Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. január / 1. szám
KÖZÉLET 35 Emlékhely a Podmaniczky-Vigyázó családról A Pesti úton lévő - jelenleg az Adonyi Kft. tulajdonát képező és általa felújítás alatt álló - Podmaniczky-Vigyázó kastély főépületét 1761- 1764. között a Podmaniczky-család emeltette. A külső mai formáját 1906-1911 között kapta új neobarokk architektúra és új manzárdtető kialakítása útján. A melléképület a főépületnél korábbi, nagyrészt a XVIII. század második negyedében épült, több periódusban. Az ek- lektikus-klasszicizáló mauzóleum a kastély mellett a századfordulótól az 1960-as évekig állt fenn. Tervezője Meinig Artúr volt. Az új szabályozási terv elkészülésével egy időben Lázár Attila képviselő (Fidesz frakció) irodalmi kutatásokat végzett és az emlékhely megőrzésének kezdeményezésére szánta el magát és tett javaslatot a testület felé, ami jelentős többséggel elfogadásra talált. Lázár Attila lapunknak elmondta, hogy a mauzóleumot a Vigyázó házaspár az 1894-ben hirtelen elhunyt kisebbik fiú, ifj. Vigyázó Sándor emlékére emeltette, s ide hozták át a temetőbeli családi kriptában nyugvó hamvakat is 1906-ban. A mauzóleum a kastély mögött enyhén emelkedő domboldalon Meinig Artúr terve szerint épült, magas talapzaton nyugvó dór oszlopos antik templom formájában, alsó részén volt a kripta, fent pedig kápolna Körösfői-Kriesch aladár három festményével. 1921-ben meghalt Vigyázó Sándor, 1923- ban pedig felesége, mindkettőjüket a mauzóleumban helyezték - nem örök - nyugalomra. 1928-ban Vigyázó Ferenc halálát követően a Magyar Tudományos Akadémia a keresztúri kastélyt és melléképületeit elhanyagolt állapotban örökölte meg. A végrendelet értelmében az épületeket múzeum- szerűleg kellett fenntartani Podmaniczky Zsuzsanna és Podmaniczky János emlékére, s ennek a kötelezettségének az MTA hét év alatt tudott csak eleget tenni. 1935-ben nyitották meg. Itt helyezték el - a könyvtár kivételével - a Vigyá- zó-gyűjteményeket (ötvösmunkák, gobelinek, óragyűjtemény, festmények), muzeális értékű bútorokat, a levéltárat. Ebből 1944-ben csak háromlá- dányit sikerült kimenteni és elvinni az Iparművészeti Múzeumba. A háború idején az épületet is találat érte, egy része ki is égett és minden más, a levéltárral együtt odaveszett. 1946- ban feltörték a családi mauzóleumot és kirabolták a sírokat. A helyi rk. plébános és az evangélikus lelkész az Akadémia megbízottjának jelenlétében a grófi család tetemeit visszatétette a kriptába, s az Akadémia Igazgató Tanácsa hozzájárult ahhoz, hogy a mauzóleumot az evangélikus egyház ravatalozó céljára használhassa. A kastély 1947-ben állami tulajdonba került és 1948-ban helyreállították. Azóta többféle célt szolgált: volt termelőszövetkezeti iroda, 1960-ig gimnázium nevelő- otthon. A nevelőotthon elköltözésétől a kastély üresen áll. A 28 holdas parkból már csak 8144 nm tartozik a telekhez - a Dózsa Művelődési Ház, a Fővárosi Szociális Otthon, más intézmények és közterületek foglalják el a park többi részét. A kastély 1992-ben a helyi önkormányzat, majd néhány éve felújítás és hasznosítás céljával az Adonyi Kft. tulajdonába került. A mauzóleum és környéke az 1940-es évek végén a Gerő tszcs birtokába jutott. A területen sertésólak épültek. A helyiek 1954-55-ben a mauzóleumot Rákosvidéki Tájmúzeum létesítésére akarták felhasználni, a szakhatóságok (pl. Műemlékek Országos Központja) akkor kimondták, hogy a mauzóleum mint a műemlék kastély tartozéka maga is védettséget élvez. Ezt követően már csak az 1960- as évek közepéről van adat, miszerint a síremléket lebontották. Azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának Széchenyi István óta legjelentősebb adományozója, akiről Budapesten utcát neveztek el, szüleivel együtt ott nyugszik-e meg- jelöletlenül betemetve a kripta helyén, vagy kihantol- va máshová vitték őket, nem tudni. A képviselő felkérte Tóth Péter kerületben élő helytörténészt is, nézzen utána a részleteknek. Tóth Péter az ülésen a család végrendeleteiből idézett. Gróf Vigyázó Sándor (1921. március 19. 96 éves) „Ferenc fiam... a tőlem örökölt egész vagyon fölött szabadon rendelkezhetik. Ha fiam vagyonáról nem rendelkeznék és törvényes leszármazó hátrahagyása nélkül halna el, rendelem, hogy összes vagyonom a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon.” Gróf Vigyázó Ferenc (1928. július 31. 54 éves)' „A rákoskeresztúri kastély és melléképületei, kertjei... Édesanyám és Nagyatyám emlékére tartandók fenn mindenkor a legjobb karban. Különösen a rákoskeresztúri felső kertben lévő új családi kripta állandóan a legjobb karban tartandó fenn az ott elhelyezettek kegyeletes megőrzésével. A fenti családi kriptába vagyok én is örök nyugalomra helyezendő Édes Anyám és Édes Apám közé...” Felbecsülhetetlen értékekről szálltak a Magyar Tudományos Akadémiára: 17000 kötetes könyvtár, 43 kódex, 431 ős- nyomtatvány, órák, kristályok, fegyver gyűjtemény, festmények, bútorok. A történész azt javasolta a testületnek, hogy a Podmaniczky kastély parkjának felső dél-nyugati része - mely ön- kormányzati tulajdon - legyen egy kegyeleti emlékpark, délkeleti részén egy bővíthető földbesüllyesztett részben természetes világítással ellátott kolumbárium, mely a hét meghatározott időpontjában lenne látogatható. A mauzóleum feltárásához, az emlékhely kialakításához, a felbecsülhetetlen kulturális érték megőrzéséhez minden támogatást szívesen lát az önkormányzat. Lázár Attila képviselő lapunkon keresztül kéri a leszármazottakat, illetve minden lakótársat, hogy aki bármilyen segítséget tud adni az értékek felkutatásához, mielőbb jelentkezzen szerkesztőségünkön keresztül! pte Évfordulók 80 éve halt meg báró Podmaniczky Zsuzsanna (1838- 1923). Zsuzsanna bárónő 1858-ban kötött házasságot Koppély Frigyessel (1826- 1919), aki egy dúsgazdag terménykereskedő-család tagjaként került a család környezetébe. A Koppély-házasságból két fiú született: 1859-ben János, 1861-ben pedig György. Podmaniczky Zsuzsanna 1863-ban külön költözött férjétől és többféle betegséggel küzdött. 1864-ben találkozott először Vigyázó Sándorral (1825-1921), az előkelő megjelenésű, gazdag földbirtokossal. 1872-ben válás, majd 1873- ban végre megköttethetett a Vigyázó-Podmaniczky házasság. Podmaniczky Zsuzsanna e kapcsolatából majd házasságából három gyermeknek adott életet, egy lánynak és két fiúnak. Vigyázó Jozefa Antónia (1868-1912), 1874- ben megszületett Vigyázó Ferenc Antal, majd 1875- ben pedig Vigyázó Sándor. 75 éve halt meg gróf Vigyázó Ferenc (1874-1928). Jozefa házasságkötése után, életét szüleinek szentelte. Mint leendő örökös, 22 éves kora óta a számos családi birtok ügyeit intézte. Az érzékeny idegrendszerű fiatalember lassan belefáradt a rengeteg munkába, kedélybetegségben szenvedett és 1928-ban öngyilkosságba menekült. Vagyonát az Akadémiára hagyta. (Forrás: Kiss Gergely, Hírhozó, 2001) Lázár Attila
