Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. december / 11. szám
HÍRHOZÓ KARÁCSONY 2004 27 Bényi Ildikó, a kerületben élő televízió bemondó, az Önök kérték háziasszonya- Hol ünnepelnek? Borsod-Abaúj Zemplén megyében születtem, a szüleim és a bátyám most is ott élnek. Minden karácsonykor az a legfontosabb, hogy együtt legyen a család. Miután az ünnep valamelyik napján dolgozom, nem tudunk minden napot lent tölteni. Most szenteste biztos együtt leszünk.- Ki fog főzni?- Ketten együtt édesanyámmal. Ez persze pontosabban azt jelenti, hogy főleg ő, én pedig kuktálkodom. Hála Istennek, hogy ez még így van...- Mi lesz az ünnepi menü?- Halászlé minden mennyiségben. Az egész családunk imádja. Aztán évek óta hagyomány már a gesztenyével és a kolbásszal töltött pulykamell és a baconba tekert liba-, kacsavagy csirkemáj. Süteménykészítésben édesanyám utolérhetetlen, legalábbis számomra!- Milyen fenyőfájuk lesz?- Égig érő! És természetesen igazi! Gyerekkoromban is mindig együtt díszítettük a fát a szüleimmel, mi is követjük a hagyományt. Fanny lányom, aki hétéves nagy izgalommal és hozzáértéssel aggatja fel a díszeket a nála kétszer nagyobb fenyőre. Aztán jön a Jézuska...- Milyen ajándéknak örül a legjobban?- Nekem már nem az a fontos, hogy kapjak, sokkal inkább az, hogy én örömet szerezhessek. Felnőtt korában sok mindent átértékel az ember... Bényi Ildikó lenni karácsonykor?- Nem, ilyen még nem volt, mindannyian más műfajban utazunk, azt azonban el tudom képzelni, hogy a két fiam egyszer együtt játszik majd. Én a zenekarommal lépek fel, például 19-én a Rákoscsabai Közösségi Ház által szervezett Mindenki Karácsonyán.- Készülnek már az ünnepekre?- Főleg a gyerekek. Leadták a rendelést az ajándékokra és ők is szorgalmasan gyűjtögetnek.- Ők veszik vagy maguk készítik az ajándékokat?- Is-is. Már ráéreztek az alkotás örömére, remélem, most is így lesz.- Milyen karácsonyfájuk lesz?- Eddig mindig gyökeres fenyőnk volt, de mivel a kertben már nem férnek el az ünnepek után kiültetett fák, valószínűleg vágottat veszünk. Gyárfás István Hollós János A srácok díszítik majd fel a feleségemmel. A nejemnek nagyon jó ízlése van, mindig más színű díszek kerülnek a fenyőre. Hogy idén milyen lesz, még számomra is meglepetés.- Kivel ünnepelnek?- Ilyenkor mindig összejön a család. A szüleimmel, a testvéreimmel együtt 8-10-en üljük körül az asztalt. 24-én, szenteste nálunk vagyunk, másnap a szüleimnél jövünk össze. Nagyon jó érzés, hogy végre van időnk jókat beszélgetni, számomra a karácsonyban ez a legfontosabb. * Hollós János a Magyar Rádió alelnöke, kerületi lakos- Kivel ünnepli a karácsonyt?- A szűk családdal: édesanyámmal, feleségemmel és a két fiammal. Számomra ez egy nagyon bensőséges ünnep.- Készül már rá?- Természetesen, a két fiam még idejében felhívta a figyelmemet rá, már rég benyújtották az igényeiket.- A kért ajándékokat kapják?- Igyekszünk kielégíteni az igényeiket, és örömet szerezni nekik, bár a vásárlással hadilábon állok. Nem szeretem a tömegárut, a „műanyag világot”, nehéz igazán igényes, egyedi ajándékot találni. A feleségemmel egyébként szinte naponta meglepjük egymást valamivel, ezért karácsonykor már-már gondban vagyunk...- Mennyire vesz részt az ünnepi előkészületekben?- Teljes mértékben. Csodálatos házasságban élek, sok mindent együtt csinálunk a párommal. A karácsonyfát azonban mindig én veszem meg. Gyerekkoromban egy hatalmas, négyméteres belmagasságú házban laktunk, így mindig óriási fánk volt. Ezt a hagyományt őrizzük tovább, különös gonddal választom hát ki, milyen legyen: nagy és erős. Annál is inkább, mert a díszeket is a nagyszülőktől örököltük, szép, míves, nehéz díszek, amelyeket nem bír el egy gyenge, vékonyka fa. Egyébként már 23-án elkezdjük díszíteni, hogy bőven legyen rá idő, ne kelljen rohanni. 24-én aztán már csak a főzéssel kell foglalkozni.- Együtt főznek?- Persze. A hagyományos ételek lesznek: rántott hal, pulyka és beigli.- Hogy zajlik az este?- Amikor kész vagyunk mindennel, csenget az angyalka és jön az ajándékosztás.- Ki hozza az ajándékot?- A kisebbik fiam, anélkül, hogy ezt bárki mondta vagy tanította volna neki, beszélő viszonyban van a jó Istennel, a nagyobbik pedig egy igazi álmodozó. A két gyerek két külön világ. Éppen ez bennük a fantasztikus! Gálfi Irén * gitáGyárfás István jazz ros, kerületi lakos-Amikor hívtam, épp a fiának drukkolt a zongora vizsgáján. Van még zenész a családban?- Igen, a nagyobbik fiam dobol, a feleségem - bár nem hivatásszerűen, zongorázik. Vagyis mindenkijátszik valamilyen hangszeren.- Szokott közös zenélés Szeretetvendégség a rászorulóknak Szeretetvendégséget rendezett decemberben a Kaszap István Alapítvány a Dózsa Művelődési Házban. A rendezvényre, melyet támogatott a XVII. kerületi önkormányzat is, meghívást kaptak a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete XVII. kerületi Szervezete és a Rákosmenti Cukorbeteg Klub tagjai. Az eseményen részt vett dr. Hoffmann Attila polgármester, dr. Barna Andor alpolgármester, valamint Alexa György és Derczbach Istvánné önkormányzati képviselők is. Szabó József, a mozgássérült klub elnöke nyitotta meg az összejövetelt, majd az alapítvány kuratóriumának elnöke, Gál Ferenc szólt néhány szót a vendégekhez. Ezután az ünnepi műsor következett, melyben Koráng Márta és Kiss Gyula magyar nótákat énekelt Farkas Ágnes zongorakísérete mellett, majd Filipszky Bara Ilona saját verseit mondta el. A fellépők után a polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: mindig örömmel jön az ilyen rendezvényekre, mert családias légkör és az összetartozás érzése fogadja. Emellett kiemelte, hogy az önkormányzat, ahogy eddig is, úgy a jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni fogja a rászorulókat. Az ünnepség végén a vendégek elfogyasztották a szendvicseket és a tortát, majd átvették az egyesületek vezetőitől a karácsonyi bevásárlást segítő vásárlási utalványokat. Kohári A.
