Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)
2002. szeptember / 8. szám
8 KltOV I KA Közmeghallgatás az MO-ról 2002. július 30-án a Nemzeti Autópálya Rt. képviselői közmeghallgatáson tájékoztatták az érdeklődőket a Péceli úti Családi és Társadalmi Rendezvények Házában a Budapestet elkerülő körgyűrű - 3-as és a 31-es utak közötti - tervezett útvonalának környezetvédelmi hatástanulmányáról. A lakossági érdeklődés viszonylag alacsony volt a fórumon. Ennek oka lehet, hogy az érintett emberekhez nem jutott el a Környezetvédelmi Felügyelőség hirdetménye. Csak néhány rákoskerti és rákoscsabai lakos, a RÁMEGY képviselői, valamint Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester, illetve Kiss Lajos alpolgármester, és néhány önkormányzati képviselő és szakértő jelent meg a XVII. kerület részéről. Ugyanakkor a szomszédos XVI. kerületet is többen képviselték, valamint Pécel Önkormányzatának küldötte is érdeklődött az esemény iránt. A több mint két órás rendezvényen először azt ismertették az NA Rt. képviselői, hogy az 1995-ös első hatástanulmány óta hogyan alakult az engedélyeztetési eljárás, miért nem sikerült az eltelt 7 évben érdemben előrehaladni az út megépülése érdekében. Az első tervekkel Csömör és a XVI. kerület nem értett egyet, míg Pécel és a XVII. kerület további vizsgálatokat kért. Egy 1997-es határozat a 30-31-es utak közötti szakaszra részletes környezetvédelmi hatástanulmányt írt elő. Ennek elkészülte után Árpádföld és Kistarcsa fellebbezett, melynek hatására új eljárásra kötelezték a döntéshozókat. Ezek után pedig a XVII. kerületi önkormányzat vonta vissza az MOL-ással kapcsolatos összes addigi döntését, míg végül idén tavaszra egy újabb részletes hatástanulmány készült. Petrik Gusztáv, az NA Rt. előkészítő irodájának igazgatója elmondta, hogy az autópálya építését szakaszonként tervezik. Elsőként az M5-ös autópálya és a 4-es út közötti szakaszt kezdik építeni 2003 tavaszán, hiszen erre a részre már a környezetvédelmi engedélyt is megkapták. A kerületünket is érintő szakasz munkálatainak megkezdése várhatóan csak 2004-2005-re tehető, míg befejezése 2006-2007-re várható. Ez lenne a körgyűrű utolsó szakasza. Major Zoltán, a Roden Mérnöki Iroda munkatársa, a szakasz fő tervezője bemutatta az út nyomvonalát, amely dél felől a gödöllői átkötésig 2x3, utána 2x2 sávon halad majd az M3-as autópálya irányába. Autóútként fog üzemelni szintbeli kereszteződés nélkül. A számítások szerint az út forgalma napi 55 ezer jármű lesz, míg a gödöllői átkötéstől - amely Rákoscsaba térségétől indul majd - 35 ezren haladnak tovább. Ezért biztosan jótékony hatással lesz a főváros közlekedésére. A szakasz két nagy vízgyűjtő területen a Rákos- és Szilas- patak völgyén fut keresztül, így a környezetvédelmi vizsgálatokra különösen oda kellett figyelni a tervezésnél. Ezek azt mutatják, hogy a zajszint a körgyűrűn belül az M0 nélküli állapothoz képest alacsonyabb lesz. Zajvédő falat csak mintegy 1050 m-en építenek Pécel térségében. Ugyanez a helyzet a légszennyezettség tekintetében is. Védő növényzet telepítésére a Péceli út, a 3-as út és a 31-es út csomópontjai közelében kerül sor. A talaj, talajvíz és a felszín alatti vizek szennyeződésének megakadályozása érdekében a patakvölgyekben olaj és iszapfogó műtárgyakat (árkokat) építenek. Az élővilág vizsgálata 5 db vizes élőhelyet tárt fel. Köztük a két patakvölggyel. Az apróvadak átvezetésére 2 völgyhíd készül, és az út teljes hosszában kerítéssel 4 lesz védve az átjárás megakadályozására. Ezután hozzászólások következtek. Rajkai Tibor önkormányzati képviselő a véderdő szélességéről kérdezett. Kiderült, hogy a képviselő-testület a szakasz egész hosszára 100 m-es véderdőt kért, de a Roden Mérnöki Iroda képviselője szerint egy törvénymódosítás 100 m helyett csak 50 m-t ír elő és azt is az út tengelyétől, ami 28- 30 m-es növényzetet jelent. De ők ezt az erdőbe beágyazást különben se javasolják, mert megváltozik a szellőzés. Kiss Ferenc, a Rámegy képviselője szerint ez a nyomvonal pozitív is lehetne, ha nem nyomták volna be a főváros közigazgatási határán belülre, így csak egy nagyforgalmú tranzitút lesz. Kár volt átpréselni Pécel és Rákoscsaba, valamint Ecser és Maglód között- mondta, hiszen ezek a települések már szinte összeérnek. Ezen kívül kifogásolta a védőfal magasságát (2 m) és szerinte a véderdő csak évek múlva fejti majd ki hatását. Ezután kifogásolta az önkormányzat hozzáállását és átadott Kiss Lajos alpolgármesternek közel 3500 aláírást, melyben az érintett lakók tiltakoznak a jelenlegi nyomvonallal szemben. Rákoskertiektől hangzott el továbbá, miszerint igazságtalanság, hogy az önkormányzatnak csak véleményezési, nem pedig döntési joga van. Erre az a válasz érkezett, hogy a felügyelet figyelembe veszi a képviselő-testület ajánlásait is. Edelényi Szabó Ákos és Bényi Zsolt önkormányzati képviselők a 100 m-es védő^^ fontosságáról szóltak, utóbbi a tehermentesítő Külső kerületi körútnak az MO-ással egyidejű megépítését szorgalmazta. Pelsőczy Géza, az NA Rt. osztályvezetője válaszolt a fel-. vetésekre. A 2 m-es védőfalat elégnek tartja, főleg, hogy ez kiegészül növénytelepítéssel is. A véderdő kérdéséről azt mondta, a Fővárosi Szabályozási Keretterv tényleg 300 m-es véderdőt ír elő, de ezt nem tudják ígérni a nyomvonal egész hosszán, csak ahol van rá megfelelő terület. A körgyűrűt több funl^^ ósnak ítélte meg, melyi^J tranzit, elosztó és agglomeráció összekötő jellege is lesz. A tervezett déli autópálya pedig csökkenteni fogja a tranzitforgalmat. Minél jobban kitoljuk a nyomvonalat, annál kevésbé segít Budapest közlekedésén, így is 500 m a legkisebb távolság a lakóterületektől. Végül ezúton is felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy ne jelöljenek ki új lakóövezeteket a leendő MO-ás közelében. Farkas Lajos, a Rákoscsaba- Újtelepért Egyesület nevében végül arról szólt, hogy a rávezető utak zajterheltsége nőni fog és mivel ezek az utak keskenyek, ezért nem lehet zajvédő fallal sem csillapítani a zajt. ' Kohári Attila
