Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. október / 9. szám
6 HÍREK Intézményeink támogatása, másként A kerület, 10,5 milliárd forintos költségvetéséből a nevelési, oktatási intézmények általános működésére közel 40%-ot, azaz 3,9 milliárd forintot költ. Mindezen felül vannak a karbantartási és fejlesztési költségek. A közoktatásról szóló törvény szerint a XVII. kerületi ön- kormányzat a közoktatási feladatok megszervezéséhez öt évre szóló intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet készített, amelyet a képviselő-testület a 2000. június 15-én fogadott el. Az intézkedési terv mellékletét képezte a nevelési-oktatási intézményekben felmért, kötelező (minimális) eszközök és felszerelések hiánya. A hiány a 17 óvoda és a 13 önkormányzati fenntartású általános iskola és gimnázium viszonylatában mintegy 180 millió Ft volt. Ennek pótlását a fenti törvény rendelkezései szerint a fenntartó három évre ütemezte. 2003-at írunk. A részletekről Koszorúsné Tóth Katalin oktatásfejlesztési tanácsnok tájékoztatta lapunkat.- A nevelési, oktatási intézmények fejlesztésére, a felszerelési hiányok pótlására mennyi pénzt áldozott és áldoz a terv szerint az önkormányzat?- 2001-ben 60, 2002- ben szintén 60, 2003. szeptember 1-jéig 30 millió Ft-ot biztosított az önkormányzat a költségvetésében. Jövőre ugyanennyi pénz juthat erre a feladatra.- Van-e lehetőség az adott pénzeszközök kiegészítésére?- Az utóbbi években egyre inkább természetessé vált a pályázati lehetőségek intézményi és önkormányzati szintű kihasználása a jobb feltételek megteremtése érdekében. A Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány például azért jött létre, hogy pályázatok útján elősegítse a város oktatási rendszerének korszerűsítését. Feladata, hogy azokhoz juttassa a fejlesztésre fordítható pénzeket, akik tenni akarnak és tudnak azért, hogy gyermekeink Budapesten jobb, korszerűbb oktatásban és hatékonyabb nevelésben részesüljenek. 1997-2001-ig minden nevelési és oktatási intézmény pályázattal gyarapíthatta a meglevő eszközkészletét, vagy éppen pótolhatta a hiányosságait. Speciális eszközök fejlesztésére, pl. a főváros óvodáit, iskoláit figyelembe véve 76 pályázat érkezett be, amiből csupán 46 felelt meg a pályázati feltételeknek. (Meg kell tanulnunk a pályázatírás fortélyait!) 2002-től ugyanakkor az alapítvány az önkormányzatok számára írta ki a pályázatokat. Akkor az elnyert támogatás összege 10 456 ezer Ft volt, amihez a XVII. kerület Önkormányzata 2 091 200 Ft kötelező önrészt biztosított. A támogatást a művészi oktatásra, a fizika, biológia, kémia és testnevelés tantárgyak funkcionális és kötelező eszközeinek -pótlására, fejlesztésére fordítottuk. 2003-ban a pályázati kiírás a pedagógiai és óvodai nevelési programokhoz kötelező oktatási eszközök beszerzésére irányult. A képviselő-testület egyhangúan támogatta a 4 millió Ft önrész biztosítását. A pályázatnak köszönhetően óvodai játékokra, képességfejlesztő és kreativitást fejlesztő eszközökre több mint 7 millió forintot fordíthattunk. Azon dolgoztunk, hogy a mintegy 432 ezer Ft-nyi óvodánkén- ti eszközöket még a nyári szünet előtt, május végén megkapják óvodáink. így a 2003-2004- es nevelési évet zökkenőmentesen, jó eszközellátottsággal tudták elkezdeni. Köszönet illeti a Pedagógiai Központ óvodai integrátorát és munkatársait, akik elvégezték a játékok és egyéb eszközök elosztását.- Mire fordítják az iskolák az idei tízmilliós támogatást?- Az iskolák részére jutó kb. 10 millió Ft-os támogatási ösz- szeget az anyanyelv és irodalom, történelem és matematika tantárgyak oktatásának eszköz- fejlesztésére fordítjuk. Megjegyzem, nagy öröm számomra, hogy önkormányzatunk mindkét évben 6 091 200 Ft-ot biztosított a pályázati önrészre, így sikerrel tervezhettünk a támogatások megpályázásánál. Erdélyi diákok a Balassiban Nemrég adtunk hírt arról, hogy 1992 óta minden ősszel erdélyi gimnazisták érkeznek a XVII. kerületbe „Ábel-ösztöndíjas- ként". Idén 6-6 kovásznál és hétfalusi fiatal érdemelte ki az otthoni líceumában rendezett műveltségi vetélkedőn elért jó eredményével a közel háromhetes budapesti részvételt. A szeptember elején érkezett diákok délelőttjeiket a Balassi gimnázium tanóráin töltötték, délutánonként a befogadó főként rákoshegyi családok szerveztek nekik kulturális programokat. A vendéglátás szervezője Ede- lényi Szabó Zsuzsanna volt. (Sz.) Rákosligetről a Keletibe Győzött a vonat?! Egyszerre indulva a többiekkel - vonattal, busszal, autóval, motorral és biciklivel - igyekezett bizonyítani két miniszter és a főpolgármester, hogy akkor járunk a legjobban, ha vasúttal közlekedünk a városban. Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős miniszter, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Deniszky Gábor főpolgármester, valamint Baumgartner Zsolt Forma 1-es autóversenyző és profi biciklisták a Tömegközlekedés napján részt vettek egy ún. el- jutásos versenyben. A résztvevők vonattal, busz- szal és metróval, kerékpárral, személyautóval indultak Rákosligetről a reggeli csúcsforgalomban a sajtótájékoztató helyszínére, a Keleti pályaudvarra. Rákosligetről a 8.50-kor induló Hatvan-Budapest vonat 17 perc alatt, a profi biciklis versenyzők 25 perc alatt, a motorosok 26 perc alatt, tömeg- közlekedéssel és autóval 55 perc alatt értek célba. (A vonat valóban megoldás lenne, ha sűrűbben közlekedne, ha kulturált személyvonatok vihetnék az utasokat, ha a vasútállomásra tömegközlekedéssel könnyebben eljuthatna a kerület lakosa, vagy ha a közelben az autóját biztonságos helyen leparkolhatná, és ha nem kerülne többe, mint a BKV-bérlet, illetve ha a célállomás környékén is megfelelő tömegközlekedéssel, gyorsan eljuthatnánk kiválasztott úti célunkhoz. Túl sok aha.... Egyelőre az autóbusz-közlekedés gyorsabb, jobb és olcsóbb megoldás lenne talán a peremkerületiek számára a metró végállomások környékén az őrzött, kevés napidíjért megváltandó őrzött P+R parkolók kialakítása, amit viszont a fővárosi önkormányzat vezetése - több nyilatkozatából tudjuk - nem szívesen támogat, mert szerintük kevesen vennék azokat igénybe!?) pte
