Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. június / 6. szám
h: AKTUÁLIS 3 Beszélgetés a 100 éves Anna nénivel tam angolul. Olaszországban is jártam a háború alatt. Szerettem sokat olvasni, „okoskodni”, okosodni - nemcsak magyarul, hanem németül és angolul is. Mostanában a szemem és a fülem már nem a régi. Inkább gondolkodom, emlékeimet felidézem.- Mióta lakik Anna néni az otthonban?- 1992-ben költöztem ide. Akkor még jobban részt vettem az otthon életében. Most már fáradtabb vagyok. Különben jól érzem magam itt.- Milyen tanácsokat adna Anna néni élettapasztalataiból?- Vigyázzon mindenki az egészségére. Ami helyes, ami jó, azt tegye. Én is igyekeztem így élni, és bevált.- Kívánunk Anna néninek további jó egészséget, békességet! Köszönöm a beszélgetést. Görög Zoltán geztem. 18 éves koromban elkerültem otthonról. Háromszor mentem férjhez. A házasságokból 6 gyermekem született (3 fiú és 3 lány) - ma már egyikük sem él. Szerettem utazgatni, Magyarországon is, külföldön is. Édesapám rokonai Ausztriában élnek, náluk gyakran voltam. Egyszer 3 évet dolgoztam Bécsben: a rokonok háztartását vezettem. Az I. világháború után 2 évig Angliában dolgoztam családoknál, szobalányként. Jól megtanulRitka esemény, ha ismeretségi körünkben valaki 100 éves lesz. Ennek a ritka történésnek volt tanúja a Pesti úti Idősek Otthona vezetése, illetve a kerület polgármestere, Devánsz- kiné dr. Molnár Katalin és Barna Andor alpolgármester, akik a település jókívánságait tolmácsolták Ádám Józsefné, született Schmidt Annának, aki május 9-én ünneplte a 100. születésnapját. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele. Amikor szobájába léptem, frissen fodrászolt hajjal ült asztalánál. Az örök nő kérdésével fordult felém: - Hogy « szem? Látszott ta, hogy jól esett neki a dicséretem.- Kérem Anna nénit, meséljen hosz- szú életéről!- Változatos életem volt, vegyes emlékekkel. 1901. május 9-én Mosonmagyaróváron születtem, német származású családban. Németül tehát „von Haus aus” tudtam. Édesapám cipész volt, édesanyám 8 gyermeket nevelt fel. A családunkban senki nem ért meg ilyen magas kort, mint én. A 6 elemit szülővárosomban véÚTKÖZBEN Szeret a kerületben élni? Nagy József rovata Szabó Zoltán trolibusz-vezető A kertvárosban lakom, szeretek ott élni. Sokáig Angyalföldön, egy tízemeletesben volt az otthonunk, de azt össze sem lehet hasonlítani a mostani környezetünkkel. A jót könnyű megszokni. Blistyák Mihály asztalos Már 1958 óta a kerületben lakom. Éltem Rákoscsabán, Keresztúron. Eleinte a szüleimmel, aztán önállóan. Minden ideköt: család, barátok, emlékek. Nem véletlen, hogy nem költöztem el a környékről. Kovács Zoltán eladó Sokáig laktam a kerületben, de ma már „csak” a munkahelyem köt ide. Kertes házat szerettünk volna a panel után. Csendet, nyugalmat. Ezért költöztünk Ecserre. Itt is jó volt, ott is jó. Ilyés Lászlóné raktárvezető Két éve költöztünk új házba. Palotáról Keresztárra. Nem volt hosszú az út. Ezt is csak azért tettük meg, mert a két unokánk közvetlen közelében szerettünk volna lenni. Most szinte szomszédok vagyunk velük. Strasszer Miklós sofőr Pont negyven éve élek itt. Láttam kinőni a földből a panel épületeket, láttam a fejlődést. Higgye el: ennél a kerületnél nincs jobb egész Pesten. Engem innen ki sem lehetne robbantani.
