Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2001. június / 6. szám

h: 14 FORUM Lakossági fórum Az 1. sz. EVK. önkormányzati képviselője Koszorúsné Tóth Katalin lakossági fórumot tar­tott május 29-én az S2S. téri Hófehérke óvodában. Meghí­vott vendégek: Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármes­ter, dr. Hoffmann Attila, a Te­rületi és Városfejlesztési Bi­zottság elnöke. A terület jelenlegi helyzete és fejlődési lehetőségei a költ­ségvetési tükrében, jelentős úthálózati fejlesztések, a Tesco építése és az MO-s autópályára való csatlakozás szerepelt té­maként a fórumon. Koszo­rúsné Tóth Katalin ismertette az eddig elvégzett jelentősebb munkálatokat: zöld területek fenntartása, közterület tisztán­tartása, felszíni vízelvezetés, mélyépítési munkafolyama­tok. Beszámolt a közvilágítás bővítésének jelentős eredmé­nyéről és a szülők kérésére megépült Hófehérke óvoda parkolójáról. A lakók közül többen kifogásolták a szemét- gyűjtők, pihenőpadok többszö­rös rongálását, hogy a javított, legréderezett utakat egyesek forgalomlassítás céljából fel­kapálják, megrongálják. El­hangzott, hogy a 68-as autó­busznak a telepen belüli útvo­nala nem módosul, az útépítés ezt nem befolyásolja. Devánszkiné dr. Molnár Ka­talin a Tesco építéssel kapcso­latban vázolta a problémákat, miszerint két év óta a kor­mányzati szervek nem adták meg a szükséges szakvéle­ményt és hozzájárulást. Ennek hiányában a Főváros Önkor­mányzatának jóváhagyását nem kaphatja meg a kerület. Dr. Hoffmann Attila bizott­sági elnök az MO-s körgyűrű és a több kerületet összekötő út­ról szóló elképzeléseket ismer­tette. A polgármester végül a hozzá intézett kérdésekre adott válaszok keretében úgy vélte, hatalmas lendületet kap­tak a kerületben a fejlesztések, amelyek eredményeképp 10- 12 éven belül teljes lesz a csa­tornázottság, az aszfaltút épí­tésekkel párhuzamosan a fel­színi csapadékvíz-elvezetési problémák is megoldódnak. Reális esélye van annak, hogy az Új-Akadémia telep négy-öt éven belül teljes aszfaltút há­lózattal rendelkezzen és akkor kezdeményezhető majd a csa­ládi házas terület pihenő öve­zetté való nyilvánítása is. Karászi Á. Kedves Olvasóink! Köszönjük a Mi a véleménye Ön­nek? címmel feltett kérdéseink­re szerkesztőségünkbe beérke­zett válaszaikat. Továbbra is várjuk a javaslatokat, értékelé­sükre következő számunkban visszatérünk. Szerk. Tisztelt Szerkesztőség! Nem szokásom a panaszkodás, de most mégis levelet kell írnom Önök­nek. Sajnos néhány éve ún. kényszernyugdíjas vagyok, vagyis leszáza­lékolt. így mostanában sok olyan dologra is jut időm, amire korábban sajnos igen ritkán jutott. Az elmúlt években több olyan havilapot is­merhettünk meg, amelyek kerületünk életével foglalkozik, ill. foglal­kozott. Mint lokálpatrióta örültem ezen lapoknak, melyeket a postalá­dánkban találtunk többnyire.... A Hírhozó c. kerületi lapot - mely az önkormányzatunk kiadványa - a múlt év őszéig szinte rendszeresen megtaláltam a postaládában. Azóta sajnos csak mutatóban látom... Tu­dom a terjesztésekkel gond lehet, de ha a helyi közélettel kapcsolatos kiadványok nem jutnak el a címzettekhez, akkor a lapok szerkesztésé­vel foglalkozók munkája mintha feleslegessé válna. Gondolom ezt nem akarják ők sem. Ugyanakkor a helyi lakosság is szinte csak ezen közéleti, önkormányzati kiadványokból ismerheti meg a velük kapcso­latos hivatalos intézkedéseket, rendelkezéseket, felhívásokat, tájékoz­tatásokat, stb. Félre ne értsék én nem a szerkesztőség munkáját ész- revételezem, hanem a terjesztést. Gondolom ez is pénz kérdése, mint minden hasonló... De hát véleményem szerint akkor is hatni kellene azokra, akik vállalták a kérdéses lapok terjesztését, de annak nem tesznek teljes mértékben eleget. Ne legyen kidobott pénz, amit ezen célra fordítanak. Igyekszem optimista lenni, hogy csak változni fog a lapterjesztést hatékonysága és a kertes házak övezetében is rendsze­resen hozzájutunk valamilyen formában a kerületi lapokhoz... A szer­kesztőség dolgozóitól pedig továbbra is várjuk a tartalmas, közérdek­lődésre számító írásokat, riportokat, melyhez sok sikert kívánok a ma­gam nevében is. Várady Ferenc Tisztelt Levélíróink, Kedves Olvasóink! Nagy problémát okoz számunkra lapunk hiányos terjesztése. Hetente többször bejelentjük a Magyar Postának a hozzánk beérkező panaszo­kat. Kérjük, Önök is jelezzék postai kézbesítőjük felé a Hírhozóval kapcsolatos keresetüket. Köszönjük együttműködésüket! A szerkesztő Tisztelt Szerkesztőség! A Hírhozó májusi számában megjelent A zajszint csökkentése érdeké­ben c. dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, dr. Katona Béla országgyűlési képviselő részére adott válaszát olvastam és ehhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Már korábban is a Ferihegyi Re­pülőtérrel foglalkozó különféle szakemberek és miniszterek globális problémaként kezelték az ügyet. Az áttekinthetőség érdekében célsze­rűbb két, egymás közelében lévő repülőterekről beszélni, úgymint Fe­rihegy 1. és Ferihegy 2. Repülőterek. Az ekként való szétválasztást az indokolja, hogy a két repülőtér kifutópályáihoz kapcsolódó légi forga­lom, teljesen eltérő hatást gyakorol Rákoshegy egy részének lakossá­ga egészségi állapotára. A Ferihegy 1. Repülőtér okozta zajterhelés, Rákoshegy viszonylatában teljesen megoldott, ezért ezzel nem kívána­tos foglalkozni. A Ferihegy 2. Repülőtér Rákoshegy felöli légi megkö­zelítésének (nyugat-keleti irány) zavaró hatása, igen ritkán kap publi­citást. Ez nem érinti egész Rákoshegy területét, ez csupán néhány ezer ember gondja. Az 1982-ben megjelent Országos Építési Szabály­zat és a Budapesti Városrendezési Szabályzat szerint már Ferihegy 2. Repülőtér tervezésénél hiba volt mert az ilyenkor szokásos és szükj^ ges védőtávolságokat nem vették figyelembe Rákoshegy és Ferihe^^ 2. Repülőtér vonatkozásában. A jogszabálygyűjteményben található: „A repülőtér”, melyben a törvényalkotók azt rögzítették, hogy milyen feltételek megléte esetén létesíthető repülőtér. E szerint: „lakó-, ille­tőleg iparterület egymáshoz legközelebbi szélei között a tervezéskor mértékadó legkisebb távolság -5 km a légi megközelítési sávok irányá­ból -3 km az oldalsáv irányából”. A térképre szerkesztett légi megkö­zelítési sáv, illetve oldalsáv jól szemlélteti, hogy vagy Rákoshegy van Ferihegy 2. Repülőtérhez túl közel, vagy Rákoshegyhez építették „kis­sé” közel a repülőteret. Én ez utóbbit gondolom. A Ferihegy 2. átadá­sa előtt Rákoshegy e része is pihenésre alkalmas, csendes hely volt. Itt az emberek kora tavasztól késő őszig nyitott ablaknál aludtak. Nyugal­munkat semmi sem zavarta. Tudomásom szerint Ferihegy 2. Rákos­hegy felöli légi megközelítése tiltva van, illetve csak rendkívüli eset­ben engedélyezett. De ha jönnek a repülők, az nagyon kellemetlen tud lenni, itt közvetlenül a légi megközelítési sáv alatt lakók részére. Ek­kor kb. 80-100 méter magasan robbanásszerű a zaj, amit a leszálló re­pülők keltenek. Ezután kb. harminc másodperces csendet követően, süvítő légörvény következik, amely segíti szétszórni konyhakertjeink­re a hajtóművekből kiömlő égésterméket.... Természetesen ez csak néhány ember problémája.... Ebben a térségben már nem megoldás a még több zajfigyelő rendszer telepítése, a helyzeten nincs az a műsza­ki megoldás, amely segíthetne.... Ha a jövőben Ferihegy 2. Repülőte­ret gazdaságosan akarják üzemeltetni, elkerülhetetlenné válik a két­irányú le- és felszállás. Ez esetben pedig már ma el kellene gondol­kodni azon, talán állami szinten az ingatlantulajdonosok kártalanítá­sáról, az ingatlanok felvásárlásáról.... F. G. POSTALÁDA 1173 Budapest, Egészségház u. 3. * A i

Next

/
Thumbnails
Contents