Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. január / 1. szám

34 KÖZÉLET 100 éves iskola Rákosligeten Aáry-Tamás Lajos előadásának elején leszögezte, hogy a di­ákjogok tulajdonkép­pen alkotmányos jo­gok oktatási törvény­be fogalmazva, ezért nem lehet patikamér­legre tenni külön-kü- lön a tanári és diákjo­gokat. A gyermekjogok rend­szere úgy épült ki, hogy tekin­tettel a diák életkorából fakadó különleges helyzetére mindig valamelyik felnőtt partner kö­telezettsége társul hozzá: a családban a szülőé, iskolában a tanáré, hatóságé, ezért a gyer­meki jogsérelmek mögött könnyen nyomon érhető vala­mely számon kérhető felnőtt partner kötelességszegése. Saj­nos nem fordítható meg ez a té­tel: a pedagógus jogsérelmét nem kérhetjük számon gyer­meken. Bármilyen cselekmény esetén, ha diákjog sérül, a biz­tosnak azt kell elsősorban vé­deni. A gyakran hangoztatott vélekedés, mely szerint a diák akkor élhet jogaival, ha eleget tett kötelességeinek is, nem jo­gi, hanem pedagógiai állítás, hiszen az iskola falai közül ki­emelve jogilag a helyzet arra az adóbevallását elbliccelő ál­lampolgáréra emlékeztet, akit állampolgári kötelességszegé­se ellenére is megillet például választói joga. A diákok köte­lességteljesítésre szorításának eszköze véleménye szerint nem csupán a szankcionáló, hanem a visszavonható elő­nyökkel is motiváló pedagógia lehet. Más esetekben a tanárok gyors és kategorikus ítéletalko­tása mélyít megoldhatatlanná váló iskolai konfliktusokat. A tanulásban sikertelen diákok polgárpukkasztását kéne sze­rinte ügyesebben leszerelnie az iskolának. A tiltás mögötti tanári hitelesség sem mindig kellően megalapozott, így nem meggyőző. Az iskolai szabályok t > megalkotásában haté­konyabb eszköznek tartja az életkori szint­nek megfelelő együtt­működést felajánló döntéshozatalt. A má­sik gyakori konfliktust okozó területe az isko­lai működésnek a pe­dagógiai értékelés, mely a szülő tájékozottsághoz való jogát érinti. A rendszere­sen gyermekével foglalkozó, érte felelősséget érző szülő szempontjából vizsgálva az e területen uralkodó tisztázatlan helyzetet azt javasolta hallga­tóinak a biztos úr, hogy az érté­kelés világos elveit és rendjét legalább egyes oktatási ciklu­sok elején ' írásban rögzített formában adják minden szülő kezébe, hogy a későbbi rossz szájízű egymásra mutogatást megelőzhessék. A magatartási és beilleszke­dési zavarral küzdő agresszív, öntörvényű diákok közveszé­lyes, sokszor nevelői becsüle­tet is sértő eseteiről hallva elis­merte, hogy deviáns példájuk a közösségben valóban romboló hatású lehet, a gyerekközösség előtt kamaszszájból elhangzó becsületsértő kijelentések de­moralizálhatják a diákcsopor­tot, mégis a kérdésben nehéz jogi segítséget nyújtani. Az ilyen diákok befogadására, ne­velésére még nem állnak ké­szen az intézmények. Az isko­lai agresszivitás nyugat-euró­pai szakmai fórumokon is aktu­ális téma. A találkozót dr. Péczely Te­rézia alpolgármester azzal zár­ta, hogy a nevelők által megfo­galmazott iskolai deviancia gondjait az Oktatási Iroda munkatársaival együtt ő maga is érzékeli. Éppen ezért igye­keztek az elmúlt években a ma­guk eszközeivel enyhíteni az iskolai integrált nevelés visszás helyzetein. Raffay Gábor Előző számainkban többször foglalkoztunk a 100 éves Hősök terei iskola jubileumi esemé­nyeivel. Az ünnep kapcsán az is­kola igazgatójával, Bella Tibor­ral beszélgettünk.- Mit emelne ki ebből a száz évből?- 1977-ben szinte pályakez­dőként kezdtem itt tanítani, majd 1990-ben lettem az iskola igazgatója. Induláskor, az 1903-04-es tanévben is már 300 diák tanult a kor színvona­lán jól felszerelt, kísérleti min­taiskolaként átadott épületben. Különlegességnek számított, hogy a szolgálati gondnoki la­kás mellett az épületben óvoda is működött. Korabeli helyi lap tudósításából érződik az a büszkeség, mely az elkövetke­ző évtizedekben mindig is jel­lemezte Rákosligetet. 1912-től a közeli VIII. utca 2. szám alat­ti önkormányzati hivatal helyi­ségét a polgári oktatás céljaira adták át, ebből lett a későbbi leányiskola. Az 1920-as évek­ben az intézményi fejlődés le­hetőséget adott arra, hogy há­rom évre a Szent László Gim­názium tagozata itt működjön. A háborús évek után koedu­kálttá váló osztályok közül a VIII. utcaiakban 1956-ban in­dult meg az ének-zene tagozatú oktatás. Ez a változás a mai na­pig erősen meghatározza isko­lánk arculatát. Az elmúlt 47 év­ben aztán zene tagozatos diák­jaink bejárták egész Európát, r így joggal mondhatjuk ma már, kórustagjainkat mi már akkor európai polgároknak neveltük. 1978-ban vonták egy igazgatás alá a Hősök terei és a VIII. ut­cai iskolát, három egymáshoz közel fekvő, de különálló épü­letben osztották el az alsós és felsős osztályokat. 1994-ben ju­tottunk modern torna-, számí­tástechnikai és ebédlő terem­hez. 2005-re várjuk azt a pilla­natot, amikor ez a szétszab- daltságunk megszűnik, s átad­hatjuk a 12 tantermes új épü­letszárnyat.- Egy iskola minőségét erő­sen meghatározza, hogy a hagyományőrzés mellett mennyire kész megújulni.- Á 90-es évek elejétől a kiegyensúlyozott pedagó­giai munkához nélkülöz­hetetlen közel 650 fős ál­landósult létszámmal mű­ködünk. A belföldi és külföldi si­kereinket szaporító ének­zene tagozat mellett újabb tagozatok indításá­val igyekeztünk megújul­ni. A matematika és nyelv tagozatok mellett a szá­mítástechnika tagozat­szintű oktatásában úttö­rőként kezdtük alkalmaz­ni a hálózatot. Elsők közt kapcsolódtunk a Come- nius minőségbiztosítási rendszer intézményi ön­értékelést segítő első lépcsőjé­be.- Az iskola nagy büszkesége, hogy jeles személyek első di­ákévei kötődnek az épülethez.- Diákjainknak mindig nagy büszkeséggel mutathatjuk fel egy sor művész, sportóló élet­pályáját példaként arra, hogy innen indulva hova lehet szor­galommal eljutni. Az Oscar-dí- jas operatőr Ragály Elemér, az operaénekes Gregor József, a Jászai-díjas színésznő Pápai Erika, a zongoraművész Keres­kedő Tamás, a zeneszerző S. Nagy István neve egyaránt megtalálható elemi iskolai naplóinkban. De diákjaink vol­tak a fogathajtó világ és Euró­pa bajnok Lázár-testvérek, a birkózó Európa bajnok olimpi­ai helyezett Komáromi Tibor és Mezei György szövetségi ka­pitány. Raffay Gábor Találkozás az oktatási jogok biztosával Egyre több kerületi iskolában jelent növekvő gondot a családjaikban is öntörvényűvé váló kamaszok közösségi devianciája, diákközösséget romboló magatartása. A múlt év novemberének végén a XVII. kerüle­ti Pedagógiai Központ vendégeként járt a kerületben Aáry-Tamás La­jos, az oktatási jogok biztosa, hogy az érdeklődő pedagógusok előtt az iskolai jogsérelmek legjellemzőbb eseteit és azok hátterét felvázolja. Az eseményen jelen volt az oktatásügyekért felelős alpolgármester, dr. Péczely Terézia is. Középen Bella Tibor az évnyitón

Next

/
Thumbnails
Contents