Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. március / 3. szám
KÖZÉLET 31 OLVASÓINK ÍRJÁK Csabaiak Csabáért Az elmúlt év novemberében a rákoscsabai lakosok lakásába eljutatták azt a zöld fehér füzetet, amelyből ön is tájékozódhatott az új kezdeményezésről, a Csabaiak Csabáért Közösségfejlesztő Programról. Én már itt vagyok. Egy kibontakozó programban, a cselekedni készek között. Ébredezni kellene már mindenkinek a múltból és ki kellene bontakozni a jelenben. A jelen megjobbításáért, a jövő felvirágozásáért kellene minden rákoscsabainak közösen együtt gondolkodóan cselekednünk. Meg vagyok győződve, hogy mi rákoscsabaiak is tudunk közös célokért együtt gondolkodóan cselekedni, és nagyokat alkotni. A közösségi feladatokhoz viszonylag hosszú, kitartó türelem kell. Csak így lehet a kitűzött feladatainkat közös erővel elvégezni. Cél lehet többek között: környezetünket szebbé formálni, közös kulturális programok szervezése. Az ifjúsággal is meg kell szerettetni környezetüket, valamint elérni, hogy tiszteljék, és óvják örökségeinket... Oláh Tibor „Bús düledékeiden...” Omladozó vakolat, agyonhasznált bútorok, balesetveszélyes lépcső és lepattogzott festék. A kopottas kis bejárati ajtón belépve az előtérbe lépek, mely leginkább egy szocreál vasúti váróteremre hasonlít. Termet írtam? Nem ez a jó szó arra a két négyzetméternyi jégveremre, mely mellesleg dohányzásra kijelölt helyként is szolgál. A mosdó?! Itt, a 21. század Európájában még találkozhatunk koedukált wc-vel! „Őrök” posztóinak a mosdóajtó előtt - ezt a szerepkört leginkább a kígyózó sorban várakozó sorstársak töltik be -, nehogy meglephessen valaki az ellenkező neműek táborából, miközben dolgunkat végezzük. Sajnos ezek a benyomások társultak annak a nagyszerű előadásnak emlékéhez, melyet a rákosligeti Gőzön Gyula Kamaraszínházban volt szerencsém megnézni. Színvonalas produkció volt, jeles színészek közreműködésével, melynek értékéből, ha nem is sokat, de egy csipetnyit mégis levont a fent vázolt állapot. Elszomorít, hogy egy ilyen valaha volt impozáns és értékes épületet odahajítanak az idő martalékául. Csak halkan jegyzem meg, kerületünk gazdasági, politikai életének néhány jeles tagját is felfedezhettem a nézőtéren. Mint egyszerű színházlátogató, kérdem én: nem lehetne a kerület egy ilyen gyöngyszemére jobban odafigyelni? A mai ficamos értékrendű világban, melyben a kultúra fuldoklik, minden kis szigetre szükség van, ahol a szellemi felüdülésre vágyók feltöltődhetnek. Ez olyan cél, melyre nem lehet, nem szabad sajnálni a pénzt! Soraimat nem azoknak szánom, akiknek „meg van kötve a kezük”. A színház dolgozói érzésem szerint mindent kihoztak a lehetőségekből. Nekik és a színészeknek külön köszönöm azt a katarzist, melyet az előadás során átéltem. Szavaimat sokkal inkább azoknak címzem, akiknek keze messzebbre ér, mint az egyszerű színházlátogatóknak. Azoknak, akiknek van még néhány fillér a zsebükben, melyet feláldozhatnak e nemes cél oltárán. Háber Kata (Kedves Levélírónk! A Gázon Gyula Kamaraszínház vállalkozói alapon, alapítvány által működtetett közművelődési színtér, amit az ön- kormányzat erejéhez mérten támogat, 2004-ben 6 M Ft-tal. Szerk.) Rezsitámogatás 2004-ben is támogatja a fővárosi önkormányzat a rászorulóknak a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási szolgáltatás költségeit. A díjkompenzáció az igénylés benyújtását követő hónaptól, de legkorábban 2004. márciusától 2005. februárjáig jár. A rászorulók és az arra jogosultak a távhőszolgáltatás díjaihoz januártól áprilisig 4000, júniustól novemberig 800, májusban és decemberben pedig 2500 forint segítségre számíthatnak. Tájékoztató szülői értekezlet Az Újlak Utcai Általános Iskola az alábbi első osztályokat indítja: német nemzetiségi kétnyelvű: két osztály, emelt szintű angol-testnevelés, emelt szintű angol-rajz, általános tantervű. A tájékoztató szülői értekezlet időpontja: 2004. március 18. (csütörtök) 17 óra az .iskola tornatermében. Az emelt szintű osztályok képességmérésére ekkor lehet jelentkezni. Cím: 1173 Budapest, Újlak utca 110. Telefon: 257-1464. 2004-es évre tervezett fakitermelések a kerület határában Nagyon sokan érdeklődtek szerkesztőségünkben a kerületi fakivágásokkal kapcsolatban, ezért részletes tájékoztatót kértünk a Pilisi Parkerdő Rt.-től. A 100%-os állami tulajdonban lévő Pilisi Parkerdő Rt. Budapesti Erdészete mintegy 7000 ha-os erdőterületen gazdálkodik a fővárosban és annak közvetlen környékén. Gazdálkodásuk alapját az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ), mint erdészeti hatóság által készített, a Duna- Ipoly Nemzeti Park által jóváhagyott, tíz évre szóló üzemtervek képezik. A jelenleg aktuális üzemterv a 2002-2011-es időszakra szól. Ez alapján készülnek az ÁESZ által évente jóváhagyott éves erdőgazdálkodási tervek. Erdőgazdálkodásunkat az 1997. január 1-jén életbe lépett törvénycsomag alapján végzik. A vonatkozó törvények a következők: 1996. évi Lili. tv. A természet védelméről; 1996. évi LIV. tv. Az erdőről és az erdő védelméről; 1996. évi LV. tv. A vadról és a vadgazdálkodásról. A fenti törvények értelmében az erdőborítást fenntartani, az erdőket felújítani szükséges. Az elöregedő, és ezáltal veszélyessé is váló fákat gazdasági értékük elvesztése előtt szükséges kitermelni. Az erdőfelújítás történhet mesterséges vagy természetes úton. Az előbbi esetben az általában idegen eredetű szaporítóanyagot (mag, csemete, dugvány) mesterségesen juttatják a területre. Természetes felújítás esetén a területen álló, letermelésre kerülő idős állomány által termett mag, az abból fejlődő csemete számára biztosítják az életfeltételeket. A Pilisi Parkerdő Rt. területén az erdőfelújítások több mint 60%-a természetes úton történik. Erdőfelújítás történhet tarvágás illetve fokozatos felújítóvágás után. Tarvágást a csak mesterségesen vagy sarjról felújítható fafajok (pl. akác) állományai esetében alkalmaznak. A fokozatos felújítóvágás esetén az idős állomány letermelése több évig is eltart. Bizonyos időközönként bontásokat végeznek az állományban, fokozatosan egyre nagyobb növőtérhez juttatva a csírázó magból fejlődő új fanemzedéket. Miután a csemeték elérték a megfelelő méretet, a végvágással eltávolítják a még lábon álló öreg faegyedeket. A végvágás utáni kép a tarvágásokat idézi, nagy különbség azonban, hogy az utóbbi után a területen már ott van az eredeti állomány genetikai információját hordozó, az erdőborítás folyamatosságát biztosító újulat. Az erdő egészséges fejlődése érdekében a növekedés során törzs- számcsökkentő beavatkozásokra, ún. tisztításokra, gyérítésekre van szükség. A gyérítésekkel az egészséges, életerős egyedek fejlődését segítik azzal, hogy mellőlük a beteg, alászorult fákat eltávolítják. Sok esetben a gyérítések összeérnek a fokozatos felújítóvágás bontásaival, így szintén a faállomány megújulásának szolgálatában állnak. Idős állományokban egészségügyi termeléseket végeznek, ekkor a beteg, állva elszáradt faegyedeket vágják ki az erdőből. Erdőrészlet, hrsz., fakitermelés módja: XVII. 1 A 7662/0 tisztítás, XVII. 2 A 7668/0 tisztítás XVII. 2 B 7668/0 tisztítás, XVII. 3 A 7668/0 tisztítás, XVII. 4 A 7662/0 tisztítás, XVII. 6 B 7668/0 tisztítás, XVII. 6 C 7668/0 tisztítás, XVII. 14 C 7660/0 gyérítés. (Sz.) Tovább épül az MO-ás körgyűrű Az idén folytatódik a Budapestet elkerülő MO-ás körgyűrű keleti szektorának építése az M5-ÖS és a 4-es út közötti 12 kilométeres távon. A Gyál és Vecsés közötti szakaszra a tárca nyílt előminősítési eljárást írt ki, amelyre ösz- szesen 27-en jelentkeztek, a hazaiak mellett szlovák, olasz, portugál cégek. A mintegy 30 milliárd forintos beruházás még a nyáron megkezdődhet, s 2005 végére megindulhat a forgalom. Még az idén a Vecsés és Fót közötti, a 2-es utat elérő újabb 26 kilométeres körgyűrű szakasz építését is előkészítik, csakúgy, mint a Rákoshegy és Gödöllő közötti, az M3-ast elérő 12 kilométeres átkötőútét. Mindez 2007-ig valósul meg, miközben a meglévő MO-s dunai hídja mellé egy új híd készül. Erre azért van szükség, mert a nagyobb forgalomát- eresztés érdekében a körgyűrűt három új sávval bővítik. (Forrás: Gazdasági Értesítő)
