Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. november / 10. szám
KÖZÉLET 17- Észak-Bulgáriából, Drago- novo és Polikrajte falvakból. Mária Terézia uralkodása alatt innen települtek át Magyarországra kertészek és kereskedők a jobb megélhetés reményében. Eleinte csak mint idénymunkások jöttek Magyar- országra. Egy idő után ez azonban nagyon fárasztóvá vált és egyszerűbbnek tűnt itt földet és házat vásárolni. Becsületes, szorgalmas munkával hamar megbecsült polgáraivá váltak Dózsa Művelődési Házban.- Mik azok a tervek, amiket az idén szeretnének megvalósítani?- Támogatjuk egy olyan kötet megjelenését, ami bolgár és magyar közmondásokat hasonlít össze, Ruszev Roszen bolgár grafikusművész illusztrálásával. Ezenkívül még egy katalógus kiadását támogatjuk, ami Magyarországon élő bolgár művészek munkáit foglalja össze. Három néptánccsoporaz országnak és mindig békében éltek az itteniekkel.-Az első jelentős bolgár szervezet mikor alakult meg?- 1914-ben alakult meg a Magyarországi Bolgárok Egyesülete. Először csak bérelt termekben találkoztak és ott ünnepelték a tradicionális bolgár ünnepeket.- Melyek ezek?- Például a Szent Trifon-nap, É ki a bolgár kertészek védőkentje. Szent Ciril és Metód ünnepe májusban, majd novemberben a Dömötör-nap. Ezen nap után indultak haza a bolgár kertészek. A vallás a bolgárok számára nagyon fontos, ezért épült meg 1935-ben a bolgár ortodox templom. Majd iskolát is alapítottak, a Lónyai utcában.- Milyen a kapcsolatuk a többi kisebbségi önkormányzattal?- Szerencsére nagyon jó. Örülök annak, hogy itt a XVII. kerületben nincs rivalizálás a kisebbségi önkormányzatok között. Jó példa erre, hogy immár harmadik alkalommal tartjuk majd a közeljövőben közösen a Nemzetiségi Gálát a tot is támogatunk. A gyerekekből álló „Roszica” tánccsoport, a „Jantra” ifjúsági és a „Zornica” hagyományőrző női táncegyüttes. A „Roszica”-ban kerületi gyerekek, a „Zornica”- ban a képviselő-testület 3 tagja is táncol. Továbbá most éppen a német kisebbségi önkormányzattal együtt bábszínházát rendezünk az Újlak utcai Általános Iskolában, óvodásoknak és kisiskolásoknak. A „Malko Teatro” (magyarul „kis színház”) nevű művészeti csoport adja elő a „Mese, okos gyerekeknek” című darabot. Mindezeken kívül támogatjuk még a Pro Schola Bulgarica nevű alapítványt, ami bolgár diákok magyarországi tanulmányait támogatja.- Van-e még olyan projekt, amit meg szeretnének valósítani?- Szeretnénk utánajárni, hogy valójában hány bolgár él a kerületben és statisztikát készíteni erről. Terveink közt szerepel egy bolgár „szombati iskola” beindítása is. Epress József Közmeghallgatás A XVII. ker.-i Német Kisebbségi Önkormányzat 2001. december 18-án 18 órakor közmeghallgatást tart a Pesti út 80. sz. alatt. 70 éves lenne Csekovszky Árpád Csekovszky Árpád születésének 70. évfordulójának alkalmából a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány figyelmükbe ajánlja. A Dózsa Művelődési Ház Mini Galériájában (XVII., Pesti út 113.) 2001. november 10-én nyíló Csekovszky Balázs fotó- kiállítását. Az Erdős René Házban (XVII., Báthory u. 31.) tekinthető meg 2001. november 17 és december 12. között Csekovszky Árpád keramikusművész tanítványainak tárlata. A Vigadó Galéria (V., Vigadó tér 2.) összes termében kerül megrendezésre Csekovszky Árpád keramikus, Munkácsy dyas, érdemes művész életműkiállítása a művész 70. születésnapja tiszteletére. A kiállítás 2001. november 29-én (csütörtök) 17 órakor nyílik és december 16-án zár. Megnyitó beszédet mond Bíró László püspök és Németh János keramikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész. Közreműködik Kovács Lóránt fuvolán, Lisztdíjas, érdemes művész. Mindenkit szeretettel vár a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány és a család. Csekovszky Árpád herámikusművész Egy Baranya megyei kis faluban, Csikóstöttösön született 1931-ben. Rákosligetre 1939- ben került, azóta itt élt és dolgozott. Iskoláit is itt kezdte. Gimnáziumba Gödöllőre járt, majd Budapesten a Szépmíves Líceumba és onnan 1950-ben az Iparművészeti Főiskolára került, a kerámia osztályra. 1956-ban szerzett diplomát. Tanárai voltak: Borsos Miklós, Gádor István és László Gyula. 1957- ben Borsos Miklós mellett tanársegéd lett, és ekkor megbízták a kerámia szak vezetésével is, amit mint egyetemi docens, 1985-ben folytatott. Nyugdíjba vonulása után, 1992-ben címzetes egyetemi tanár lett. A kerámia területén főleg az építészethez kapcsolódó munkákat, plasztikákat készítette. Munkái számos középületekben megtalálhatók, nem csak Budapesten, hanem vidéki városokban is. A kerámia mellett festett, rajzolt. Tagja volt a Kerámikusok Társaságának, és 1970 óta a Nemzetközi Kerámia Akadémiának. Önálló kiállításai voltak Budapesten: 1962, 1972, 1978, 1986, 1992, 1993, 1997-es években. Díjai: 1962. Mun- kácsy-díj, 1962. Prága, ezüst érem, 1970. Vallauris, Biennálé, I. díj, 1975. Pécs, Kerámia Biennálé, I. díj, 1977. Érdemes Művész, 1977. Kulturális Minisztérium Nívó díja, 1978. Kulturális Minisztérium Nívó díja, 1994. Lektorátus díja, Gödöllő, 1996. Rákosmente díszpolgára cím.
