Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. június / 6. szám
HÍRHOZÓ KOZELET 9 Megemlékezés a lengyel alkotmányosság ünnepe Mgjus elején három nevezetes nap is van a lengyeleknél. 1-je a munka ünnepe, 2-a a Polónia és a külföldi lengyelek világnapja, illetve 3-a Lengyelország Királynéja és a május 3-i Lengyel Alkotmány ünnepe. Idén az eseménykör jelentőségét még a május 1-jei európai uniós csatlakozás is fokozta. Az országos rendezvényekkel egy időben, május 2-án vasárnap a XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a 140. sz. Pro Patria Cserkészcsapat ünnepi megemlékezést tartottak Rákoscsabán. Reggel ünnepélyes zászlófelvonást és koszorúzást tekinthettek meg az érdeklődők, majd a római katolikus plébániatemplomban szentmisét hallgattak meg. Délután a Dózsa Művelődési Ház Mini Különös előadást hallgathattak meg április 28-án a Cse- kovszky Művelődési Házban a Magyar-Lengyel Baráti Kör tagjai: „Közép-Európa az Európai Unióban” címmel Tischler János történész mesélt Lengyelország történelméről és a kilátásokról az uniós csatlakozás küszöbén. Prém János, a művelődési ház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, ezután pedig Tischler János történész, aki 15 éve foglalkozik Lengyelország múltjával és jelenével, bele is vágott előadásába. A témában kevésbé otthon levők számára kiderült, hogy sok a közös Magyarországgal: nem csak múltunk, de mentalitásunk is közös, az ábrázolásban is észrevehető a hasonlóság, de a fogalmak és a humor területén is. 1772-ben került sor Lengyelország első, részleges felosztására II. Frigyes, Mária Terézia és II. Katalin között. Poroszország, Ausztria és Oroszország osztozott a közép-európai térség most legnagyobb országának területén. A következő szűk 150 Galériájában két lengyel képzőművésznő kiállításának megnyitójára és ünnepi megemlékezésre került sor. A rendezvényen jelen volt a kisebbségi önkormányzat elnöke, if). Buskó András. Berkeczné Juszkiewicz Romana és Siekerski Zenóbia közös kiállítása egy hétig volt látható. Puskás Zoltán, a XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese röviden bemutatta a közönségnek a két festőművészt: míg Zenóbia 20 éve zeneművészeévben a katolikus egyház ösz- szetartó erejére volt szükség, mert a függetlenség kivívása - visszaszerzése - csak a XX. században, az I. világháború után sikerült. A hazafias tábor azonban már a XVIII. század végén, az ország függetlensége védelmében egy sor reformot vezetett be, és az ún. négyéves szejm 1791. május 3-án egy új alkotmányt hirdetett ki, melyben korlátozta az ország belső anarchiáját, jogokat biztosított a polgárságnak és „oltalmat” nyújtott a parasztoknak. Azóta május 3-a a Lengyel Alkotmány Ünnepe. A történelmi háttér melti pályafutását hagyta ott a festészet kedvéért és önképzéssel, illetve festőtáborokban tanult, addig Romana már fiatal korában választotta ezt a hivatást. Lengyelországban Képzőművészeti Akadémiát végzett, és később házassága révén került Magyarországra. Puskás Zoltán az életrajzi adatok ismertetése után megnyitotta a kiállítást. Később, a képek megcsodálása után a ballett-teremben egy zenei programra került sor. Varga Júlia és tanítványa, Lehőcz Alexandra fuvolán négy Chopin keringőt szólaltatott meg, majd a kispesti Gyöngyvirág Kórus lépett a színpadra. A műsor végén a szervezők állófogadással vendégelték meg a egybegyűlteket és a lengyel hölgyek, a közönség nagy örömére még egy lengyel népdalt is elénekeltek. Szabó Anikó lett szó esett az uniós csatlakozásról is. A szakemberek elismerték, hogy Lengyelország a legkevésbé érett az uniós felvételre - gazdasági, infrastrukturális okok miatt -, de „nem lehet kihagyni” nagysága miatt. A kutatók szerint Franciaország és Németország kiharcolták felvételét, hiszen utóbbinak érdeke egy zavargásoktól mentes, nagy területű szomszédos szövetséges. A történész a történelmi adatok után Lengyelország kapcsolatrendszerét vázolta fel Magyarországgal és a környező európai országokkal. Szabó Anikó Tereprendezés Rákoscsabán Március óta harmadik alkalommal hívták tereprendezésre Rákoscsaba lakóit a Csigaház és a közösség- szervezők. Május 7-én Pájer Ildikó, a közösségi ház igazgatója irányításával kéttucat- nyian dolgoztak a Csigaházzal átellenben lévő, egykori Schell-kastély helyén. A hely nevezetessége, hogy Schell bárónő 1939-től fél éven át itt szállásolt el több mint húszezer lengyel menekültet. Az egykori kúria hűlt helyén idén tavaszig csak gaz és szemét volt, a május közepi Csabai Napoknak azonban már ezen a területen fölállított sátor, illetve a rendbetett pince volt az egyik helyszíne. Az akciót minden anyagi támogatás nélkül, a Csabaiak Csabáért mozgalom keretében hajtották végre. Volt olyan vállalkozó, aki munkagéppel, más a fűnyíró kaszájával állt csatasorba. (D. L. ) A gázellátó rendszerek hibaelhárítása A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerint a Fővárosi Gázművek Rt. a főváros gázelosztó vezetéki hálózatát a közterületen üzemelteti és ott viseli az esetleges hibaelhárítás költségeit. A telekhatáron (épületen) belüli gázvezetékek karbantartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége. Ezen munkák végrehajtását - kapacitásuktól függően - főleg a fűtésen kívüli időszakban a Gázművek is vállalja. Kérésük azonban, hogy az épületkezelők, ingatlantulajdonosok a tavaszi és a nyári hónapokban végeztessék el az épületek gázellátó rendszerének állapotellenőrzését és ezek alapján intézkedjenek a vezetékek szükséges mértékű kiváltásáról. 2003. októberétől a Díjbeszedő Faktorház Rt. (117 Bp. Budafoki út 107- 109.) ún. faktoring szerződés keretében biztosít hitelt az épületen belüli gázellátási rendszerek rekonstrukciós munkáihoz. Részletes információ: 204-0104. A Fővárosi Gázművek Rt. területileg illetékes szolgáltatási osztálya: dél-pesti szolgáltatási osztály 1097 Budapest, Koppány u. 6-8. T.: 456-3900, 456-3905. Lengyelország a történelem tükrében
