Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. április / 4. szám

KRÓMKA 4 A kerület vendége volt a főpolgármester Demszky Gábor főpolgármester, illetve V^jda Pál főpolgár­mester-helyettes és delegációja március 9-én hivatalos látoga­tást tett a XVII. kerületben. Az eseményen szó volt többek kö­zött az áj ingatlanadóról is. A főpolgármester és helyettese, vala­mint a látogatásra őket elkísérő ügyosz­tályvezetők a helyi önkormányzat veze­tőivel történő rövid megbeszélést követő­en a képviselő-testület megjelent tagjai­val találkoztak a polgármesteri hivatal­ban. Devánszkiné dr. Molnár Katalin pol­gármester bevezetőjében a kerület fej­lesztésben elmaradott adottságairól be­szélt, a 40%-os csatornázatlanságról, a 200 km földútról, az aszfaltos utak rossz állapotáról, a közlekedés katasztrofális helyzetéről. A pol­gármester bírálta a jelenlegi formá­jában elfogadott új ingatlanadót, s kérte a Főváros vezetését annak módosítására. Demszky Gábor szintén a történel­mi hagyományok­ra hivatkozott, amikor a főváros nehézsé­geit: a rendkívül rossz tö­megközlekedési hálóza­tot, a teljes közműfejlesz­tés megoldatlanságát, a szemételhelyezés és az ezzel összefüggő rekulti­vációs problémákat emlí­tette. Véleménye szerint mind az MO, mind az elő­városi vasút megvalósítá­sa összfővárosi és kor­mányzati feladat, ezek csak együttes összefogással oldhatók meg. Az új ingatlanadó bevezetésére tett megjegyzésekre rea­gálva elmondta, plusz forrásokhoz plusz bevételre van szükség, ezzel biztosítható a modernizáció, ami egyrészt a külső kerüle­tek felzárkóztatásához elengedhetetlen feltétel. Úgy fogalma­zott: források nélkül nemleges válaszok születnek, holott a ter­vek között ott van az MO autópálya és a Külső kerületi körút épí­tése, a csatornafejlesztés, a gyorsvillamos kialakítása. Elhangzott, természetesen a mentességek körét úgy kell megállapítani, hogy a kerületek eltérő adottságai miatt igazságtalan mértékű adókivetésre ne kerüljön sor. Ennek érdekében a közeljövőben újból a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztik a vitatott adórendeletet, melyhez a főváros vezetése várja a XVII. kerület probléma feltáró és megoldó észrevételeit is. A kerület sajátos helyzetéről szólva hangsúlyozta: itt más ke­rületekkel ellentétben nő a lélekszám, nő a lakásszám, a kerület bővelkedik fejlesztési területben, tehát van tennivaló bőven. Az ügyosztályvezetők a kerületet érintő konkrét idei lehetősé­gekről is beszámoltak, a közel egymilliárdos csatomafejlesztési támogatásról, a zöldfelület-fejlesztési pályázaton elnyert 3,6 millió forintos hozzájárulásról, a mélyfekvésű területekkel kap­csolatos kedvező döntés-előkészítésről, az Egészségügyi Szak­rendelőbe lift kialakításához nyújtandó 7,5 millió forintos fővá­rosi támogatásról. Az összejövetelen elhangzott, hogy a csator­nahálózat kiépítéséhez elengedhetetlen feltétel a Pesti utat el­kerülő főgyűjtőcsatorna megépítése, melyhez fele arányban ál­lami céltámogatáshoz juthat a ke­rület, másik felét, vagy akár többet is a Főváros, illetve kis részét hitel felvételével a kerület állja. Buda­pest önkormányzata valószínűleg segít a Péceli út és környéke felszí­ni vízelvezetésének megoldásában és támogatja a Péceli út-Szabadság sgt. kereszteződésében lámpás cso­mópont kialakítását, a Cinkotai út - Pesti út kereszteződés kiépítésének befejezését. Az elővárosi vasúti tár­gyalások elhúzódásáról Vajda Pál azt mondta, az agglomeráció közle­kedési szövetségének része ez a fejlesztés, amihez több mint hat éve előkészítettek ugyan 11 tervet, azonban a beindításukhoz közel 4 milliárd forintra lenne szükség. Az idén 80 millió áll rendelkezésre er­re a célra, ami csupán egy bérletes rendszer kipróbálásához elég. A képviselők közül dr. Hájer Emília (MKDSz-Fidesz) kérte a fő­város vezetőit, hogy kezeljék ki­emelten a városfejlesztési tervek­nél a kerületet, hiszen nagy eltérések mutatkoznak Budapest különböző pontjain. Riskó Nagy László frakcióvezető (Fidesz) fel­szólalásában kiemelte azt a kon­szenzust, ami a mindenkori kerüle­ti koalíció és ellenzéke között az el­múlt években a kerületi fejleszté­sek ügyében megvalósult, bírálta ugyanakkor a Főváros és a kor­mány ez ügyben nem éppen együttműködő viszonyát. A helyi adókkal kapcsolatban kihang­súlyozta, hogy a XVII. kerületben jónak ítéli a helyi adók elfo­gadottságát, annak köszönhetően, hogy itt a bevétel ellenőrizhe­tően, kimondottan fejlesztési célokra fordítható, ilyen szem­pontból ezzel szemben az új adónemmel kapcsolatban ellenér­zései vannak. A frakcióvezető nem ért egyet az egységes épít­mény- és telekadó mértékével sem, úgy fogalmazott: nem lehet egy Váci utcai és egy rákoshegyi boltot egy kalap alá venni. Demszky Gábor válaszában az Európai Unió határozataira hi­vatkozott, szerinte az értékalapú ingatlanadó bevezetése EU feladat, ő az adóreformot a személyi jövedelemadó módosításá­ban látja elsődleges célként, amely azonban parlamenti döntést igényel. A találkozó után intézménylátogatásra került sor. A delegáció felkereste a Körösi Csorna Sándor Általános Isko­lát és Gimnáziumot, az 525. téri Hófehérke Óvodát, a Szabad­ság Sugárúti Általános Iskolát, valamint az egészségügyi szak­rendelőt. A bejárás utáni sajtótájékoztatón Devánszkiné dr. Molnár Ka­talin és Demszky Gábor tájékoztatta a megjelent újságírókat a délelőtti megbeszélésekről, valójában röviden összefoglalva a hivatalos találkozón elhangzottakat. ____ . P . Tóth

Next

/
Thumbnails
Contents