Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. december / 11. szám
HÍRHOZÓ HÍREK 3 Ünnepség a szociális ágazatban dolgozók tiszteletére (Folytatás a címoldalról) Elsőként egy képmontázst láthattunk, amely helyzetjeleneteket mutatott a szociális munkások életéből. Auth Magda, Váci Mihály: „Tiszta és jó” című versének előadása után Bordi András műsorközlő köszöntötte a megjelenteket, elsősorban dr. Hoffmann Attila polgár- mestert, Barna Andor alpolgármestert, valamint az összes jelenlévő tisztségviselőt és vendéget. A műsorközlő szociális munkával kapcsolatos néhány bevezető gondolatából megtudhattuk, hogy e sokszor alábecsült szakma legfontosabb alapértékei a szolidaritás, az empátia és a tolerancia. A XXI. századi emberi elmagányosodás mellett szakmává vált a másokon segítés: a szociális munkások hivatásból gyakorolják a jócselekedetet. Ferge Zsuzsa klasszikus mondása szerint a szociális munka segít élni és megélni, felállni és talpon maradni. Bordi Andrástól dr. Hoffmann Attila vette át a szót. Ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy nem véletlenül dolgoznak túlnyomórészt hölgyek a szakmában, hisz a nők azok, akik jobban megértik ezt a feladatot, támogatják a gyerekeket, időseket és rászorulókat. A szociális munka soha sem szünetel: nincs hétvége vagy karácsony, mert a rászorultaknak mindig szükségük van a segítségre. A polgármester az ő nevükben köszönte meg a szociális szakmákban dolgozók munkáját. Dr. Szabó Lajos, az ELTE Társadalom- tudományi Kar Szociális Munkás Képző Tanszék főiskolai tanára előadásával folytatódott a program. A végzettsége szerinti klinikai pszichológus a szociális munka múltjáról és jelenéről, a szakma átalakuló oktatási rendszeréről és a képzési struktúra negatívumairól és pozitívumairól beszélt. Dr. Szabó Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális munkásoknak nyitott elmével kell rendelkezniük és készen kell állniuk arra, hogy életük végéig folyamatosan tanuljanak. Bár a szakma társadalmi presztízse nem túl magas, különleges ez a mesterség, hiszen szelekció nélkül kell a bajba kerültek szolgálatába állni. Az előadás után ünnepélyes díjkiosztóra került sor. A XVII. kerületi önkormányzat képviselő-testü- lete 2004. augusztus 16-án döntött a „Szociális ágazatban végzett kimagasló tevékenységért díj” megalapításáról. Idén a címet Csipák Petemé, a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója kapta a gyermek- és ifjúságvédelemben nevelőszülőként és helyettes szülőként végzett sok éves kimagasló szakmai, közszolgáiét! tevékenységéért. Csipák Péterné férjével Magyarország első átmeneti befogadó családja lett, az elmúlt években 54 gyermek fordult meg otthonukban, közülük 15 fiatal került ki szakmával, érettségivel, életre való útravalóval. A Duna Televízió 2002-es, „Anyus” című dokumentumfilmjének levetítése során a közönség is megtudhatta, hogyan él a család. A díjazott dr. Hoffmann Attilától és Barna Andortól vette át a díjat: egy Kukucska János grafikusművész által készített díszoklevelet és egy aranygyűrűt. A szociális munka napja alkalmából a polgármester és alpolgármester az idén nyugdíjba vonult kollégákat is virággal, illetve ajándékkal köszöntötte: Cserna Lászlónét, az Egészségügyi és Szociális Iroda Családvédelmi Csoportjának dolgozóját, Deák Lászlóné bölcsődei munkatársat, valamint Németh Jánost, az I. számú Gondozási Központ gépkocsivezetőjét. A rendezvény végén Auth Magda és Dóczi Péter „Szól a szív” című zenés irodalmi műsorát tekinthette meg a közönség. A előadóművészek, költők és írók ismert műveiből idéztek. Részleteket hallhattunk Kosztolányi: „Hajnali részegség” című verséből, a Kis hercegből, A kőszívű ember fiaiból, valamint Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály, József Attila és Tóth Árpád verseiből. Az ünnepséget lezáró állófogadáson Barna Andor alpolgármester a szociális munkakörökben dolgozók tiszteletére mondott pohárköszöntőt. Szabó Anikó Kedves XVII. Kerületiek! A december az ünnepvárással telik el, minden család készülődik a karácsonyra. Ki-ki pénztárcájához és lehetőségeihez mérten ajándékot keres szeretteinek, családtagjainak, a szívéhez közelállóknak. Az ünnep a megpihenés, a fel- töltődés időszaka. Már alig várjuk, hogy a karácsony jellegzetes fenyő és bejgli illata töltse be otthonunkat, együtt legyen a család, vendégeket fogadunk és megpróbáljuk az egész évben elhanyagolt kapcsolatainkat helyrehozni és bepótolni mindazt, amit év közben elmulasztottunk. Szeretnénk megfeledkezni a hétköznapok gondjairól, vágyunk a meghitt és szeretetteljes pillanatokra, mely csak a karácsony sajátja. És ez így van jól. A polgármestert is megállásra készteti az ünnep, és óhatatlanul mérleget von az eltelt év eredményeiről és kudarcairól, és reménykedik, hogy a következő évben majd jobban boldogul az egyes ember és az önkormányzat is. Hiszen a remény, a bizakodás természetes emberi erő, és példák sora igazolja, hogy milyen hatalmas is tud lenni. Sajnos, nem ígérhetem azt, hogy a most következő évben már minden kívánságunk és tervünk valóra válhat, de azért sok teljesülhet. Valószínűleg ismét takarékos gazdálkodást tudunk csak vállalni, de ezzel együtt nem mondunk le céljainkról, és lépésről lépésre haladunk azok megvalósításához. Kívánom, hogy minden otthonban ott lehessenek azok az ünnepet jelképező tárgyak, finomságok, melyek teljessé teszik a karácsonyi ünnepet; hogy ne legyen szülő, nagyszülő, akiről megfeledkeznek hozzátartozói és magányosan és elhagyatottan tölti az ünnepeket. Jó lenne, ha saját békénket meglelve gondolni tudnánk az elesettekre és segítségre szorulókra, és akármilyen csekély mértékben is, megpróbálnánk segítő kezet nyújtani nekik. Kívánom, hogy a közeledő ünnepeket szeretetben és megértésben, békességben töltsék! A karácsonyi ünnep küszöbén, önkormányzatunk képviselő-tes- tülete és a polgármesteri hivatal minden munkatársa nevében kívánok Önöknek békés karácsonyt, és sikeres új évet! Dr. Hoffmann Attila polgármester