Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. október / 9. szám
6 TÁJÉKOZTATÓ A Naplás-kálvária A testület szeptemberi ülésén a rendelkezésére álló adatok szerint megállapította, hogy a Napiás úti ingatlanon illegális szemétlerakás történt több éven keresztül. A szemétmennyiség közel 25 ezer köbméter, melynek összetétele ismeretlen. Az ún. Naplás-bánya további sorsáról úgy foglaltak állást a képviselők, hogy megvizsgáltatják szakértővel a hulladék összetételét, s az anyag ismeretében feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen; valamint az ingatlanokat pályázat útján értékesítik terheivel együtt. A XVII. kerület a Napiás út mindkét oldalán a 90-es éveket megelőzően több évtizedig sóderbányát üzemeltetett a kerület két mezőgazdasági szövetkezete. A bányaművelési engedély szerint a tulajdonost rekultivációs kötelezettség terhelte. Az önkormányzat 1994-ben elfogadta a Fővárossal a bányatérségre vonatkozó együttműködést, s döntött a megalapítandó Napiás Kht. törzstőkéjéről. A FKFV 1994-ig 3 millió köbméter szemetet rakott le a gödrökbe, de a rekultivációra ezidáig nem került sor. A térség rekultivációját az önkormányzat a Rákosvölgye Szövetkezettel közösen kívánta megoldani, és 1996-ban megvásárolt 5 hektár területet. Egy 1994-ben készült tanulmány egymilliárd forintra becsülte a bányatérség rekultivációját. A megvásárlást követően tulajdonjogi gondokkal is szembe kellett néznie az önkormányzatnak. Kiderült, hogy all ingatlan közül kettőnek nem a Rákosvölgye Szövetkezet volt a tulajdonosa, így az összefüggő gödör tulajdonviszonya rendezetlen. Egy 1997-ben készített geodéziai felmérés alapján az önkormányzat tulajdonába került gödör feltölthető térfogata 270 ezer köbméter. A Fővárossal történt megállapodás a tömedékelésre és rekultivációra történt tárgyalások sem vezettek eredményre. Az FKFV-vei kötendő tömedékelési szerződés 1997-ben szintén nem jött létre. 1998-ban az önkormányzat pályázatot írt ki a feltöltésére. A Sa-Ho Kft. ajánlatát fogadta el a képviselő-testület, mely ipari hulladék lerakását célozta. A tulajdonjogi vita és az időközben illegálisan lerakott szemét azonban megtorpedózta ezt is. Az önkormányzat a feltöltés érdekében úgy döntött, megvásárolja az idegen területeket is. Ez 1999 augusztusában realizálódott, ezzel az ún. Napiás bánya 1996-ban megvásárolt 4,68 hektáros része, telekkönyvi- leg is az önkormányzat tulajdona lett. A Sa-Ho Kft. mégis elállt ajánlatától, egyrészt a tulajdonjog rendezetlensége, másrészt viszont a gödör illegális feltöltése miatt. Szerintük kb. 25 ezer köbméter ismeretlen összetételű hulladék került a gödörbe. A feltöltés vélhetően 1996. október 17. és 1998 novembere között történt. Az iratok szerint a feltöltéssel kapcsolatban sem a Rákoscsaba- Újtelepért Egyesülettől, sem a Napiás Kht-től, sem a lakosságtól bejelentés az önkormányzathoz nem érkezett. 1999 tavaszán elkészült a bánya körbekerítése, az önkormányzat az őrzésről is gondoskodott. 2000-ben megszűnt a Napiás Kht., valamint még ebben az évben versenytárgyalás volt a rekultivációra, melyre a Kordély-2000 Bt.-t választották ki a képviselők. A rekultivációt a feltöltési díjból és a feltöltési biztosítékból befolyó pénzekből kell fedezni. A bt. egyelőre a szükséges engedélyezések beszerzésénél tart, mivel időközben a Környezetvédelmi Felügyelőség a teljes Napiás térségben változtatási tilalmat rendelt el és kötelezte a tulajdonosokat különböző vizsgálatok elvégzésére. Az önkormányzat tulajdonát képező 4,5 hektár területű, a Napiás úttól keletre, a nagytarcsai határnál található, volt Rákosvölgye Szövetkezet tulajdonú sóderbánya gödre - Napiás bánya - mai helyzetének objektív értékelése céljából az önkormányzat független szakértővel szakvéleményt készíttetett. A tanulmányt a Trend Építőipari Környezetvédelmi Kft. 2001 júniusában készítette el. A szakértői vélemény szerint: a jelenlegi állapot a környezetre közvetlen veszélyt nem jelent. A korábbi (vegyes hulladékkal való) betöltés azonban jogszerűtlen, mivel ellenőrizhetetlen, s környezeti károsodást okozhat. A rekultiváció nem történt meg, a rekultivációs kötelezés változatlanul fennáll. A jelenlegi állapot kialakulását előidéző folyamat alapvetően jogszerűtlen az egész 70 hektáros területen (rekultiváció elmulasztása, engedély nélküli hulladéklerakás). A XVII. kerületi önkormányzatnak eddig sem anyagi, sem más haszna e folyamatból nem származott, azonban jelentős, több mint 10 M Ft költségeket viselt eddig és továbbra is terheli a gödör rekultivációjára vonatkozó kötelezés. Kiss Lajos alpolgármester a Hírhozónak elmondta, hogy jelenleg az illegális hulladék összetételét vizsgáltatja az önkormányzat. Úgy számolja, november elején tehetik meg a feljelentést ismeretlen tettes ellen. Úgy véli a legjobb megoldás az, ha az önkormányzat az 1996-ban megvásárolt ingatlanokat értékesítené terheivel együtt oly módon, hogy a vevőnek kötelessége legyen a terület feltöltése után a rekultiváció elvégzése. A terület értékesítésére tehát pályázat kiírását látja célszerűnek. Elfogadták a forrás- megosztást Főváros Közgyűlése szeptember 27-én elfogadta a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztásról szóló rendeletet. A korán megszületett döntés megteremti annak a lehetőségét, hogy a kerületeknek nem kell jövő márciusig várni, még az idén tárgyalhatják jövő évi költségvetés-tervezetüket. Hasonlóan a tavalyi évh^^ a 182 milliárd forintból kicsivel több mint 100 milliárd forint jut a 23 kerületnek, 81 milliárd pedig a Fővárosnál marad. A helyi képviselő-testület úgy hagyta jóvá az előzetesen megküldött fővárosi előterjesztést, hogy megjegyezte, a megosztásra irányuló reform továbbvitele megszakadt és ez több külső kerületet, így a XVII.-et is hátrányosan érinti. A számítások szerint a XVII. kerület ebben az évben 4 milliárd 525 millió 111 ezret kapott, 2002-ben várhatóan 4 milliárd 724 millió 481 ezer forinthoz jut. A közgyűlés döntését követően a fővárosi Fidesz frakc^fc tíz évre visszamenőleg az Ak kotmánybírósághoz fordult a forrásmegosztás igazságtalanságára hivatkozva. Sz. Oktatási fórum A Magyar Szocialista Párt XVII. kerületi Szervezetének Elnöksége 2001. október 25-én csütörtökön 17.30 órai kezdettel oktatási fórumot rendez aktuális oktatáspolitikai kérdésekről a Pesti út 167. sz. alatt
