Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. április / 4. szám
12 KOZ91UVELODE8 Csak lefestem rácsodálkozásaimat... ...hogy lássam, képbe tudom-e zárni az élményemet, s hogy megoszthassam másokkal. Hálát adok Istennek, hogy a festés mellett teljes életet élhetek: családom van - hat gyermekem; van meleg otthonunk és van mit ennünk, magunkra vennünk. Hálát adok Istennek, hogy a „mindennapi megkeresése mellett még festenem is enged - vallja önmagáról Sáfár Pál festőművész, aki legutóbb az Erdős Renée Házban állította ki képeit. A március 10-i megnyitón Kertész József köszöntötte a művészt, közreműködött Nagy Sándor Endre klarinétművész. A Pilisszent- lászlón élő festő tízéves kora óta rajzol, fest, eleinte szakkörökben, majd a Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, ezt követően a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél festőművész növendékeként. 1974 óta tagja a Magyar Művészeti Alapnak, azóta rendszeresen kiállít, eddig 44 önálló tárlata volt. Munkáival, illetve tanulmányúton megfordult Franciaországban, Moszkvában, Brüsszelben, Velencében, Németországban. Több képét a Magyar Nemzeti Múzeum is őrzi. 2000 nyarán festő nyári iskolát indított Pilisszentlászlón. pte Hangs zerkiállítás Március 9-23. között a Rákoskerti Művelődési Klubban hangszerkiállítás volt. A magukat egyszerű népi hangszerkészítőknek nevező testvérpár, Kőszegi István és Kőszegi László számos, elfeledett, a városi ember által pedig sosem látott hangszereket vonultatott fel, amelyeket különböző terményekből, kéregből, háncsból készítettek. Volt bodzasíp, kéregcsörgő, madársíp (amelyet különböző termésekből madárfej alakúvá alakítottak). Ezeket a hangszereket természetesen meg is lehet szólaltatni. Ezt meg is tették, a kiállítás-megnyitón részt vett közönség nem kis bámulatára. A testvérpár egyébként az ország több helyén rendez kiállítást, sőt népi hangszereik meg is vásárolhatók. Legközelebb a Mesterségek ünnepén találkozhatunk velük a Várban. Sz. Filmklub Bemutatkozik a Rákoshegyi Filmklub. Első előadásával május 3-án, csütörtökön este 6 órakor jelentkezik. A egymást havontakéthavonta követő vetítések első sorozata távol-keleti filmeket mutat be az érdeklődőknek. A Rákoshegyi Filmklub szervezője és vezetője Fejér Péter filmesztéta szeretettel várja az érdeklődőket. Helyszín: Rákoshegyi Közösségi Ház, Pod- maniczky Zs. utca 3. F. Gy. Községházi beszélgetések Március 3-án, szombaton nem túl nagy érdeklődés mellett zajlott a Rákoscsabái Közösségi Házban a „Községházi beszélgetések” című est, ahol a Rákoscsabán élők elevenítették fel közös emlékeiket a XVII. kerület legrégebbi részének történelméről. A beszélgető partnerek dr. Tverdota Miklósné (Réthelyi Jolán), Falus Ottó és dr. Dombóvári Antal helytörténész voltak. Réthelyi Jolán, akinek ősei évszázadokon át Rákoscsabán éltek és munkálkodtak, családja történetén keresztül próbálta bemutatni a „település” sorsát, és küzdelmét a megmaradásért. Elbeszélése szerint Csaba mindig is egy zártabb közösség volt, lakói szorgalmas, dolgos emberek voltak. Felvetette annak gondolatát, hogy az 1950- ben bezárt temetőt helyre kellene állítani, ezzel is adózva az ősök tiszteletének. Falus Ottó eszperantó cserkészvezető anekdotáiban a tisztesség, az akarat és a kitartás fontosságát hangsúlyozta. Igazi sportemberként számos atlétikai, úszó és sok más sport- versenyről tért haza aranyéremmel, amely Rákoscsaba hírét öregbítette. Dr. Dombóvári Antal bejelentette, hogy az elhangzott emlékezéseket meg kívánja örökíteni, ezzel is gazdagítva a kerület történelmét. A beszélgetés nem egyszeri alkalom volt, ugyanis a Rákoscsabái Közösségi Ház mindig|^ más meghívottakkal, rendsze^^^ rés jelleggel szeretne olyan estéket szervezni, ahol elbeszélgethetnek a régmúlt időkről és megvitathatják a közösséget érintő problémákat. László Jenő Kirchmayer-szobrok Csabán Március 2-án, pénteken a Rákoscsabai Közösségi Ház Szín Galériájában megnyílt Kirchmayer Károly szobrászművész kiállítása. A tárlatot Bedei Gábor és Dombrádi István verseinek tolmácsolásával a Mester tanítványai nyitották meg. Közreműködött Mecseki Hargita szobrász-énekművész. Kirchmayer Károly 1923. március 7-én született Máramarosszigeten. Negyvenhárom évig változó színhelyeken, de folyamatosan tanított és nevelt. A Vasutas Képzőművészeti Iskolát magas színvonalra emelte, amely közismert volt szakmai berkekben. Az ott tanuló fiatalok közül sokan lettek hivatásos művészek, de még többen a művészetek kedvelői. Művein az ellentmondásosság figyelhető meg, ugyanis míg márványaira a nyugodtság, a harmonikus ívek és a szimbólumok rendszere a jellemző, addig bronzszobrain a változatos, eleven vonalak dominálnak. A kiállításon történelmünk jeles személyiségeiről és egyszerű, mindennapi életünk eseményeiről formázott alkotásokat tekinthették meg az érdeklődők. Találkozhattunk például Szent István alakjával, Kölcsey Fe^ renccel, de fontos szerepet kaptak az embert foglalkoztató életérzések is. A tárlat március 24-ig volt látható. Reméljük, hogy a mostani kiállítást újabbak követik, és mind többen látogatnak el az alkotásokat megtekinteni. László J.
