Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. november / 10. szám
VÁROSHÁZA 9 önkormányzatnak végre jogerős építésügyi hatósági határozat lesz a birtokában, amely nélkül a felújítást nem lehet elkezdeni? Devánszkiné dr. Molnár Katalin válaszában kifejtette, hogy az engedélyezési eljárás akadálya a Maros mozi alatti terület telekegyesítésének elutasítása volt. Ennek oka az, hogy a telekegyesítés végrehajtásához előbb le kellene bontani az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületet. Az erről szóló bontási határozat tavaly született. A bontást megelőzően azonban gondoskodni kellett az épületben lakók elhelyezéséről, mely csak részben valósult meg. Az egyik bérlő a számára felajánlott és általa elfogadott lakásba nem hajlandó átköltözni. Az ügy a bíróságon kell, hogy rendeződjön, csak azt követheti a végrehajtás kérése. Az építési engedélyt abban az esetben lehet újból megkérni, ha a bontást követő telekszabályozás jóváhagyása is megtörténik. *A képviselő elfogadta a választ, de hozzátette, hogy mielőbbi rendezésre vár a probléma, hiszen az önkormányzat „mindkét bérleményében ketyeg az óra”, esetleg másik lakás felajánlása segíthet megoldani a gondot. Másik lakás azonban nem áll rendelkezésre, az üggyel folyamatosan foglalkozik az önkormányzat - mondta végül a polgármester. Dr. Dombóvári Csaba továbbá interpellációt nyújtott be Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármesterhez a Fuchs-kastély hasznosításával kapcsolatban. A képviselő interpellációjában így fogalmaz: „Tíz éve, 1990 őszén a rendszer- váltó pártok helyi programjaiban, célkitűzéseiben fontos helyet foglalt el az egykori MSZMP-székház, azaz a Fuchs-kastély közösségikulturális célú hasznosításának kérdése. Akkor sokan úgy terveztük, hogy - a kultúra szolgálatában - a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókkönyvtárát kellene ide átköltöztetni az Újlak utcai iskola épületéből.” A képviselő továbbá hivatkozott a polgármesternek a Kincstári Vagyonigazgatósághoz intézett levelére, hogy az adja az ingatlant az önkormányzat használatába, „mert ott a Gyermekjóléti Szolgálatot, a Családsegítő Központot és a Nevelési Tanácsadót szeretné elhelyezni”. „Levelének megírása előtt miért nem kérte ki a képviselő-testületben képviselt politikai erők véleményét...” - fordult kérdésével végül a polgármesterhez. Devánszkiné dr. Molnár Katalin válaszában a következőket mondta: Amikor a Parlament elfogadta a pártingatlanok helyzetének rendezéséről szóló törvényt, úgy gondolta, hogy a lehető leggyorsabban be kell nyújtania az önkormányzat igényét a kastélyra, mint az egyik legjelentősebb régi épületére a XVII. kerületben. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Önkormányzattal és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral ez idő alatt már nem tudott egyeztetni, olyan célokat jelölt meg, amelyek támogathatók, de vélhetően ezek a célok, ha realizálódik a kastély átvételének lehetősége, a saját elképzelések szerint megváltoztathatóak. A polgármester úgy nyilatkozott, ha a testület jónak látja, ő megkeresi a kerületi főkönyvtárat igényfelmérés céljából, továbbá arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Kincstári Vagyonkezelő azt válaszolta, hogy ameny- nyiben más törvényes igény kielégítésére nem kell felhasználni a Fuchs-kastélyt, úgy jelzik azt. Dr. Dombóvári Csaba szerint testületi döntésre lett volna szükség arra vonatkozóan, milyen célú hasznosítást látnának szükségesnek a képviselők a kerület egyik legértékesebb ingatlanában. Ezért nem fogadta el a polgármesteri választ. A testület többsége azonban jóváhagyta azt. Városrészi önkormányzatokat!? Dr. Dombóvári Csaba rákosligeti képviselő (Fidesz) városrészi önkormányzatok létrehozását szorgalmazta a legutóbbi ülésen. Előterjesztésében ezt írja: Az önkormányzás egy adott közösség joga az önigazgatáshoz, saját ügyeinek önálló intézéséhez. Ez a jog kollektív jog, azaz a közösséget illeti meg. A helyi önkormányzatokról szóló törvény már szól azokról a városrészekről is, amelyeknél sajátosságaik alapján indokolt lehet bizonyos önkormányzati jogosítványok részükre - meghatározott keretek között - történő átruházása. Az így létrejövő városrészi önkormányzatok az adott települési önkormányzat keretein belül működő, meghatározott ügyekben önállóan eljárni jogosult testületek, melyek révén újabb döntési szint alakul ki a választópolgárok és a települési önkormányzat képviselő-testülete között. A XVII. kerület több, saját múlttal és saját hagyományokkal rendelkező karakteres városrészből áll. Az itt élők lokálpatriotizmusa jellemző módon elsősorban szűkebb környezetük, saját városrészük iránt nyilvánul meg. A kötődést, tenni akarást és áldozatvállalást - a helyi társadalom önszerveződő képességének erősítése végett - minden lehetséges módon támogatni kell. Ennek egyik formája a városrészi önkormányzat, melyet képviselőkből és más választópolgárokból lehet létrehozni, vezetője települési képviselő. A rákosligeti képviselő szerint a városrészi önkormányzat működési területén támogathatja a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, művészeti értékek létrehozását, megőrzését, egyetértési jogot gyakorol egyes ügyekben, támogathatja a sportegyesületeket, gondoskodik a közhasznú zöldterületek fenntartásáról, véleményezési és javaslattételi joggal élhet a városrészt érintő kérdésekben. Működési költségeiket alapvetően a bizottságok működéséhez kapcsolódó költségekkel alapul véve lehet tervezni. Dr. Dombóvári Csaba úgy véli, a városrészi önkormányzatok létrejöttének talán legfontosabb eredménye az lehet, hogy általuk újabb döntési szint alakul ki a választópolgárok és a települési önkormányzat képviselő-testülete között, s így bizonyos döntéshozatalok a képviseleti demokrácia keretei között is közelebb kerülhetnek azokhoz, akiket a döntések érintenek. Az ülésen elmondhatta véleményét dr. Kálnoki- Gyöngyössy István, a Rákosmenti Polgári Kör képviselője, aki kihangsúlyozta, hogy az önkormányzatiság a demokrácia alapintézménye, ezzel együtt a civil szervezetek azt támogatják, hogy minél könnyebben, minél demokratiku- sabban menjenek a kerületben a dolgok. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ennek az elhatározásnak forintokban meghatározó hatásai vannak, így szükségesnek látja kidolgozni a megfelelő feladat- és hatáskört - ez vajon mennyire gyorsítja, változtatja meg a dolgok menetét - és annak költségvonzatát a végső döntés előtt. Azt javasolta, hogy a kerületi lakosok népszavazással dönthessék el, legyenek-e városrészi önkormányzatok. A képviselő-testület hosszas vita után végül felkérte a polgármestert, hogy a városrészi önkormányzatok létrehozása érdekében 2001. március 15-ig dolgoztasson ki koncepciót, melyben szerepel ezek létrehozásának és működtetésének várható költségkihatása és a működési módok összes változata. (Szerk.)