márta 40 E, dr. Kálmán Alajos 35 E, Szántó György 35 E, Fülöp Attila 30 E, Vitkai Katalin 27.500, dr. Hájer Emília 25 E, Snell György 20 E, Vitkai Cecília 20 E, dr. Hoffmann Attila 10 E, Szabó Ágnes 10 E, dr. Molnár Valéria 7500, Prém János 7500, ifj. Bucskó András 5 E, Németh József 5 E, Orlóczky Ernőné 5 E, Szűcs László 5 E Ft. Az adakozók névsorát minden hónapban közzétesszük. Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány Kuratóriuma Bartók Béla nyomában Fejér Gyula, kerületünk zenész-fényképészének nyílt fotókiállítása szeptember 1-jén a Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczky termében (VI., Eötvös utca 10.). Az archív fotókon Bartók Béla Rákoshegyen töltött éveinek dokumentumai láthatók. A színes képeket a kiállító készítette azokon a tájakon, ahol Bartók népdalokat gyűjtött abban az időben, amikor Rákoshegyen élt. A kiállítás szeptember 18-ig tekinthető meg hétköznap 10-16.30 között. (Sz.)
