Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. március / 3. szám
KRÓNIKA 3 Elfogadták a fővárosi forrásmegosztást Budapest életében minden évben nagy erőpróba az ún. forrásmegosztás, az a döntés, amelynek során a Fővárosi Ön- kormányzat rendelettel dönt a fővárost és a kerületeket osztottan megillető pénzösszegek szétosztásáról. Évek óta gondot jelent, hogy milyen szempontok vezéreljék a döntéshozókat, hogyan, milyen alapon méljék össze a kerületeket a fővárossal, illetve hogyan méljék egymáshoz a különböző adottságú kerületeket. Húzódik a Flamingó építése A Flamingó City Center beruházásának első lépcsőjeként megépült Flamingó vásártér átadását követően a régi „piac” területén megkezdődött az iy Flamingó üzletközpont és egy új út építése. A nyitást 2000 karácsonyára tervezték, azonban láthatóan a munkálatok a felénél leálltak. Az ön- kormányzat ez év nyaráig adott haladékot az infrastrukturális és a szerződésben rögzített feltételek befejezésére. 1998-ban a helyi képviselő-testület úgy döntött, vagyonátruházási szerződést köt a Folkoner Ingatlanhasznosító és Beruházó Kft.-vel, mely a terület rendezését követően 20 ezer négyzetméteres üzletközpont építését tervezte, közel 3 milliárd forint értékben a Flamingó u., Flamingó köz, Újlak u., Táncsics Mihály u. által határolt területen. A Folkoner Kft. kifejezetten a Flamingó project megvalósítására alakult. A céget a terület beépítésére létrehozott négy magyar társaságból álló konzorcium alapította. Összesen 95.500 nines, 34-35-ös „intézmény” övezeti besorolású ez a terület, ahol kereskedelmi, szolgáltató és szórakoztató létesítményeket terveztek. A területen 840 parkoló és egy új utca (az Újlak utcával párhuzamosan, az Uszoda utcától a Táncsics M. utcáig), összesen 3000 méter út, valamint 7000 m közmű, több ezer négyzetméteres park, játszótérrel, járdákkal, sétányokkal létesült volna. A 20 ezer nm-es üzletközpontot 2000 októberében kellett volna átadni. A kivitelezők azonban a munkák mintegy felével készültek el. Abbamaradt a Táncsics Mihály utcai csomópont és az összekötő út befejezése, a közvilágítás, a sportpálya, illetve a park kivitelezése, amihez még legalább 500 millió forintra lenne szükség, nem beszélve az üzletház megépítéséről, ami egyelőre a felhúzott betonoszlopok által árulkodik csupán. A helyi önkormányzat képviselő-testülete június 30-ig hosszabbította meg a beruházás határidejét. pte- A múlt évben olyan reformfolyamat indult el, melynek eredményeképpen a 2000. évi forrás- megosztás már sokkal elfogadhat óbb volt, sokkal óbban tükrözte a valós ellátandó kerületi feladatokat, s az ún. szegény, külső kerületeknek - így a XVII. kerületnek is - lehetőséget teremtett a szerény mértékű felújításra, fejlesztésre is. A kerületek többsége elégedettebb volt tehát, mint korábban, de mindannyian ragaszkodtak ugyanakkor ahhoz, hogy a 2001. évi forrásmegosztás tervezéskor további feladatokat, újabb szempontokat vegyenek figyelembe. A kidolgozó munka 2000. nyarán rendben megindult, Éke az újonnan beléptetni kívánt fejlesztési feladatok számbavétele a hibás, vagy erősen hiányos fővárosi és kerületi adatbázisokon elbukott, az új módszerrel számított forrásigények elfogadhatatlan, a kerületek között feltűnő aránytalanságot eredményező végeredményt adtak. Hosszas egyeztetés után a fejlesztési feladatok finanszírozása ugyan benne maradt a forrásmegosztási javaslatban, de több évre széthúzva. Még így is kiemelten jól jártak azok a belső kerületek, melyeknél sok a 100-120 éves önkormányzati tulajdonú lakó-, illetve intézményi épület, s rosszabbul azok a kerületek, ahol a nagy lakótelepek 20-30 évesek mindössze, s az iskolák, óvodák épületei sem öregebbek. (Itt kell megjegyezni, hogy a számítások nem tudták figyelembe venni az évtizedek során elvégzett felújításokat, rekonstrukciókat, így lehet az, hogy több forrást biztosít a jelenlegi forrásmegosztás pl. egy belvárosi csillogó-villogó iskolára, mint a XVII. kerületi Hősök tereire!) A parlament 2001. évre szóló döntései jelentős forrásokat vontak el a fővárostól, ezek kompenzálására korábban a forrásmegosztás rendszerébe be nem kerülő kiadásokat javasolt a fővárosi apparátus a kerületekre részben vagy egészben áthárítani. A legfájóbb pontja a javaslatnak az volt, hogy a fejlesztési célok elérését segítő Stratégiai Alap finanszírozását is a kerületek részéből kívánták megoldani. A kerületek többsége - így kerületünk sem - értett egyet e javaslatokkal. A XVII. kerületi testület is csatlakozott a Külső Kerületek Szövetsége több pontos, nagyon komoly érveket felsorakoztató, s összességében a forrás- megosztási javaslatot elutasító határozathoz. A határozott kiállás eredménye az lett, hogy a gépjárműadó - jogilag is aggályos - forrásmegosztási rendszerbe való bevonását, illetve az eddig csak a főváros által fizetett közvilágítás költségének kerületekre történő ráterhe- lését a végső döntés már nem tartalmazza, s a Stratégiai Alap 3 milliárdot kitevő ösz- szegét is csak a fővárosi költségvetés állja. A Fővárosi Közgyűlés rendelete, amelyet február 22-én alkotott meg a Közgyűlés, kerületi véleményezésre „kiadta’ azoknak a korábban működtetett alapoknak az ügyét, amelyek további fenntartása b igen komoly vitákat váltitt ki. A kerületek egy rész« az összes alap kerületek lözötti azonnali felosztását, más része pedig - érthetően az adott területen rosszabb adottságokkal rendelkezők • az egyes, pályázati úton eliyerhető többletforrást biztosító alapok megtartása mellett érvelnek - tájékoztatott az előzményekről Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester aki a szennyvíz-csatorna alap, a városrehabilitációs alap és a tej alap fenntartása mellett érvelt közgyűlési felszólalásában, kifejtette, hogy a külső kerületek számára az infrastruktúra fejlesztés ugyanolyan fontos, mint a belső kerületekben az összeomlás előtt álló lakóházak megmentése. Leszögezte, hogy a maga részéről támogatja a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázathoz csatlakozó fővárosi alap megtartását is. (A helyi testületi döntés ebben az ügyben március 13-án lesz.)
