Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. április / 4. szám
30 EURÓPAI ( MO Megkérdeztük: Ön miképpen vélekedik hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásáról? ❖ Csekovszky Edit (Csekovszky Árpád díszpolgár özvegye, nyugdíjas): Igen, csatlakoznunk kell. A változás az első időszakban biztos nem lesz látványos, lassú javulásra számítok. Remélem, kialakul egyfajta rend, törvényesség. Kiszámítható jogrendet szeretnék, azt, ha megszűnne a korrupció és a bürokrácia - remélem, egyszer eljutunk idáig. ❖ Bella Tibor (a Hősök terei iskola igazgatója): Igen, ez nem lehet kérdés, hogy fontos egy közösséghez tartoznunk. Azt gondolom, a belépés mindenképpen fejlődést hoz. Oktatási szakemberként ezen a területen pozitív változást főleg a pedagógusok erkölcsi megítélésében és természetesen az oktatás színvonalában várok. ❖ Barna Andor (alpolgármester, SZDSZ): Mindenképpen ott leszek és igennel voksolok a népszavazáson. A csatlakozás mellett szóló sok érv közül kettőt emelek ki. Ezeréves kárpát-medencei történelmünk során, több száz esztendőt követően most adatik meg először, hogy az élenjáró európai országok egyenrangú partnerévé válhatunk. Az elmúlt évszázadok során a magyar nemzet legkiválóbbjai mindig az európai kultúrát, a modern gazdaságot tekintették példaképüknek. Ezen minták átvételében látták az ország felvirágozásá- nak lehetőségét és ezáltal kerültünk időnként Európa vezető nemzeteinek sorába. A modem európai demokrácia is több évtizedig elérhetetlen álom volt csupán számunkra. Most végre lehetőség nyílik arra, hogy önrendelkezését megőrző nemzetként hivatalosan is annak a közösségnek tagjaivá válhatunk, amelyhez tartozónak mindig is éreztük magunkat. A különböző országokban élő magyarságot jelenleg államhatárok választják el egymástól. A bővülő európai közösségbe igyekvő országokban élő magyarság számára rendkívüli jelentőségű lesz a csatlakozás. Az eltűnő határok azután nem akadályozzák majd kulturális és gazdasági együvé tartozásunkat. A mesterséges gátak megszűnése hatalmas lehetőségeket kínál majd az európai közösségben élő magyarság számára. Éljünk a lehetőséggel! ❖ Juhász Gusztávné (a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium mb. igazgatója): Igen, úgy gondolom, hogy csatlakozzon hazánk az Európai Unióhoz. Remélem a környezetünkre jobban oda fogunk figyelni, talán ugyanolyan tisztaság lesz kerületünkben is, mint másutt. Az oktatásban megnő a nyelvtanulás jelentősége és gyermekeinknek nagyobb lehetősége lesz külföldön tanulni. ❖ Ballonyi László (festőművész-grafikus): Igen, szerintem lépjünk be az Európai Unióba. Azt, hogy mit várok, azt nagyon röviden meg tudom fogalmazni: európai szintű megélhetést, anyagiakban, erkölcsiekben egyaránt. (Folyt, a 21. old.-on) Amit a csatlakozásról tudni érdemes Az EU-csatlakozási szerződés szövegéből kiderül, hogy a költségvetés minden száz forintjához tízet ad az unió, és az is, mely területekre vonatkozik átmeneti időszak. Az EU-csatlakozást lehetővé tévő 31 tárgyalási fejezet magyarázatának munkaanyagát tette közzé február végén a Külügyminisztérium. A tárca weboldalán teljes terjedelemben, mintegy száz oldalon olvasható értelmező szöveg azokat a területeket igyekszik közérthetően, mégis általánosságban megvilágítani, amelyek megváltoznak 2004. május elsejétől kezdve (még ha nem is minden azonnal). Maga a csatlakozási szerződés magyarul is olvasható. A Külügyminisztérium tájékoztatója a belépés előnyeit esélyek és kihívások címmel ecsetelve leírja: az Európai Unió létrehozta a közös valutát, lebontotta a belső határokat, és kiépítette a külső határok védelmét. Az európai egység nem veszélyeztette a nemzetek identitását, nyelvük és kultúrájuk megőrzését. A minisztérium magyarázata szerint az integráció alapja az értékközösség. Olyan országok vállalkoztak az önkéntes együttműködésre, amelyek elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság mellett. Ugyanilyen a béke, a biztonság és a stabilitás. Az EU tagjai közösen szervezik meg a külső határok védelmét, a szervezett nemzetközi bűnözéssel szembeni hatékonyabb fellépést. Érték a jólét alapjainak megteremtése, a szolidaritás elvének érvényesítése. Az EU talán legjelentősebb vívmánya az egyenlő versenyfeltételek, az egyenlő esélyek megteremtése. Az egységes belső piacon azonos szabályok vonatkoznak minden szereplőre, ezeket a tagállamok közösen alakítják ki és fejlesztik tovább. Az élet- színvonal növelése mellett mind fontosabb lett az életminőség javítása. Magyarország - a történelemben először - jelentős politikai és gazdasági súllyal rendelkező, hatékony szervezet egyenrangú tagjává válik Európának. A csatlakozással Magyarország nemzetközi súlya és tekintélye is megnő. Emellett tisztában kell lenni azzal, hogy a globális fejlődés kedvezőtlen hatásait Európa sem tudja elkerülni, de az integráció kiterjesztésével jelentős mértékben képes azt ellensúlyozni. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a tíz tagország csatlakozásával rövidtávon többfelé kell szétosztani az amúgy is korlátozott uniós forrásokat. Az is tény, hogy a most csatlakozó országok fejlettségi szintje jelentősen elmarad az EU- átlagtól, ami a kibővülő unión belül csökkenti az átlagos fejlettségi szintet, és így a szolidaritási küszöb is alacsonyabbra kerül. Egyes esetekben Magyarország a csatlakozás pillanatában még nem vagy nem teljes mértékben lesz képes az EU- jogszabályok alkalmazására, később azonban e tekintetben is egyenrangúvá válik. Az EU elismer bizonyos magyar sajátosságokat, történelmi hagyományokkal bíró termékeket és technológiákat: ilyen a tokaji borok kén- és illósav tartalma, a tokaji palackforma, a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej vagy a bérszeszfőzés rendszere. Vannak területek, ahol a jelenlegi EUtagállamok igényeltek átmenetet. E mögött gazdasági aggályok, esetenként politikai megfontolások húzódtak meg. Az EU- tagok közvéleménye aggódik a bővítés bizonyos hatásai és kockázatai miatt (például a magyar munkaerő külföldre áramlásával kapcsolatban). Átmeneti időszak érvényes a szennyvíz- kezelésre, az ivóvízminőségre, a hulladék- gazdálkodásra vagy az utak tengelyterhelésére. Más szektorokban az átmeneti mentesség kellő időt ad a változások megvalósítására, például vágóhidak, a vasúti közlekedés vagy a takarékszövetkezetek alaptőke-követelménye tekintetében. További átmeneti rendelkezések érintik az éttermi/közétkeztetési szolgáltatások, a távfűtés és a háztartási tüzelőanyagok csökkentett áfaszintjét. A fejezetek közül a legnehezebb a pénzügyi támogatásoké volt. A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az EU költségvetése 5,1 milliárd eurós (folyó áron számítva mintegy 1400 milliárd forintos) kötelezettséget vállal magyarországi támogatások folyósítására 2004. és 2006. között. (Összehasonlításképpen: Magyarország 2003. évi költségvetésének kiadási főösszege 5310 milliárd forint.) Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar költségvetés által kiadott minden 100 forinthoz az unió további 9-10 forintot biztosít az elkövetkezendő két évben. Magyarországnak 2004-ben összesen 553 millió, 2005-ben 845 millió, míg 2006- ban 865 millió eurót kell az EU- költségvetésbe befizetnie. Ez a három évre - folyó áron számítva - összesen 621 milliárd forint. (Forrás: Külügyminisztérium, www.kum.hu)
