Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. március / 3. szám

4 KRÓNIKA A lakásnak használt lakás adómentes Az önkormányzat és a vállalkozók Budapesten 2001. január 1-jétől a nem lakás céljára szolgá­ló ingatlanok után egységesen évente és négyzetméteren­ként 900, a telkek után 200, a garázsok és üdülők után 300 forint adót kell fizetni. A Budapesti Külső Kerü­letek Önkormányzati Szö­vetségét alkotó városrészek döntő többsége elutasította az építmény- és telekadó szabályozásáról szóló fővá­rosi rendelettervezetet - er­ről fogalmazták meg állás- foglalásukat a február végi ülésükön. A 12 fővárosi ke­rület több mint egy millió la­kosának érdekeit képviselő szervezetben a rendeletter­vezettel kapcsolatban töb­ben kifogásolták, hogy an­nak elfogadása és érvénye­sítése esetén újabb ellenté­tek alakulhatnának ki a ke­rületek között, mert rendel­kezései egyes kerületek vál­lalkozóit előnyösebb hely­zetbe hozhatják más kerüle­tek vállalkozóinak rovására. (A XVII. kerület képviselő­testülete nem hozott érdemi döntést az egységes ingat­lanadó bevezetéséről - 6. ol­dal.) A Fővárosi Közgyűlés március 2-án - az eltérő és így igazságtalan kerületi szabályozásokra hivatkozva - mégis úgy határozott, 2001-től bevezeti az egysé­ges építmény- és telekadót. A bevétel osztott formában illeti meg a kerületeket és a Fővárost. Az első évben a helyi önkormányzatok nem járhatnak rosszabbul, mint a korábbi évben. A mentessé­gekről mind a Közgyűlés, mind pedig a kerületi önkor­mányzatok külön rendelkez­hetnek majd. Fontos tudni, hogy egy in­gatlanra csak egy adófajtát lehet kivetni, továbbá 2001- től azok a lakások adóznak csupán, ha bérbe adják azo­kat. Telekadót akkor kell fi­zetni, ha a terület beépített­sége nem haladja meg a 10 százalékot. Az önbevalláso­kat majd 2001. január 30-ig várják. pte. Orvosok a Városházán A helyi önkormányzat vezetői február 16-án orvosokkal, egész­ségügyi szakemberekkel találkoztak, hogy közösen áttekintsék az aktuális kérdéseket. Ez volt az első ilyen jellegű eszmecse­re a kerületben. Az önkormányzat részéről többek között Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester, Barna Andor alpolgármester és Soltiné Kis Katalin egész­ségügyi tanácsnok, valamint Benedek Katalin, az Egész­ségügyi Szolgálat vezetője fo­gadta az eseményen részt ve­vőket a polgármesteri hivatal­ban. A délutáni program kere­tében dr. Szabadka Hajnalka, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház fő­igazgató-helyettese tartott be­számolót, és dr. Makkos Gyula mutatta be a Család Egészsé­géért Alapítványt, majd a Fél- Ut Alapítványtól Kovács Csa­ba a szenvedélybetegek nap­pali ellátásáról szólt. Az össze­jövetel a polgármester aktuá­lis témákkal foglalkozó tájé­koztatójával folytatódott, ame­lyet hozzászólások, kérdések követtek. Szerk. A Budapest Tv-n és a Magyar ATV-n látható Brill 30 Tv vállal­kozóknak szóló programja készített műsort február 16-án a XVII. kerületi polgármesteri hivatalban az önkormányzat tisztségviselőivel és a vállalkozók egy csoportjával. A találkozó egyben alkalmat adott a vállalkozókat érintő fontos kérdések megvitatására is. Az önkormányzatot De­vánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester, Barna Andor, Kiss Lajos, dr. Péczely Teré­zia alpolgármesterek és Mar- schalkó Tamásné vállalkozás- fejlesztési tanácsnok képvi­selte. A vállalkozók közül meghívást kapott egy-egy részterületet képviselve Ko­vács Sándor elnök-vezérigaz­gató a Kovszolg Rt.-től, Gohér János ügyvezető a Flamingo Center Kft.-tői, Ivanits József ügyvezető az Ivanits és Bárkány Autó Kft.-tői, Lázár Zoltán és Lázár Vilmos a Lá­zár és Társa Kft. CBA Keres­kedelmi üzletlánc vezetői, il­letve Schien Ferenc ügyveze­tő a Szel-Tel Kft.-tői. Marschalkó Tamásné az összejövetelt hasznosnak ítél­te, a vállalkozók részéről el­hangzott, hogy megítélésük szerint az önkormányzat nyi­tott a problémákra, a kapcso­latfelvételre. A polgármester és a vállalkozásfejlesztési ta­nácsnok kijelentette, hogy az önkormányzat a jövőben is szívesen vesz részt a vállal­kozókkal történő egyeztetésen a kerület jobb ellátottsága, a település fejlődése érdekében. (A műsort februárban láthat­ták a nézők.) (Lapértesüléseink szerint az önkormányzat vezetése legköze­lebb a helyi vendéglátóipar és tu­risztikai szolgáltatás területének vállalkozóival találkozik). Korszerű hulladékártalmatlanító Gyálon Működési engedélyt kapott Magyarország egyik legkorszerűbb kommunális hulladékártalmatlanítója. Az ASA Magyarország Kft. (osztrák központú nemzetközi vállalat) szerint az általuk működtetett gyáli tároló eleget tesz a legmagasabb szintű EU- környezetvédelmi normáknak és elegendő kapacitással ren­delkezik ahhoz, hogy felvegye nemcsak Gyál és környéke, de a délkelet-pesti kerületek, tehát a XVII., XVIII., XIX. és a XX. kerület háztartási hulladékát is. Az első ütemben 600 millió forintos beruházással meg­épült, teljes kiépítésben (mai áron) 6-7 milliárd forintba ke­rülő depónia legnagyobb haszna, hogy végre biztosítja a lehetőséget a térségben meglévő számtalan, környe­zeti pokolgépként ketyegő, a tájat elcsúfító illegális lera­kók megszüntetésére. Az ASA. gyáli hulladékártalmat­lanítójában negyvenéves táv­latban, összesen négymillió tonna (kb. 22-25 millió m3) szilárd kommunális hulladé­kot lehet elhelyezni. Első ütemben két hektárnyi terület szigetelését végezték el, ám a továbbiakban az igényeknek megfelelően kívánják bővíte­ni a hulladékkezelő területét. A kezelő az M0/M5 autópá­lya-csomópont közelébe tele­pült. A beérkező hulladék ma­gas színvonalú hasznosítása érdekében a depóniát biogázkezelő és -hasznosító berendezéssel is ellátták. A hulladékkezelő a legszigo­rúbb környezetvédelmi elő-' írásoknak megfelelő biztonsá­gi technológiával készült: kombinált, négyszeres bizton­ságú szigetelés választja el a talaj vízadó rétegeitől. A biztonságot növeli az át­vételi rendszer: minden egyes beérkező szállítmányt átvizs­gálnak, azokat először a tér­mester, utána pedig a kompakter (tömörítőgép-)ke- zelő ellenőrzi. Csak kommunális, nem-ve- szélyeshulladékot vesznek át, s folyamatosan ellenőrzik, hogy abban nincs-e állati ere­detű vagy pedig veszélyeshul­ladék. (Tel: 29-540-250) Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents