Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. szeptember / 8. szám
E KT EKEIM* 31 Októberben nyílik a Csekovszky-emlékház Csekovszky Árpád keramikus-szobrász Munkácsy-díjas Érdemes művész - ha élne -, 72 éves lenne, de sajnos már hat éve nincs közöttünk. Alkotásainak gyűjteménye, kerámiái, rajzai, festményei az egykori műterem átalakításával létrehozott kiállító helyiségekben kerülnek bemutatásra. Az emlékház elkészülte igazi összefogás eredménye. Létrejöttében jelentős szerepe volt a művész családjának, feleségének Edit asszonynak, aki a közalapítvány kuratóriumának elnöke is egyben, valamint az önkormányzatnak, de a Művelődési és Tájékoztatási Bizottságnak. A XVII. kerületi önkormányzat 1998-ban, a művész halálát követő évben hozta létre a kiemelkedően közhasznú Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítványt azzal a céllal, hogy a kerületben élt keramikus művész művészi hagyatékát múzeumi leltárba vegye, gondozza, és a nagyközönség számára bemutassa azokat kiadványokban, kiállításokon, megőrizve ezzel a művész emlékét és munkásságát. (Fotónkon: Feszület, 1993) Az 1800 alkotást október 4-től előzetes bejelentkeCSEKOVSZKY ÁRPÁD kerámikusművész (1931-1997) 1931 január 3-án született, 1939-ben költözött Rákosligetre. 1951-ben érettségizett, majd az Iparművészeti Főiskola kerámia tanszakán tanult. Mesterei Borsos Miklós és Gádor István voltak. 1956-ban szerzett diplomát. 1956-ban a Művészeti Alap tagja, 1957-ben a Magyar Képzőművészek Szövetségének tagja lett. 1956-57-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán dolgozott, majd kinevezték tanársegédnek, 1958-ban tanszék- vezetőnek, 1962-ben adjunktusnak, 1969-ben egyetemi docensnek. 1981-83-ig a főiskola egyetemi tanácsának a tagja volt, 1992-ben ment nyugdíjba, de továbbra is oktatott és kinevezték címzetes egyetemi tanárnak. 1963-ban kapott Munkácsy-díjat, 1977-ben lett Érdemes Művész. 1996-ban lett Rákosmente Díszpolgára. 1997. április 17-én érte a halál. zésre, illetve szombaton 14-18 óráig láthatja a nagyközönség Rákosligeten, a XVI. utca 1. szám alatt. (T.: 257-9482) Sz. Erdős Renée szellemében Immár két éve annak, hogy a képviselő-testület döntése értelmében az önkormányzat Bakonyvári M. Ágnest bízta meg az Erdős Renée Ház intézményvezetői teendőinek ellátásával. A ház, amely közérdekű muzeális kiállítóhely és helytörténeti gyűjtemény, már nem igazán a régi szokásoknak megfelelően működik.- Milyen gondokkal küzd az intézmény? - kérdeztük a ház igazgatójától.- Az Erdős Renée Ház működésében mostanra felmalmozó- dott problémák nem elsősorban anyagi természetűek. Véleményem szerint az intézmény muzeológiai feladatainak egy évtizedes elhanyagoltságát, valamint az önálló jogi személyiségű intézményi léthez szükséges munkakörök, közalkalmazotti státuszok és irodatechnikai körülmények, ezen túl a törvényben (1997. évi CXL trv.) előírt feladatok ellátását biztosító anyagi fedezet hiányát mégis pénzügyi segítséggel lehet csak korrigálni. Alapító Okirata és működési engedélye szerint a ház „közérdekű muzeális kiállítóhely és helytörténeti gyűjtemény” - vagyis határozottan nem közművelődési, hanem muzeális intézmény.- A felhalmozódott nehézségek között lehet-e folytatni az Erdős Renée Ház múltjához szorosan hozzátartozó vizuális művészeti programokat?- A legkönnyebb feladatot jelenti ennek a hagyománynak a folytatása. Az idén is megrendeztük a kerületben élő művészek tárlatát a Magyar Kultúra Napja tiszteletére. Március 29.-má- jus 4. között az Élet és Irodalom Szerkesztőségének gondozásával valósult meg az „ÉS-TÁR- LAT IV.”, majd május 4.-június 15. között a III. Kő Kis- szobor és Szobrászrajz Bi- ennálét rendezte meg a Laborcz Ferenc Szobrászműhely Alapítvány. A nyári időszakban „Áz ötvösművészet pompája az építészetben” című kiállításnak adtunk otthont. A második félév tervei is gazdagok. Szeretném azonban, ha a képzőművészeti programok látványosságukkal és mozgalmasságukkal nem a muzeológiai feladatok elhanyagolását segítenék leplezni, hanem azokhoz méltó értékőrzőként és értékteremtőként lennének jelen az Erdő Renée Ház életében. Krémer József
