Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. május / 5. szám
K KONI KA » Lesz-e együttműködő Budapest? Damoklész karajaként, ez a kérdés lebegett a Dózsa Művelődési Ház Fórumtermében március 28-án mintegy teljes három órán át a résztvevők feje fölött. „A főváros és a kerületek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása - különös tekintettel az önkormányzatok lakáspolitikájára” címmel rendezett szimpóziumot a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége és a XVII. kerületi Önkormányzat szervezte meg, melyen Devánszkiné dr. Molnár Katalin a XVII. kerületi önkormányzat polgármestere, Benza György a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke, Dorogi Gabriella a XIII. kerületi önkormányzat alpolgármestere, Sándor László a XVIII. kerületi önkormányzat alpolgármestere, Bencze B. György a II. kerületi önkormányzat polgármestere, valamint Tosics Iván a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást.-- Jelenleg 31 ezer lakásban, mintegy 80 ezren laknak a XVII. kerületben. Az utóbbi évek tendenciája, hogy egyre többen költöznek ki a belvárosÍ pl családi házas övezetbe, töb- ek között a mi kerületünkbe is. Ilyen terület például a már szinte teljesen kész Pesti úti Lakópark, valamint a Helikopter út, a Szigetcsép utca, az Emlék utca, és későbbi tervek szerint a Szőlőhegy körzetében épülő lakóparkok - kezdte bevezetőjében Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester. Hangsúlyozta, hogy a kerület örül az új lakóparkok létesítésének, de gondokkal is számolni kell. Bár ezeken az említett területeken a beruházók vállalják a közművek lefektetését, ezzel még nincs megoldva globálisan a probléma, hiszen továbbra is legnagyobb gondunk a megfelelő infrastruktúra hiánya. Az ipari fejlesztésre kijelölt területekre is azért nem mozdulnak a vállalkozások, mert hiányzik a csatornázás. Ez pedig azzal jár, hogy az új munkahelyteremtéssel is gondok vannak a kerületben. Alapvető feladat tehát a csatornázás megoldása, de nem lebecsülendő, s azzal is szembe kell nézni, vajon a majdan ideköltöző családok gyermekei hová fognak járni iskolába. Ezek a legégetőbb kérdések, de ez nem jelenti azt, hogy az utak és a közlekedés területén ne lenne tennivaló. A fővárossal egyeztetve, több mint 400 hektárnyi területen kezdődik meg a lakásépítés, ami azt jelenti, hogy hamarosan 3200 új lakás épül a kerületben. Benza György elnök a következő gondolatokkal kezdte hozzászólását: A rendszerváltást követően a lakásépítések területén is új helyzet állt elő, hiszen az állam kivonult a gazdaságnak ebből a szektorából, lényegében megszűntek az állami finanszírozású beruházások, s előtérbe kerültek a magánvállalkozások. Mikor szövetségünk néhány évvel ezelőtt megalakult, előrevetítettük azokat a társadalmi, gazdasági, politikai igényeket, hogy valamilyen koordinációra szükség lesz állami és politikai szinten egyaránt. Tosics István ügyvezető igazgató: - Talán meglepő, de a Fővárosi Önkormányzatnak egyáltalán nincs lakásépítési koncepciója. Ez a helyzet már a nyolcvanas évek második felében kezdett kialakulni, mikor a privatizáció során csökkent a főváros befolyása. Szükség lenne egy egységes lakáspolitikára, mert Budapest lélekszáma 9 év alatt több mint 200 ezer fővel csökkent. Még riasztóbb adat, hogy a migrációs veszteség évről évre nő, így különösebb beavatkozás hiányában szép fővárosunk lakóinak száma 2015-re, 1,6 millióra csökkenhet. Ugyanakkor Budapest agglomerációs körzetében gyors növekedés figyelhető meg, ami nagy problémát jelent, elsősorban a közlekedés területén, mert a városból kiköltözők dolgozni, vásárolni visszajárnak a fővárosba. Ez a kiköltözők 60-70 százalékára igaz, s mivel a tömeg- közlekedés Budapest vonzáskörzetében nem megoldott, nagy részük saját autóval közlekedik. Környezetünk szennyezése mellett más tényezővel is kell számolnia a fővárosnak, mégpedig azzal, hogy elveszíti adófizető polgárainak egy részét, Talán még nagyobb probléma lesz, ha a vállalkozások is kezdenek kivonulni a belvárosból. Kili Tamás Elkészült a kerület lakáskoncepciója A kerület népessége lassú ütemben, de folyamatosan növekszik. Az Jllandó népesség száma 1997-ben 78.781, 1998-ban 79.084, 1999-ben 79.441 fő volt. A lakónépesség ennél tágabb kör (a tartózkodási helyként bejelentett lakcímeket is tartalmazza) 1977-ben 79.281, 1998- ban 79.680, 1999-ben 80.142 főt tartottak nyilván. A kerület kialakulási körülményei, fekvése, történelmi - történeti hagyományai okán ma is elsősorban kertvárosi (elővárosi) jellegű, a mintegy 31 ezer lakás túlnyomó többsége családi házban található - ideértve a sorházas, ikerházas, illetve a 2-4 lakásos, emberi léptékű társasházas (osztatlan közös tulajdonú) beépítést is. A kerületre soha sem volt jellemző a magas bérlakás-állomány, a tanácsi időszakban alig több mint 4 ezer lakást kezelt a X-XVII. kerületi IKV. 2000. decemberében 985 önkormányzati lakást tartott nyilván az üzemeletető. Az önkormányzati lakásállomány többsége 858 db lakótelepi lakásból áll. A kerület területének 7,15%-a (392,2 ha) fejlesztési terület a hatályos Általános Rendezési Terv szerint. Ebből: 3,67% - lakóterületi fejlesztési, 2,14% - részben kertvárosias jellegű lakóterületi jelentős zöldfelületű helyi fejlesztéssel együtt) fejlesztési terület. Az összesen 5,81%-ot kitevő 318,8 ha területen 800 nm-es telekmérettel számolva 2275 db családi házas telek alakítható ki. A tapasztalatok szerint legalább 3400 új lakást jelent. A kerület lakossága részére differenciált, az egyes családok anyagi-szociális körülményeit lehetőségét figyelembevevő, egymásra épülő, jól áttekinthető és megfelelő támogatási formákkal kiegészített lakáshoz jutási rendszert kell működtetni. A lakhatásukat maguk megoldani nem tudó családok számára a jövőben is szükség lesz, - várhatóan lassú, de egyenletes ütemben növekvő számban - a szociális önkormányzati bérlakásra. 2003-ig célul kell tűzni, hogy a bérlakásszám a kerületben ne csökkenjék, ez azt jelenti, hogy 3 éven belül 120 szociális alapon bérbeaadandó új önkormányzati lakást kell építeni. További 5 éven belül el kell érni, hogy a kerületben a lakások 5-6%- a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás legyen. 8-10 év alatt tehát meg kell duplázni a jelenlegi szociális bérlakás-állományt. A viszonylag jobb keresetű, több terhet vállalni tudó családok számára folyamatosan gondoskodni kell a költségelven megállapított lakbérű lakáslehetőségről, első lépcsőben pedig a korábbi albérlők házához, illetve részben a garzonházi rendszerű lakásellátáshoz hasonló, a Széchenyi tervben „Fecskeház”-ként aposztrofált bérlakásformáról. (A Fecskeházi lakás szociális lakbérű lakás, melyet legfeljebb 5 évig bérelhet a fiatal házaspár, ezalatt köteles takarékoskodni a továbblépés érdekében). 5 év alatt duplájára kell emelni a lakásfenntartási támogatásra tervezett költségvetési előirányzatot, s ezzel egyidejűleg folyamatosan korszerűsíteni kell az igényjogosultság feltételrendszerét a meglévő lakások fenntartásához, karbantartásához és felújításához a magán- tulajdonosoknak, az életkezdéshez szükséges lakásépítéshez, vásárláshoz a fiataloknak, a lakásváltoztatási igény kielégítéséhez az idősebbeknek. Az éves költségvetésekben a fenti feladatok ellátáshoz a szükséges támogatás mértékét kell meghatározni, hogy a tervezett összeg ne legyen kevesebb, mint az előző évi összeg inflációval emelt mértéke, s 10 éven belül el kell érni, hogy a lakásépítések, - felújítások, lakásvásárlások 10%-ához az önkormányzat helyi támogatást nyújtson, a rászorultság függvényében. /
