Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. március / 3. szám
„Szebb, mint új korában..." Egy társasház felújításhoz három dolog kell: pénz, pénz és jó közös képviselő, aki szerzi a pénzt. Az alábbiakban egy olyan budapesti közös képviselővel (kérésére neve helyett a K.K. rövidítés szerepel) beszélgetünk, akinek sikerült előteremtenie a szükséges anyagiakat. T.H.: Mennyi munkával jár egy társasház képviselete? K.K.: Ez nézőpont kérdése. Sok lakó szerint valószínűleg kevéssel, a családom szerint viszont túl sokkal. Egyébként több ház is tartozik hozzám, így aztán nem unatkozom. T.H.: Most minket elsősorban az a patinás fővárosi társasház érdekelne, amelynek lép- csőház-felújítását nemrégen fejezték be... K.K.: Ezt a neoklasszicista bérházat az 1800-as évek végén egy, a bécsi udvarba is bejáratos gróf építette. Akkoriban a maga 65 lakásával városi viszonylatban igen nagynak számított. T.H: Mikor kezdődtek a problémák? K.K.: Mondhatnám azt is, hogy több mint száz éve, hiszen liftet nem terveztek az épületbe, ezt utólag oldották meg. Amit nekem kellett bepótolni, az is több mint ötven év lemaradása volt, hiszen a háború előtt renoválták utoljára a házat. A legsürgősebb problémát a lépcsőház rendbetétele jelentette, mert ahhoz sok pénzre volt szükség és gyorsan. T.H: Mennyiből gazdálkodhat egy ekkora ház? K.K: A közös költségből éves szinten kb. tízmillió forint jön össze, ami éppen hogy fedezi az üzemeltetési kiadásokat, vagyis a villanyszereléstől, a rovarirtáson keresztül az apróbb karbantartási munkákon át a víz- és csatornadíjakat. Egy nagyobb felújításra ebből a büdzséből nyilvánvalóan nem futotta volna. T.H.: Milyen más forrásokból szerezhető még pénz? K.K.: A legkézenfekvőbb, de a legnépszerűtlenebb javaslat a közős költség emelése. Emellett rendkívüli kiadásokhoz igényelhetők pályázati pénzek a fővárostól, illetve a kerülettől, de amint az elnevezés is mutatja, ezeket csak rendkívüli esetekben ítélik oda. Ezek után marad a hitelfelvétel, vagy az előtakarékoskodás. T.H.: Hogyan talált rá az OTP Lakástakarékra? K.K.: Olyan nagyon azért nem kellett keresgélni, hiszen a ház számlavezető bankja eddig is az OTP volt. Náluk olvastam egy szórólapon a társasház felújítási hitelekről. Az ügyfélszolgálatot pedig jó alaposan kifaggattam a konstrukció lényegéről. T.H.: Nevezetesen? K.K.: Először is az előtakarékosságra magas állami támogatás vehető igénybe, ami nálunk éves szinten több mint kétszázezer forintos megtakarítást jelent. Másodszor, már hat havi takarékosság után felvehető az OTP Banktól a hitel. Harmadszor, a kamat mindenkor a Bank kiemelt ügyfelei részére biztosított mértékkel azonos és az előtakaré- kossági idő leteltével fennmaradó tanozásra a Lakástakarék 6%-os kölcsönt ad. Negyedrészt nincs szükség a lakók által rettegett jelzálogjog-bejegyzésre. Magyarán hamar lehet nagy összeghez jutni, kedvező feltételekkel. Pont erre volt szükségünk. T.H.: Mi volt a következő lépcsőfok? K.K.: A tévhitek eloszlatása és a lakók meggyőzése. Sokan ugyanis megijednek a felújítási hitel kifejezés hallatán. Egyrészt tartanak a munkálatok okozta kellemetlenségektől, másrészt félnek a közös költség emelkedésétől. Összehívtam egy rendkívüli lakógyűlést és felvázoltam nekik a házzal kapcsolatos teendőket és a lehetséges megoldási módozatokat. Végül a lakók háromnegyede megszavazta az OTP Lakástakarék szerződést. Ennek dokumentálását leegyszerűsítette az a Jegyzőkönyvi Kivonat formanyomtatvány, melyet az OTP-nél adtak, így a ránk vonatkozó adatok kitöltésével a ház feljogosított a szerződéskötésre. T.H.: Melyik konstrukció mellett döntöttek? K.K.: Mi az Optimumot választottuk, és nyolcmillió forintra kötöttünk szerződést, így a havi betétbefizetés 60 000 Ft alatt maradt az egész házra nézve, melyet 50 hónapig kell fizetnünk. T.H.: Ezek után mi volt a teendő? K.K.: Várni, hogy leteljen az elsó hat hónap, és felvehessük a felújításhoz szükséges hitelösszeget. Eközben persze megkerestük a beruházót, aki „mindössze” 5 000 000 Ft-ot kén a lépcsőház teljes rendbe hozataláén. T.H.: A hitelfelvétel jelentett-e további terhet a Lakástakarék betéten kívül? K.K.: A Bank felé is fizetnünk kell a havi közel 73 000 Ft-os hiteldíjat, de ez az időszak még a négy évet sem éri el. Ráadásul a betét- és hiteldíj fizetési időszakot követően fennálló hiteltartozásunkat kiválthatjuk az OTP Lakástakarék nyújtotta mindössze 6%-os kamatozású lakáskölcsönnél, melyet egy év alatt vissza is fizethetünk úgy, hogy a törlesztőrészlet a 80 000 Ft-ot sem éri el az egész házra vetítve. T.H. : És mikor készült el a felújítás? K.K.: A munkálatok szeptemberben kezdődtek és négy hét alatt be is fejeződtek, a lakók nagy megelégedésére. A felújítás után nagyon nehéz volt visszaidézni, hogy milyen siralmas látványt nyújtott a lépcsőház az elmúlt évtizedekben. Sokan viccelődtek azzal, hogy az épület húsz évet nyugodtan letagadhat, és hogy szebb mint újkorában. Arra pedig senki nem panaszkodott, hogy nagyobb a közös költség, hiszen szerencsére nem kellett emelni. T.H.: A ház értéke viszont, gondolom, emelkedett. K.K.: Természetesen. Lakásvásárlás esetén sok potenciális vevőnek nemcsak maga a megvásárolandó lakás állapota, hanem a lépcsőház, illetve az épület általános esztétikai és műszaki állapota is fontos szempont. Nyilvánvaló, hogy karbantartott épületben az egyes lakások értéke is magasabb. T.H.: Talán még az Ön presztízse is nőtt? K.K.: Ezt én nem tudom megítélni. Közös képviselőnek lenni nehéz és felelősségteljes feladat. Ahány lakó, annyi az elvárás, a panasz, a probléma és sokszor a semmiből kell pénzt előteremteni. A jövőben legalább ez utóbbi talán már nem lesz gond.