Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2001. december / 11. szám

■» KÖZÉLET Eiiiül Kisebbségek, nemzetiségek a Rákosmentén (II.) A legutóbbi, 1998. évi helyhatósági választásokat követően öt ki­sebbségi önkormányzat is alakult a kerületben. Múltjukról, ered­ményeikről, tevékenységükről kérdeztük őket. Novemberi szá­munkban a németekről és a bolgárokról olvashattak, most a szlo­vákokat mutatjuk be a Hírhozóban. „Dobry den - Jó napot! A XVII. kerületi Szlovák Ki­sebbségi Önkormányzatról szóló információk felkutatásá­ban, az önkormányzat munká­jának megismerésében özv. Epress Rezsőné volt a segítsé­günkre. 1995. novemberé­ben, az időszakos vá­lasztásokat követően alakult meg 4 másik helyi kisebbségi önkor­mányzattal együtt a XVII. kerületi Szlovák Kisebbségi Önkor­mányzat. A német mel­lett a mai napig is a legnagyobb lélekszá­mú nemzetiségi közös­ség a szlovákoké. A szlovákok kötődése a térséghez a XVIII. szá­zadtól datálható. A tö­rök uralom alatt elnép­telenedett településre Mária Terézia Trencsény vár­megyéből telepített ide szlová­kokat. A magyar és szlovák nyelvtudománynak és etimoló­giának számos eszköz és doku­mentum áll rendelkezésére an­nak bizonyítására, hogy a két nép mindig is kölcsönösen gaz­dagította egymást névadásban, szókincsben és az életkörülmé­nyek alakításában. A magya­roknak és a szlovákoknak ilyen értelemben nemcsak a törté­nelmük, de részben a sorsuk is közös. Ez a fajta békés együtt­élés Rákosmentén napjainkban is megvalósul. Elég, ha csak nyitott füllel járunk a piac kör­nyékén, vagy vasárnaponként a templomoknál felfigyelhetünk a bőszoknyás, idős nénik szlo­vák nyelvű beszélgetéseire. Az önkormányzatot létrehozó közösség aktív szerepet vállalt a mindennapi hagyomány meg­őrzésében és továbbadásában. A tradíciók megtartása elsődle­ges célja a helyi szlovákoknak. Első nagyszabású ünnepségük 1996-ban, a hagyományterem­tőnek számító Pünkösd hétfői szlovák nyelvű szentmise volt, a rákoskeresztúri Szent Ke­reszt Római Katolikus temp­lomban. A mise utáni hetekben, hónapokban egyre gyakrabban, egyre nagyobb számban talál­koztak a helyi szlovákok kultu­rális programokon, melyek még inkább erősítették az ösz- szetartozás érzését. 1997-ben, egyszerű, nyugdí­jas korú asszonyok részvételé­vel - akik jól ismerték a régi, keresztúri szlovák dalokat ­megalakították a’ Keresztúri Szlovák Asszonykórust. Az énekpróbák kezdetben - közös­ségi helyiség hiányában - laká­sokon zajlottak. Ez az állapot 1998 őszéig tartott, ekkor ugyanis a Pesti út 80. szám alatt a helyi önkormányzat kü­lön helyiséget biztosított a ki­sebbségi önkormányzat részé­re. Az addig is pezsgő kulturá­lis munka új lendületet kapott, beindult a szlovák nyelvtanfo­lyam, gyermekünnepségek far­sangkor és mikuláskor. Kapcsolatot teremtettek a Keresztúrral szomszédos tele­pülések (Ecser, Nagytarcsa) szlovákjaival. A Fővárosi Szlo­vák Önkormányzat szervezésé­ben megalakult a Szlovák Nyugdíjas Klub, melyhez nagy számban csatlakoztak ke­resztúri szlovák nyugdíjasok is. A baráti szálak erősödését szolgálják a különböző belföldi kirándulások és szlovákiai láf togatások. 1999. november^^ ben, kedves gesztusként a ke­resztúri szlovákok vendégül látták a Szlovák Nyugdíjas Klub tagjait egy „Zabijacka” - disznótoros vacsorára, mintegy 200 fő részvételével. A Főváro­si Szlovák Önkormányzat 2000. nyarán szlovák nyelvi tábort szervezett, melyen keresztúri gyerekek is részt vettek. 2001. májusában a Pesti út 80. alatt a századeleji keresztúri szlová­kok hétköznapjait bemutató ki­állítást rendeztek. Az önkormányzat képviselte­ti magát minden olyan ünnep­ségen, amit a kerületi önkor­mányzat szervez, tartja a kap­csolatot más kisebbségi önkor­mányzatokkal, de legfontosabb céljának a gyökerek felkutat^^ sát és jobb megismerését, a hPP gyományok ápolását, az azok iránti tisztelet felébresztését és továbbadását tartja. E. J. Koszorúzás a hősi emlékműnél Ünnepségre hívta a kerület lakóit a Rákos- keresztúri Polgári Egylet november 16-án a Szent Kereszt Katolikus Templom mögött található első világháborús emlékműhöz. Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kossuth-díjas kiváló művész alkotása az első világháború­ban elesett rákoskeresztúri hősi halottak­nak állít emléket. A felújítási munkálatok Egri Hunor okle­veles kőszobrász-restaurátor és Abusa Já­nos kőfaragó mester tervei alapján zajlot­tak. A történelmi egyházak képviselőiként a felújított emlékművet Snell György római katolikus plébános újraszentelte és Kása László evangélikus lelkész megáldotta. Ün­nepi beszédet mondott Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester. Ezt követően ko­szorúzásra került sor. Az ez év szeptem­berében alakult Rákoskeresztúri Polgári Egy­letnek ez volt az első, nagyobb szabású rendez­vénye. Az Egylet szívesen vár soraiba minden ke­resztúrit, aki tenni szeretne a kerületért. (Mivel az áldozatok nevét megörökítő emlék­tábla részben megsemmisült (a „P” betűs ne­vektől kezdődik a nevek felsorolása), a Rákos- keresztúri Polgári Egylet és a XVII. kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat kéri a he­lyieket, hogy akinek katolikus és más felekeze­tekhez tartozó hozzátartozója, ismerőse, roko­na elesett a háborúban, az jelentkezzen Altziebler Károlynál, a 258-1535, vagy 06-20- 485-6033-as telefonszámon, hogy az elesettek névsora teljes lehessen. Az evangélikus eleset­tek névsora hiánytalanul rendelkezésre áll.) Epress József

Next

/
Thumbnails
Contents