Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. november / 10. szám
16 TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztató A súlyos fogyatékos személyek jogairól A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló többször módosított 1998. évi XXVI. törvény felhatalmazása alapján a Kormány a 141/2000 (Vili. 9.) sz. jogszabályban rendelkezett: „a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékos- sági támogatás folyósításának a szabályairól.” A kormányrendeletben foglaltak azokat a személyeket érintik, akik érzékszervi - így különösen látás, - hallásszervi, mozgásszervi értelmi képességeiket jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolják, illetőleg a kommunikációjukban számottevően korlátozottak és ez számukra tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A kormányrendelet alkalmazásában tehát fogyatékos személyek lehetnek: látás, hallás, értelmi, mozgásszervi, halmozottan fogyatékosok (azok a személyek, akiknek kettő, vagy több érzékszervük fogyatékos). A fogyatékosnak minősített személyek havi pénzbeli támogatásra jogosultak, függetlenül jövedelmük nagyságától. A fogyatékos- sági támogatásra való igény legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amikor az igénylő a 18. életévét betölti. Az „Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra,, elnevezésű formanyomtatványon lehet előterjeszteni a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti egészségbiztosítási pénztárnál (Fővárosi vagy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár). Az igénylőlaphoz mellékelni kell: az igénylő háziorvosa (intézményi bentlakásnál az intézmény orvos) által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt, a háziorvos nyilatkozatát, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alkal- mas-e a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére, a háziorvos véleményét az igénylő önálló életvitelre való képességéről, a háziorvos nyilatkozatát, hogy szükséges-e a szakértői bizottság általi személyes vizsgálat, s azt az érintett lakóhelyén, tartózkodási helyén, illetve az Orvosszakértői Intézet telephelyén indokolt-e elvégezni. A benyújtott kérelmet a MEP továbbítja az Orvosszakértői Intézet szakértői bizottságához a fogyatékosság minősítése céljából. Az igénylőnek a minősítésnél együtt kell működnie az orvosszakértői bizottsággal, mert annak elmulasztása jogi következménnyel járhat. A MEP a szakértői bizottság véleménye alapján határozatot hoz a támogatás megállapításáról, vagy elutasításáról (elutasítás esetén egy év elteltével újra igényelhető a fogyatékossági támogatás), egyben értesíti az igénylőt az orvosi szakértői bizottság minősítéséről is. összefogásával azonban még jelentős részük megmenthető. A Főkert szakemberei kétlépcsős védekezéssel sikerrel óvják a saját gondozásukban élő fákat. A főváros 19 ezer vadgesztenyefájának egyötödét már megmentették. A fennmaradó 15 ezer fa önkormányzatok és magánemberek gondozása alatt áll. A szakemberek kétlépcsős védekezést javasolnak. Most ősszel a legfontosabb, hogy a lehullott faleveleket időben összegyűjtsük és megsemmisítsük, elégessük. A védekezés második lép-, csője a kártevő első nemzedékének rajzásakor történő egyszeri permetezés. Az aknázómoly általában április végén, május elején rajzik. A permetezéshez a fák mérete miatt speciális berendezésekre van szükség. Szerk. A folyósítás időpontjai: 2001. július 1-jétől. A pénzbeli támogatás minden hónapban utólag történik. A támogatás összege: egyszeri fogyatékosok a mindenkori öregségi legkisebb nyugdíj (mely összeg jelenleg 16.600 Ft) 80%-át kaphatják. Az igénylő bejelentési kötelezettségei, a támogatás folyósítása esetén: lakcím, tartózkodási hely megváltozása (ha a fővárosi, illetve megyei lakcím, tartózkodási hely is változik azt is be kell jelenteni), ha a jogosult egybefüggően 3 hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik, ez esetben a támogatás szünetel, a továbbfolyó- sítás az igénylő bejelentésére folytatódik. Az emelt ösz- szegű családi pótlékban, a vakszemélyi'járadékban részesülők az igénylőlapon lemondhatnak ezen ellátások folyósításáról, amennyiben a fogyatékossági minősítésük alapján fogyatékos támogatásra jogosultakká válnak. Ha nem lesznek jogosultak a támogatásra, akkor marad a korábbi támogatásuk, ugyanis kettős támogatás nem adható. Uj német kárpótlási törvény Az augusztus 12-én Németországban hivatalosan közzétett új német kárpótlási törvény értelmében kárpótlási igényt nyújthatnak be mindazok a magyar- országi állandó lakcímmel rendelkező, nem zsidó származású állampolgárok, akik a nácizmus időszakában kényszermunkásként dolgoztak Németországban vagy az általa elfoglalt területen és a jelen kárpótlási alap létrehozásának időpontjában, azaz 1999. február 16-án életben voltak. Ha a jogosult igénylő 1999. február 15. után halálozott el, akkor házastársa, illetve gyermekei jogosultak a kárpótlási igény benyújtására. A német törvény értelmében hadifoglyok nem jogosultak erre a kárpótlásra. Jelentkezési hely: IOM - Nemzetközi Migrációs Szervezet, Budapest, 1065 Révay utca 12., Tel.: 269-0324, Fax: 374- 0532, munkanapokon 10-14 óra között. A kérvények benyújtásának határideje: 2001. augusztus 11. Pusztulnak a vadgesztenyefák Mintegy hat-hét éve kártevő pusztítja a hazai vadgesztenyefákat. Az aknázómoly a levelekben báb alakban áttelelve évről évre egyre agresszívebben támadja a fákat. Hatékony védekezéssel a vadgesztenyék megmenthetők. A főváros vadgesztenyefái több éve már korábban veszítik el lombjukat, amelynek oka egy kártevő élősködése. A károsodott fák levelei összesodródnak és elszáradnak, a fertőzött fákról szeptember második felében a lomb teljesen lehullik, majd a fák egy része másodvirágzásra kényszerül. Ez a folyamat egyre gyengíti a vadgesztenyefákat, amelyek az évek során teljesen elszáradnak, elpusztulhatnak. A betegség kártevője az aknázómoly, amely 1994ben jelent meg Budapesten. A kártevőnek eddig évente három nemzedéke fejlődött ki. Ez azt jelenti, hogy a fákat évente háromszor éri támadás. Az aknázómoly a levelekben rejtett módon táplálkozik és kör alakú, vagy hosszúkás aknákat készít, ahová ürülékszemcséit is lerakja. A kártevő képes a szabadban a károsított levelekben báb alakban áttelelni. Kora tavasszal a bábokból kikelnek a molylepkék, amelyek a vadgesztenyelevelek színére rakják tojásaikat. A tojásból kikelő hernyó berág a bőrszövet alá, a levélből táplálkozik. A fák emberi beavatkozás nélkül jelenleg még nem képesek védekezni és pusztulásra vannak ítélve. A szakemberek, az ön- kormányzatok és a lakosság
