Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. április / 4. szám
TÁJÉKOZTATÓ 3H Ügydöntő népszavazás lesz 2003. április 12-én, szombaton 2003. április 12-én szombaton országos népszavazás lesz az Európai Unióhoz történő csatlakozásról. A módosított névjegyzék 2003. április 10-én 16 óráig tekinthető meg a polgár- mesteri hivatalban. 2003. április 12-én szombaton reggel 6- tól este 21 óráig kizárólag személyesen van lehetőség leadni a szavazatot a népszavazási értesítőn (kopogtató cédulán) megjelölt szavazóhelyiségben. A mozgásában gátolt szavazópolgár a jegyzőtől, vagy a szavazat- számláló bizottságtól kérheti mozgó urna kiküldését. Amennyiben a szavazópolgár a szavazás napján a lakóhelyétől távol van, a lakóhely szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási iroda vezetőjétől kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján 2003. április 10-én 16 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az 2003. április 7- ig megérkezzen a lakóhely szerinti választási irodához. Az igazoláson meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a szavazópolgár szavazni kíván. (Az igazolás kiadásához az igazolást kérő személy a nevét, személyi azonosítóját és lakcímét köteles közölni!) Az igazolás átvételét a szavazópolgár ill. megbízottja aláírásával elismeri. Ha a szavazópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatja, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője - a bejelentkezéssel egyidejűleg - felveszi a névjegyzékbe, és erről értesítő átadásával tájékoztatja. Szavazni a személyazonosságot és lakcímet igazoló igazolvány(ok) bemutatásával lehet: ha érvényes, a lakcímet is tartalmazó személyigazolványa van, ennek bemutatása elegendő. Amennyiben külön lakcímigazolvánnyal rendelkezik, ezen kívül be kell mutatni vagy az érvényes személyazonosító igazolványát, vagy érvényes útlevelét, vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői igazolványát, vagy sorkatonák esetében a katonai igazolványt. A tartózkodási helyükön igazolással szavazóknak az igazolást le kell adniuk a szavazatszámláló bizottságnak. Kérjük, ne hagyja otthon igazolványait, mert ezek hiányában nem tudja leadni szavazatát! Kérjük, hogy a szavazat- számláló bizottságok munkájának megkönnyítése érdekében az „Értesítő”-t szíveskedjék a szavazásra magával vinni! (Az Értesítő bemutatása azonban nem feltétele a szavazásnak.) A szavazólapok átvételét a szavazópolgár a névjegyzéken s^ját kezű aláírásával igazolja. A népszavazás napján a szavazópolgárok egy szavazólapot kapnak. A következő kérdésről kell dönteni igennel, vagy nemmel: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” A feltett kérdésre válaszolni az igen, vagy nem válasz melletti körbe tollal írt két, egymás metsző vonallal lehet. A szavazópolgár a szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi. Érvénytelen az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, vagy a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, továbbá amelyet érvénytelen szavazólapon adtak le, vagy nem megfelelően jelölték meg a választ. A kampány 2003. április 10-én 24 óráig tart. Kampánycsend: 2003. április 11-én 0.00 órától április 12-én 19 óráig. Közvélemény-kutatást szintén tilos ezen időszakban nyilvánosságra hozni. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, 2003. május 12-ig köteles eltávolítani. A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya a Helyi Választási Irodában 2003. április 15-én 16 óráig megtekinthető. A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 2003. július 11-ig kell megőrizni. 2003. július 11. után a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni. A Helyi Választási Iroda vezetője: dr. Nagy István. Helyi Választási Iroda A szabadságharc nyomai Rákoskeresztúron A 155 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc eseményei érintették Rákoskeresztúrt is. A feljegyzések szerint 69 keresztúri és 97 rákoscsabai férfi állt be katonának „a szent szabadság oltalmára”. A környékünkön zajlott harcokról dr. Dombóvári Antal hely- történészt kérdeztük.- Mikor volt az első fegyveres összetűzés Keresztár térségében?- 1848-ban harci cselekmények a környéken nem történtek. ’48-hoz egy békés momentum kötődik, a rákoscsabai katolikus templomban Jókai Mór feleségül vette Laborfalvi Rózát. Ezt az emléket márványtábla őrzi a templom falán. Az első csaták ’49-ben, a Tavaszihadjárathoz kötődnek. Az isaszegi csata után az osztrákok elmenekültek és Aulich, Asbót és Khmet három önálló seregtesttel létrehoztak egy frontvonalat, Maglód és Kerepes térségében. Aulichéknak az volt a tervük, hogy látszattámadásokkal zaklassák a Pesten állomásozó osztrákokat. Céljuk az volt, hogy Windischgrátz elhiggye, ez a Görgey-féle fősereg.- Sikerült a terv?- Részben igen. Április 11-én Asbót támadást indított, kb. a mai Helikopter út vonalában és eljutottak a Kőbányai Téglagyár kemencéjéig, a mai Újhegyi útig. Innen kezdték a visz- szavonulást, de Hardegg Henrik vasas ezrede és egy lovas üteg bekerítette őket. Szorult helyzetükben a Keresztúron éppen pihenőre vezényelt Würtenberg és Bocskai huszárokat értesítették, közösen sikerült átvágniuk az osztrákok gyűrűjét. így Asbót és csapata megmenekült és visszatértek Keresztúrra és Csabára.- Mit lehet tudni a veszteségekről?- A feljegyzések szerint a magyarok vesztesége viszonylag kevés volt. Elesett Stroms- kin főhadnagy, Harsányi huszár alkapitány és 13 közkatona. Ők a Kiserdő és a ’48-as emlékmű környékén haltak hősi halált és eredetileg a Helikopter út lőrinci oldalán temették el őket. 1911-ben a Keresztúri Polgári Kör exhumál- tatta a sírokat és az 513-as utcában temették el őket, a sírt ma emlékmű jelzi.- Meddig tartottak a magyarok támadásai?- Április 16-án és 19-én folytatódtak a látszattámadások, 21-én is volt egy előrenyomulás. Akkor vették észre, hogy az osztrák sereg már elvonult. Az osztrákok rájöttek a cselre. Ezen a napon halt meg a cinkotai táborban Kun János, rákoscsabai nemzetőr. Ágyúgolyó szakította le a lábát, amikor a táborba bevitték, még élt, de sajnos nem tudták megmenteni. A birtokomban van még néhány név, akik nem hősi halottak, de részt vettek a harcokban. Keresztúrról: Puskás István zsellér, Schöfek Zahor takács, Borek István tüzér. Csabáról: Hamvas Gábor, Nagy I. János, Nagy II. János, Gacsal Sámuel, Guba György, Prekladnik Mihály, Vitárius Mihály, Kun Mihály, Nagy György, Kohajda János. Ezek a nevek egy összeírásból valók, a forradalom után jóval későbbről.- Milyen fontosabb keresztúri személy ill. esemény kötődik még ’48-hoz?- Itt élt Bulyovszky Gyula, a 12 pont egyik szerzője, aki tisztként harcolt. A szabadság- harc leverése után Németországba ment és így nem tudták megbüntetni, A másik híres keresztúri, Melczer János evangélikus lelkész. Tevékenységéért először halálra, majd enyhítés után várfogságra ítélték. Egyik fia Schwe- chátnál elesett, a másik megsebesült. Melczer 1856-ban került vissza hivatalába. Ami nem közvetlenül kapcsolódik a forradalomhoz, de mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy Petőfi nagyapjának Csabán volt mészárszéke. Epress József
