Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)

2003. május / 5. szám

OTIIIOV 33 m RECEPT Darázsfészek Hozzávalók: 18 darabhoz 30 g élesztő, 2 kockacukor, 3 dl tej, 300 g finomliszt, 30 g porcukor, 1 tasak vaníliás cukor, 1 csipet só, 2 tojás, 30+50 g vaj/margarin, a töltelékhez 5 ek. tej, 80 g porcu­kor, 200 g darált dió, 1 citrom re­szelt héja, 50 g lágy mazsola. Elkészítése: A tésztához az élesztőt a kockacukorral, 1 dl langyos tejjel, és 1 ek. liszttel összeverjük, megkelesztjük, ko­vászt készítünk. A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a kovászt, a maradék langyos tejben elkevert porcukrot, vaníliás cukrot, sót, a tojásokat, 30 g olvasztott va- jat/margarint és szép hólyagosra kidolgozzuk. Konyharuhával le­takarjuk és meleg helyen a két­szeresére kelesztjük (35-40 perc). A töltelékhez a hozzávaló­kat összekeverjük, folyamatosan keverve 2 percig forrósítjuk, majd hagyjuk langyosra hűlni. A maradék 50 g vajat/margarint felolvasztjuk, kikenünk vele egy 24-28 cm átmérőjű, lapos sütő­formát. A tésztát fél cm vastag téglalapra nyújtjuk. Középen és a hosszanti széleken 3-3 cm-t szabadon hagyva elkenjük rajta a diókrémet, középen kettévágjuk, szorosan feltekerjük és a két ru­dat 3-4 cm széles darabokra vág­juk. Vágott felületükre fordítva alul kissé összenyomjuk a fész­keket és egymástól némi távol­ságra a formába rakosgatjuk vé­gül az oldalukat is megkenjük a zsiradékkal. Meleg helyen a két­szeresére kelesztjük, majd forró sütőben (200 C-fok) 45-50 percig sütjük. Kihűlve fogyasztjuk. Va­níliás öntetet, borsodót kínálha­tunk hozzá. (Forrás: Nők Lapja) KERT Májusi teendők Májusban a kertek legcsodála­tosabb díszei a kúszórózsák. De csak akkor lesznek igazán szé­pek, ha még koratavasszal eltá­volítjuk a száraz megbámult vesszőket. Az egyéves vesszőket 2-3 rügyre vágjuk vissza. A ne­mes rózsák közül mindenekelőtt a tearózsákat, a floribunda és polyantha fajtákat kell vissza­vágnunk. A nemes rózsák met­szését mindig a növekedéshez igazítsuk. A gyenge növekedésű egyedeket erősebben, az erőtel­jesen fejlődőket gyengébben metsszük vissza. Az általános szabály ugyanis a rózsáknál is érvényes: minél erősebb a visz- szavágás, annál erősebb a kihaj­tás. Az erőteljes növekedésű ne­mes rózsákat 5-6 szemre vágjuk vissza, gyakran az is elegendő, ha az elhalt beteg hajtásrészeket távolítjuk el. A gyenge növekedé­sű példányokat 2-3 szemre kell visszavágnunk. Minden vesszőt közvetlenül a rügy fölött, ferde metszlappal vágjunk le. A futó- és talajtakaró rózsákat kevésbé erőteljesen metsszük meg, mint a nemes rózsákat. Ezeknél csu­pán az elhalt, vagy beteg része­ket és a vadhajtásokat távolítsuk el. Egyes rózsafajták már május végén elnyílnak. A hervadt ró­zsafejeket vágjuk le, és távolít­suk el a beteg, fertőzött hajtásré­szeket is. Kombinált hatású per- metlével célszerű permetezni, így a következő virágzás nem hoz torz növekedést. A fagyosszentek elmúltával - május második felétől - már ki lehet ültetni az érzékeny zöld­ségfélék palántáit. A paradicso­mot és a paprikát 50-60 cm sortá­volságra és 20-40 centiméter tő­távolságra ültessük. Az uborká­nál 60-80 cm legyen a sortávol­ság és 10-20 cm a tőtávolság. (Forrás: Otthonunk és Kertbarát Magazin) ÁLLATKLINIKA Bolha, a természet autóstopposa A tavasz bekö­szöntővel és az időjárás mele­gebbre fordulásá­val sajnos újra számítanunk kell hívatlan vendég­ként a bolhák megjelenésére háziállatainkon. Amerikai felmérések azt bizo­nyítják, hogy a védőoltások mel­lett a bolhásság és a bolhákhoz kapcsolódó kórképek miatt kere­sik fel leggyakrabban az állator­vost a gazdik, tehát a probléma nem elhanyagolható jelentőségű. A bolhák elleni sikeres védeke­zéshez nem árt, ha tisztában va­gyunk életmódjuk néhány fontos jellemzőjével A bolhák 2-4 mm hosszú, vörösesbarna vagy feke­te színű, oldalt lapított testű, élénken mozgó, de repülésre képtelen rovarok. Parazita élet­módú állatok, melegvérű állatok vérével táplálkoznak. Az egyes állatfajok bolhái különböző fajt alkotnak, tehát létezik kutya-, macska-, patkány-, nyúl- és em­berbolha is. Fontos tudni, hogy nem jellemző rájuk a szoros gazdafajlagosság, azaz a macska­bolha gyakran megtalálható ku­tyán vagy emberen, és fordítva. A cikk címe is arra utal, hogy a bolha az egy helyen tartott me­legvérű állatok között „utazgat”, azaz átugrik egyik állatról a má- sikra.Alapvetően melegkedvelő állat, szaporodása hidegben, té­len lelassul, sőt meg is szűnik. Ez a magyarázata annak, hogy nyá­ron jóval több bolhás cicával, ku­tyával lehet találkozni. Termé­szetesen a meleg lakásban tartott háziállatokon télen is vidáman szaporodik. Vérszívás után a nős­tények napi 25-30 petét raknak az állat szőrzetére, amelyek sza­bad szemmel apró „korpaként” láthatók. A peték az állat szőrze­téről a környezetbe (fekhely, ku­tyaház padozata, szőnyeg, par­ketta rései stb.) kerülnek, ahol a környezeti hőmérséklettől függő idő alatt többszöri vedlés után ki­kel az újabb bolhageneráció. A kikelt, éhes, fiatal bolhák pedig érzékelik a melegvérű állat köze­ledését - ráugranak és a folyamat kezdő­dik elölről. Gyakori kérdés az állatorvosi rendelőkben, hogy embert megcsíphetik- e a háziállatok bolhái? A kérdésre nem adha­tó egyértelmű válasz, vannak egyének, akiket a bolhák kifeje­zetten „szeretnek” és gyakran szenvednek bolhák csípéseitől és vannak, akiket nem kedvelnek. Miben áll a bolhák kártétele? Csípésükkor vért szívnak ki a gazdaállatból, ami jelentéktelen mennyiség, de kis testű, legyen­gült, más ok miatt beteg állato­kon egy tömeges bolhafertőzött- ség esetén már nem elhanyagol­ható az elszenvedett vérveszte­ség. Csípéseik zavarják, nyugta­lanítják az állatokat. A bolhák egyéb betegségeket, galandfér- geket is terjeszthetnek. Sok házi­állatban allergiás reakciót vált­hat ki a bolhák csípése, kínzó viszketegség, szőrhullás, súlyos bőrgyulladás alakulhat ki az ún. „bolhaallergia” következtében. Hogyan védekezzünk a bolhák ellen? A bolhák elleni védekezés­ben számtalan hatékony készít­mény áll rendelkezésre por, fürdetőszer, nyakörv, spray és fülcsöppenthető készítmény for­májában. Az optimális eredmény eléréséhez érdemes kikérnünk állatorvos tanácsát, aki állataink számának, a tartási körülmények ismeretében segít a legmegfele­lőbb készítmény kiválasztásá­ban. Fontos, hogy a bolhairtás ne kampányszerű, hanem rendsze­res és folyamatos legyen, ugyan­is bizonyított tény, hogy az alka­lomszerűen bolhátlanított (de többnyire bolhás) kutyák között jóval gyakrabban alakul ki aller­giás reakció a bolha nyálával szemben. Ha bolhát észlelünk ál­latainkon, célszerű a bolhairtás­sal egyidejűleg a féregtelenítést is elvégezni, ezáltal meg tudjuk szüntetni az esetleges galandfé- reg fertőzést is. Dr. Zöldi Tamás (kisállatgyógyász szakállatorvos) .irt Parlagfű-lap A parlagfű-allergiások figyelemmel kísérhetik az interneten keresztül: mit kell tudni a növényről, heti pollenjelentésről, te­lefonszámokról: www.parlagfu.hu.

Next

/
Thumbnails
Contents