Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. március / 3. szám
HÍREK Közös fellépéssel... Két fontos, aktuális témáról kezdeményezett polgármesteri tanácskozást a szomszédos XVIII. kerületi önkormányzat. Az egyik a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének hatása, a másik az országos Irányított Betegellátási Modellhez történő térségi csatlakozás lehetősége. A vezetők találkozására február 20-án került sor. A közös célok érdekében az eszmecserén még csak fel sem merült a politikai hovatartozás kérdése. Az összejövetelre dr. Mester László házigazda polgár- mester meghívta Gyál, Üllő, Vecsés, a X., a XVII., a XIX, a XX, és a XXIII. kerület polgármesterét. Végül egyedül Kőbánya nem képviseltette magát az összejövetelen. Dr. Hoffmann Attila, XVII. kerületi polgármester is részt vett a megbeszélésen. A tárgyaláson két fontos kérdésről esett szó: az egyik a Ferihegyi repülőtér forgalomgerjesztő hatása, valamint az autópálya fejlesztés, amelynek megoldására a térségnek együttesen kell fellépni. Sajnálatosnak ítélték ugyanis a települések vezetői, hogy kevés információval rendelkeznek mind a repülőtér, mind pedig az autópálya fejlesztésének hatástanulmányait illetően. Dr. Hoffmann Attila elmondta, hogy tíz éve foglalkozik a témával, négy évig a Parlamentben kísérte figyelemmel a repülőtér és környékének fejlesztésére tett terveket, de úgy véli, ezek még mindig csak tervek, holott a külső kerületeknek létkérdés az M0 és a Külső kerületi körút megépítése, mert a forgalom már az elvisel- hetőség határán van. A XVII. kerület polgármestere hangsúlyozta, hogy nagyon kevés a konkrét adat, addig pedig nem lehet véleményt alkotni a fejlesztési elképzelésekről. Ezért a résztvevők megállapodtak tehát abban, hogy a XVIII. kerület szervezésében - bevonva az illetékes szakemberek hadát - még a tavasszal szakmai konferencián vitatják meg a legsürgetőbb feladatokat. A továbbiakban dr. Regős János sebész főorvos, a XVIII. kerületi Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság elnöke az Irányított Betegellátási Modell (IBM) lényegéről beszélt a vezetőknek. Megtudtuk, hogy ez egy olyan konstrukció, ahol a menedzsment az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján kiszámolt egy főre eső költségeket az év végén elszámolja a pénztárral. A megtakarítást a rendszer működtetése, fejlesztése, saját magunk által meghatározott által meghatározott célokra használhatja. (Folytatás a címoldalról) Február 26-án rendkívüli ülésen tárgyalták a képviselők az idei költségvetési rendelet- tervezetet. Dr. Hoffmann Attila polgármester elmondta, hogy ezúttal elemzésekkel alátámasztott javaslatok szerepelnek a költségvetésben. Elmondta, hogy a törvényi változás, a korábbi évek helytelen elosztási rendszere, valamint a kerületi jó előkészítő munka eredményeképp közel 1,4 milliárd forinttal több a bevételi források összege, mint tavaly. A polgármester hangsúlyozta, hogy az idén sem számolnak intézményi bezárással, nem terveznek a közszférában elbocsátásokat, és nem vetnek ki több helyi adót. (Mint ismeretes, a kommunális adó megszűnt, az építmény- és telekadó fővárosi szinten a legalacsonyabb - 300 Ft/nm/év, máshol a maximummal szemben, ami 900 Ft/nm/év - terhet ró a válTehát spórolásra ösztönzi az önkormányzatot, a kórházat, az orvost, beteget egyaránt. 2003. januárjától az OEP 500 ezerről 1 millióra emelte az irányított betegellátásba bevont lakosok számát. 2004-ben már kétmillióra emeli. A csatlakozási szándékot pályázat kelalkozókra.) - Egyensúlyban van a bevételi és kiadási oldal, az egymilliárd forintos hitelfelvételi előirányzat a kiemelt fejlesztéseket teszi lehetővé. A hasonló nagyságrendű települések között országosan a 3-4. helyen áll a kerület a nagy beruházások tervezése tekintetében - állította a kerület első embere. Az MSZP frakció részéről Papp Péterné, a Költségvetési Bizottság elnöke értékelte a tervezetet, felszólalásában kiemelte a közszféra 6%- os béremelését, illetve a koncepcióban megfogalmazott prioritások, mint az infrastrukturális fejlesztések, környezetvédelmi feladatok betervezését, a választókerületi céltartalék bevezetését. Dr. Péczely Terézia, a költségvetésért felelős alpolgármester (SZDSZ) beszámolt az egyeztető fórumokon tapasztaltakról és intézményi fejlesztésekről beszélt, továbbá ő is a bérfejlesztésről tett emlíretében március végéig kell beadni. Ezért a települések vezetőitől azt kérték, hogy március elejéig jelezzenek vissza csatlakozási szándékukról. Mindkét ügyben koordináló, szervező szerepet vállalt a XVIII. kerület. P. Tóth E. tést. Őt követte dr. Dombóvári Csaba, a Fidesz képviselőcsoportja vezetőjének hozzászólása, aki a „több pénzt az önkormányzatoknak” szocialista választási ígéretet hangsúlyozta, amikor kritikaként rótta fel a központi pénzek elmaradását. A frakcióvezető szerint az egymilliárdos hiányt a fővárosi forrásmegosztásból, a központi útépítési támogatásból, az ön- kormányzat és gazdasági cégei közötti helytelen struktúrából adódó bevételkiesés okozza. Az előterjesztéshez természetesen további hozzászólások, módosító indítványok érkeztek, végül a költségvetési rendeletet ellenszavazat nélkül, vagyis 20 igen, 8 tartózkodás fejében fogadták el a képviselők. (A részletekről, az idei fővárosi és kerületi büdzsé konkrét adatairól áprilisi számunkban olvashatnak.) pte 1999-ben indult az IBM-kísérlet, 2002 végén már az ország hét pontján valósult meg a modell (Budapest egyes részein, Csorna, Dombóvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, valamint Veresegyház) mintegy 315 háziorvosi praxis félmillió páciense jutott az úgynevezett IBM keretében egészségügyi szolgáltatásokhoz. A négy éve zajló kísérlet lényege: annyi pénzből, amennyi az országban bárhol másutt ugyanennyi ember ellátására jut, nagyobb biztonságot és kiszámíthatóbb szolgáltatást nyújtsanak a szervezők az adott területen élőknek. Ennek érdekében az egészségbiztosító az ide tartozók gyógyítására szánt összeg felhasználását a helyi szakemberekre bízza. Azok pedig úgy szervezik az ellátást, hogy egy-egy beteg sorsát pontosan követhessék. A módszerrel megakadályozható a felesleges orvosi kezelés, de a helytelen terápia is. A háziorvosok anyagilag is érdekeltek, hogy betegük minél hosszabb ideig maradjon egészséges. Ha viszont mégis megbetegszik, akkor csak a legszükségesebb, de lehető leghatékonyabb ellátást kapja. A modell működésének legfontosabb tapasztalata, hogy szervezéssel az ellátás minőségének javítása mellett még fejlesztésekre is jut a rendelkezésre álló pénzből. Ez a modell egy olyan új típusú egészségügyi ellátó rendszer alapjait akarja hosszú távon megteremteni, amely többek között a betegutak folyamatos nyomon követésével, tudatos megszervezésével kollegiális együttműködés keretében javítja a gyógyítás biztonságát az egészségügyben rendelkezésre álló szűkös erőforrások ésszerűbb elosztásával, a felesleges párhuzamosságok csökkentésével pénzt szabadít fel az ellátórendszer jobb finanszírozására, a szakemberek (orvosok, szakdolgozók) jövedelmi helyzetének javítására. Megváltoztatja az egészségügyben jelenleg működő finanszírozási rendszert, amely ösztönzi a kórházi és szakorvosi ellátásban a valósnál nagyobb teljesítmények lejelentését. Több pénzből gazdálkodhat a kerület
