Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. január / 1. szám
8 KULTÚRA Itt, ahol élek... Húszévesen került Adonyból a fővárosba, Rákoskertre, ahol előtte tizenegy évig élt az 1945- ben született Dombrádi István. Ófehértóra, szülőhelyére ma is gyakran látogat költőként, irodalmi esteket szerveznek neki. Szülei révén Stefanon, majd Stefán, 1958-tól Somogyi családnéven él. Az általa felvett Dombrádi István néven 1976 óta ismert. Nős, két leány édesapja. Felesége Benedek Ilona textilművész. 1982 óta szobrász-fares- taurátor művész. Különös és titokzatos, de mindenek felett halk és szűkszavú ember. Ófehértóról kétévesen került Sárosdra, mégsem az utóbbi hét év, hanem a szülőhely varázsa fogta meg a költőt, aki a szobrászatban van „otthon”. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE). Dombrádi négy helyen, négy családi néven élte le eddigi életét. 1996 óta ír rendszeresen verseket. 2001-re állt össze addigi költeményeiből első kötete, a Lélekarc. Az addig antológiákban, irodalmi lapokban megjelent verseit rendezte nyomda alá. Költőként sem tagadta meg magát, hiszen kötetének illusztrációi saját szobrainak fotói. Első kötetét a Lélekarc című szobra díszíti a borítón. Azonos című verse a kötetben, mint ahogy 2003-ban megjelent második kötetének címe is címadó verset jelent: „Itt, ahol élek”. A borítón a szerző Önportré című műve. Dombrádi István új kötetét áthatja öntörvényű, szuverén egyénisége, melyben érezni a túlságosan érzékeny embert, akit alig korlátoznak a szabályok. Kiforrott verseiben intenzív és szuggesztív életigenlést, a jövő féltésével egy csodálatosan színes forrongó világot, meglepő nyíltsággal tár elénk. Az emberileg zárkózott költő helyet csinál magában a szeretetnek, s mellette a haragnak is. Számára szent dolog a szerelem és a haza szeretete, hiszen mindkettőtől biztonságot remél: „Ha te nem lennél:...kivel aludna el az éj?”. Könyvajánlást Krasznai Szomor Péter, előszót - akár az első kötetéhez, Horváth-Hoitsy Edit írt verses albumához, amely az Uránusz Kiadó gondozásában november végén jelent meg. Krémer József III. Drum Art Ütőhangszeres Fesztivál Harmadszor rendezték meg a Dobosok Farsangja kistestvéreként a Drum Art Ütőhangszeres Fesztivált november 30-án a Dózsa Művelődési Házban. A mindkét fesztivált rendező Martonosi György 1961 óta dobol, először Kertész Kornél együttesében (Kertész Kornél zongora, Rahói Ernő bőgő, Káldor Péter vibrafon) ült a felszerelés mögé, majd hosszú évekig külföldön - a világ számos szegletében Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, Új-Zé- landon és Európában - élt és dolgozott. Hacki Tamással koncert turnén vett részt 1968-ban, ahol az Adelaide Fesztiválon Marlene Dietrich, Acker Bilck, és a Shadows társaságában lépett föl egy színpadon. Immár 11 éve oktat fiatalokat és két zenekarban, a Muck Trióban és a Trió Martonosiban (Bírta Miklós gitár, Almási Kornél basszusgitár) dobol. Utóbbi formációnak most készül az első saját CD-je. A Drum Art Ütőhangszeres Fesztiválon egyszerre volt hangszerkiállítás, dobkurzus, fiatalok bemutatkozása, és koncert. Bemutatkoztak az új generáció képviselői: Aradi Tamás, Bartha Levente, Huff Marczell, Hunka Róbert, Földesi Attila, Juhász Márton, Kata Lajos, Kotthencz Tamás, Pocskai Zsolt, Dörnyei Gábor és Jánky Zsolt dobkurzust tartott, majd a színházteremben a Huff Marczell Jazz Combo, Kotthencz Tamás (Magic Carpet), a Los Banditos adott koncertet. A gála vendége volt Farkas Zoltán (Colorstar) és a Fusio Group- Szendőfi Péterrel. Az idei Dobosok Farsangját február 22-én rendezi meg a Dózsa Művelődési Ház! D. L. Martonosi György A Nagyranőtt Gyermek Pethe Zsolt színész (az Ascher Oszkár Színház tagja) humoros-zenés önálló estjét december 13-án rendezték meg a Rákoskerti Művelődési Klubban. Az esten többek között Slawomir Mrozek, Füst Milán, Szabó Lőrinc, Reményik Sándor műveiből és a Padlás, a Sztár- csinálók, a Jézus Krisztus Szupersztár, Jeanne D’Arc c. musicalekből válogatott. Szőke Sándor Rákoshegyen A Rákoshegyi Közösségi Házban Szőke Sándor szobrászművész december 20. és január 21. között harminc művét bocsátja a közönség elé megtekintésre. A közösségi ház és a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság közös rendezésű tárlatát Benedek Katalin művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa nyitotta meg. A Gyulán, 1962-ben született szobrászművész Kötegyánban nevelkedett, Szegeden járt középiskolába, majd Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán végzett szobrász-restaurátorként. Gyermekkora óta kötődik a Gyulai Művésztelephez, ahol mint vallja, a szakmai alaposságon kívül bizonyos szemléletmódbeli beállítódást is kapott, és az együtt alkotás erősen inspirativ hatása is megérintette. Szőke Sándort nem elsősorban a kiállítótermek ösztönzik munkára, hanem mint Benedek Katalin is elmondta megnyitójában, az alkotó szereti, ha szobrai valódi „akóhelyükre” kerülnek és ott is maradnak. Kisplasztikái érett művész alkotásai. Állatok, fej szobrok, aktok és rajzok alkotják mostani tárlatát. Krémer József
