Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. április / 4. szám
18 ÁPRILIS KULTÚRA tfHIRHOZO Szinte Gábor tárlata Szinte Gábor festőművész tárlatának ismét az Erdős Renée Ház adott otthont a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság szervezésében. Március 5-én a Rákoshegyen élő Szinte Gábor tárlata nyílt meg, aminek aktualitást az adott, hogy a művész Szilveszter pápa életének fontos állomásait megörökítő táblaképei rövidesen végső helyükre, a Szent István királyunknak koronát küldő pápa szülőfalujába, a franciaországi Saint-Simonba kerülnek - mondta el köszöntőjében a társaság elnöke, Fejér Gyula. A festőművészt Mezei Károly, a Magyar Rádió munkatársa méltatta, akinek a közelmúltban jelent meg könyve Szinte Gáborról, s most fölelevenítette a művész kalandos életútját. Szinte Gábor színházi díszlettervezőként 115 színdarab díszletét tervezte meg, olyan nagyságokkal dolgozott együtt, mint Várkonyi, Kazimir. 1971-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1978-ban ő alapította meg a Díszlet- tervező Szakot, melyet 13 éven át vezetett is. Külön említést érdemelnek a tárlaton láthatott nagyszerű portrék: Jókai Mór, Kodály Zoltán, Bolyai János, Körösi Csorna Sándor, mely névsor magáért beszél. Dudás László In memórián 1848. Március 4-étől 26-áig volt látható a Rákoscsabái Közösségi Házban Barna András grafikusfestőművész kiállítása. Az Erdélyből Csabára származott művész 1848-as ihletésű képeit már tavaly is láthatta a közönség, most azonban szélesebb palettán mutatkozott meg az alkotó. Versillusztrációk - köztük Ady Endre, József Attila műveihez készítettek -, csendéletek, szatirikus karikatúrák a 2004-es athéni olimpia dopping botrányairól, közmondások rajzok parafrázisai egyaránt láthatók voltak a tárlaton. A kiállítást Okányi Kiss Ferenc közíró nyitotta meg. Mint mondta, a szép szó tisztasága, a művészileg és érzelmileg is hatásos képeken Barna András nem szenveleg, fanyalog a témával, konkrétan odateszi a néző elé a véleményét alkotásain. Az egyszerű emberek világából jött, ezért tisztán láttatja a világot. A műsorban közreműködött Tárkányi Imre illetve Dedik János, a szabadságharcot felidéző szavalatokkal és saját novelláikkal. A művész kedves gesztusként egy grafikájával ajándékozta meg a Csigaházat. Kurázsi mama a Gózonban A Gőzön Gyula Kamaraszínház hatodik évadjának negyedik előadásához érkezett. Ezúttal Brecht-előadással rukkolt ki a Rákosligeten működő intézmény. Bertold Brecht darabjának, a Kurázsi mama és gyermekeinek bemutatóját március 25-én, a színház, a 120 éve született névadó, Gózon Gyula emlékének ajánlotta. A Paul Dessau által megzenésített dráma előadása előtt dr. Hoffmann Attila polgármester mondott ünnepi beszédet. A darabban Horváth Zsuzsa játszotta a főszerepet, a további szerepekben többek között Csonka Szilviát, Dóczy Pétert, Kováts Krisztát, Csőre Gábort, Körtvélyessi Zsoltot és ifj. Mucsi Sándort láthattuk. Az 1939-ben íródott Kurázsi mama és gyermekei című darab a harmincéves háború idején játszódik, és azt bizonyítja, hogy a háborúkon valójában senki nem nyerhet. A színház április 14-én és 26-án tűzi újra műsorára Brecht örök érvényű művét. Szabó A. A zenei eseményeken az iskola növendékein és tanárain kívül fellépett a Svendborgi (Dánia) Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara és Marimba Dream Team Ütőegyüttese (képünkön), valamint a Szolnoki Bartók Béla Zeneiskola tanárai és növendékei is. K. Cs. Bartók-napok 2005 A Bartók Béla Zenei Napokat idén március 18- 22. között tartotta a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola. A Tündérek című tavaszi tárlatmegnyitóval kezdődtek a zenei napok rendezvényei. A tárlatot And- ráska István, az Oktatási Bizottság elnöke nyitotta meg, ahol Breitkopfné Losovy Beáta óvodás és alsó tagozatos diákjainak a „Tündér” rajzait tekinthették meg a látogatók. Ezután R. Szabó István Bartók Béla amerikai évei című előadást hallgathatták meg az érdeklődők. Dudás László
