Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. július-augusztus / 7. szám
HÍRHOZÓ KÖZELET 17 Határozat született a lakásmaffia ellen Júniusban fogadta el a parlament a lakásmaffia felszámolásáért alakult albizottság jelentésén alapuló határozatot. Devánszkiné dr. Molnár Katalin, a XVII. kerület országgyűlési képviselője, az albizottság elnöke jelentésükről maga számolt be a helyi sajtónak május végén a Tabasco étteremben. A történet a rendszerváltás idején kezdődött. Akkoriban - és sajnos még a közelmúltban is - ingatlanok, lakások úgy cseréltek gazdát, hogy sokszor még a tulajdonos sem tudott a történtekről. A többségében ún. fehérgalléros bűnelkövetőkkel is kibővült bűnözőcsoportok sok ezer ember sorsát lehetetle- nítették el, megfosztva őket vagyonuktól. Áldozattá váltak idősebbek és szociálisan rászorultak, de fiatal, jobb módú emberek is. Az anyagilag megszorultak, a közös költséggel, közüzemi díjjal tartozó tulajdonosoknak, lakásbérlőknek felajánlott csereingatlanok, cserelakások egy része nem is létezett, vagy csupán viskónak volt minősíthető. A vállalkozók, akik másképp nem kaptak hitelt - egyszerű hiszékenységből, vagy egyenesen megtévesztve, olyan adásvételi szerződést írtak alá, mely esélyt sem adott az ingatlan megtartására. Sokat úgy vertek át, hogy a sok példányos szerződések, iratok közé más tartalmú szerződést, iratot kevertek, s így írattak velük alá - tudtu- kon kívül - adásvételi szerződést. (Kerületünkben is előfordult hasonló eset.) Mások vevőként lettek áldozatok, velük áleladók bántak el - egy-egy lakást pár nap alatt akár 5-6 személynek is „értékesítettek”. A bűnözők nem tudtak volna szabadon garázdálkodni, ha mindig naprakészek lettek volna a földhivatali nyilvántartások, ha nem lett volna széljegyek tömege egy-egy tulajdoni lapon, ha a beadványok azonnal iktatószámot kaptak volt, s ha a tulajdonosok megbízhatóan tudomást szerezhettek volna az ingatlanukkal kapcsolatban beadott iratokról, kérelmekről. Az is nehezítette volna a lakásmaffia dolgát, ha nem törölték volna el a társasházakban, lakásszövetkezetekben a lakó-nyilvántartó könyvek vezetésének kötelezettségét, vagy ha az ügyvédek, közjegyzők biztonságosan ellenőrizhették volna az eléjük tett személyi okmányokat, vagy éppen a földhivatalok tudtak volna meggyőződni arról, hogy az adott ügyvéd, közjegyző tagja-e az adott kamarának. Az ingatlantulajdonosok közül még ma is kevesen élnek azzal a jogukkal, hogy betekinthetnek az ingatlannyilvántartási iratokba, így ha gyanús körülményeket vélnek felfedezni, hamar „rövidre zárhatják” az ügyet. A Fővárosi Kerületek Földhivatala - idő- és kapacitáshiány miatt - ma sem él azzal a lehetőséggel, hogy gyanús körülmények esetén meghallgatást tartson, személyesen tisztázva az ügyfelek valódi szándékát. Más feladatok mellett e gondok megoldását is tartalmazta az az albizottság tagjai által benyújtott országgyűlési határozati javaslat, melyet június 21-én, elsöprő többséggel - egy ellenszavazattal és néhány tartózkodással - fogadott el a parlament. Egyelőre vitás még a telekkönyvi nyilvántartás hovatartozása is, melyet jelenleg a mezőgazdasági tárca irányít egységes ingatlan-nyilvántartásként, de egyes szakemberek szerint - visszatérve az 1972. előtti rendhez - az igazságszolgáltatásnál jobb helye lenne. Az albizottság és határozatával az országgyűlés is ennek eldöntését a kormányra bízta. Felmerült, de elvetették azt az ötletet is, hogy kétoldalú kontroll mellett lehessen csak ingatlant adni, venni, tehát azt, hogy kötelezően legyen ellenjegyző ügyvédje mind az előadónak, mind a vevőnek. A lakásmaffia tevékenységet feltáró albizottság elnöke, Devánszkiné dr. Molnár Katalin sikerként értékelte - úgy a sajtóbeszélgetésen, mint később a parlamenti előadói beszédében is - jelentésük elfogadását. Úgy ítélte meg, hogy a Sors-Társak Egyesület petíciójára megkezdett munkájukat nagyfokú társadalmi érdeklődés és támogatás övezte. Szerinte, ha másért nem, már azért megérte foglalkozni a témával, hogy felhívják a figyelmet erre a bűnelkövetési módra és tárgyaló asztalhoz ültessék az ügyekben érintett szakmai csoportokat: . ügyvédi, közjegyzői kamarákat, a jogalkotókat, a minisztériumokat, s a jogalkalmazókat, a földhivatalok irányítóit, a rendőröket, ügyészeket, ingatlanforgalmazókat, S végül, de nem utolsó sorban az önkormányzatok szakembereit. A feltáró munka eredménye, az albizottság jelentése és az elfogadott ország- gyűlési határozat együttesen biztosítja, hogy a kormány megtalálja a lakásmaffia tevékenység visszaszorításához szükséges forrásokat, s pontos tervet dolgozzon ki a feladatok teljesítésére. Az albizottságban dolgozó - különböző politikai nézeteket valló - képviselők nagy konszenzussal készítették el jelentésüket az albizottságot létrehozó három bizottságnak, s teljes egyetértésben nyújtották be határozati javaslatukat a parlamentnek. Erre bizonyíték, hogy a parlamentben Devánszkiné szocialista albizottsági elnök előterjesztői beszédét követően Kosztolányi Dénes fideszes alelnök és Fodor Gábor, az albizottság szabad demokrata tagja egybehangzóan jónak értékelte az együttműködést - ami valljuk be, egy parlamenti bizottságban nem kis teljesítmény. Az biztos, hogy a jogsértések felszámolásához, megelőzéséhez még legalább két év szükséges, de már elkezdődött valami, s ez a fontos. P. Tóth E. Devánszkiné dr. Molnár Katalin Tízéves a Betlehem Óvoda A Rákoscsabai Református Egyházközség fenntartásában 1994-ben kezdte meg működését Budapest első református óvodája, a Betlehem Óvoda. Az egyházközség és az intézmény méltó keretek között, bensőségesen ünnepelte az évfordulót. A gyerekek, a szülők, az óvoda dolgozói csinosították az óvodát az ünnepre. Május 22-én aztán elérkezett a nagy nap. A családok vidám születés- napi „családi délutánon” vettek részt. A gyerekeket Levente Péter és Döbrentey Ildikó műsora szórakoztatta, majd a családok ügyességi játékokban mérték össze erejüket. Az értékes ajándékokat és a születésnapi tortát mindenki nagy örömmel fogadta. (Az eseményt támogatta: Kiss Lajos alpolgármester, dr. Dombóvári Csaba és Vígh-Kiss József önkormányzati képviselők, az Oktatási Bizottság, az Aranyhegyi Szövetség, a Junior Vendéglátó Rt. 35. sz. üzeme és Villás Pál vállalkozó, valamint a Református Gyülekezeti Alapítvány.) Másnap, május 23-án délután a rákoscsabai református templomban hálaadó istentisztelettel folytatódott a megemlékezés. Az óvodások ünnepi műsorát követően Simonfi Sándor Budapest-Északi Egyházmegye esperese hirdette az igét, majd Váradi Gáborné óvodavezető emlékezett az intézmény elmúlt 10 éves történetére. Ezután Madarász Imréné dr., a Dunamelléki Református Egyházkerület Iskolaügyi Szervezetének vezetője tolmácsolta az egyházkerület jókívánságait. A régi és jelenlegi dolgozókat dr. Füzesi Zoltán lelki- pásztor köszöntötte, majd minden óvodás társasjátékot kapott a gyülekezettől. Végül Hajnalné Farkas Erzsébet, az Aranyhegyi Szövetség al- elnöke méltatta az óvoda munkáját és gratulált Váradi Gáborné óvodavezetőnek, hogy újra megbízást kapott az óvoda irányítására. Szerk.
