Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. november / 10. szám

AKTUÁLIS 7 Egy évtizede már... Gyermekvédelmi konferencia Tíz éve, 1990 óta több képviselő tagja a kerületi önkor­mányzatnak. Közülük Dunai Mónikát és Barna Andort kér­deztük a tapasztalatokról. Dunai Mónika képviselő (Fidesz-MPP, Rákoscsaba, 11. sz. evk.):- Számomra az volt a legjelentősebb az 1990-es önkormányzati választásokon, hogy a helyi döntéshozatal nem a korábbi központi államhatalom meghosszabbított kezeként működik, hanem a polgárok egyéni felelősségén alapul. Ahhoz, hogy a polgárok a gyakran 10-12 jelölt közül vé­gül is kit bíznak meg helyi ügyeik előbbre vitelének képvise­letével, mára már nem elég a jelölő szervezet emblémáját látni a jelölt neve mellett, mert a hitelesség sokkal fonto­sabb. A képviselői munka - az én felfogásom szerint - szol­gálat, mellyel soha, semmilyen körülmények között nem sza­bad visszaélni. A kerületben élőkhöz legközelebb természe­tesen szűkebb pátriájuk áll: a helyi iskola, óvoda, egészség- ügyi intézmények, az utak és közművek állapota érdekli, érinti őket leginkább. A helyi önkormányzat feladata ezen javítani, s a döntéseknek kizárólag szakmai alapokon lenne szabad nyugodniuk, hiszen a városrészek fejlődése nem le­het politikai kérdés. A helyi önkormányzati rendszer megte­remtése a rendszerváltozás egyik legjelentősebb eredménye volt, melyet azonban fokozatosan csiszolni, finomítani kell. így például régóta megoldásra vár a kerületek és a főváros viszonyának rendezése oly módon, hogy a kerületek ne le­gyenek kiszolgáltatva a Fővárosi Önkormányzat, - a kertvá­rosban élők érdekeit sokszor figyelmen kívül hagyó - dönté­seinek, hogy peremkerületből virágzó kertváros lehessen a XVII. kerület a harmadik évezredben. Barna Andor alpolgármester, képviselő (SZDSZ, Rákoskeresztúr, 5. sz. evk.):- Maga az önkormányzati rendszer, mint intézmény a kezdeti gyermekbeteg­ségeket leszámítva jól működik. A helyi önkormányzatok legnagyobb gondját ál­talában a megfelelő pénzügyi háttér hiá­nya okozza, s ez a mi kerületünkben is így van. Bár a kerületi önkormányzatok elvileg függetlenek, sok tekintetben mégis kapcsolódnak a Fővárosi Önkormányzathoz. Pénzügyi szempontból tehát meg kell osztozni a kormány által biztosított keretösszegen, mely minden évben nagy küzdelmet jelent. Az idei évben si­került először kedvezőbb helyzetbe kerülnünk. Azok a kerü­letek, ahol saját bevétellel nem tudják a hiányt pótolni, rossz helyzetben vannak. Mi még határeset vagyunk, fenn tudjuk tartani magunkat, de az utakra, a közművekre már nem elegendő a rendelkezésre álló pénzösszeg, más tenniva­lókról nem is beszélve. Jó lenne ezt a kerületet is felhozni a budapesti szintre, de ehhez rengeteg pénz kell. Én mindig azon voltam, hogy a helyi politika valamennyire különüljön el az országos politikától és a csatározásoktól, mert annak itt nem lenne szabad érvényesülnie. Az elfogadhatóság határán belül ugyan, de jelenleg nálunk is érezhető az országos poli­tika hatása. Ettől függetlenül fontos döntésekben a testület mindig előre húzza a kerület szekerét. K.T. A Csabai úti házasságkötő terem adott otthont október 26- án a XVII. kerületi Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett konferenciának, melyet Barna Andor alpolgármester nyi­tott meg. A megnyitót követően a Gyermekjóléti Szolgálat ve­zetője, Lochjnan Lászlóné beszélt az intézmény ered­ményeiről, gondjairól. A Gyermekjóléti Szolgálat működésével kapcsolatban a következő fő irányvonalakat jelölte meg: „Személyes se­gítő kapcsolat keretében ké­szítik fel a szülőt és a gyer­meket kapcsolatuk helyreál­lítására; támogatják a szülő­ket nevelési, gondozási, ház­tartásszervezési ismereteik gyarapításában; kezdemé­nyezik társadalmi szervezet és önkéntes segítők közre­működését; összehangolják a szülők részére biztosított segítségeket; összehangol­ják a gyermekekkel foglal­kozó intézmények tevékeny­ségét, valamint észlelő- és jelzőrendszert építenek ki és működtetnek.” A program első részében elhangzó elő­adás-sorozatban, melyben felölelték a gyermek- és if­júságvédelem teljes tárgy­körét, a szakembereken kí­vül a kerület iskoláinak, óvodáinak, bölcsődéinek munkatársai is hozzászólási lehetőséget kaptak. A mint­egy tizenöt előadásban töb­bek között szó esett az isko­lai gyermekvédelmi munká­ról, az ehhez szükséges esz­közökről, a védőnői szolgálat és a gyermekvédelem kap­csolatáról és a XVII. kerület kiskorú pártfogoltjairól. A „Kékfelhő” Bölcsőde és Óv­lak Krízisotthonról Bisztri- csány Andrea intézményve­zető, a Szabadság sugárúti Anyaotthonról Ducsainé Süth Brigitta otthonvezető, míg a Válaszút Házában élő anyák életéről Jégné Kubovics Erika, az Üdvhad­sereg Krízisotthon munka­társa számolt be. A délutáni program szek­cióülésekkel folytatódott, melyen több témakörben adódott lehetőség a részvé­telre. Összegzésképpen Loch- man Lászlóné válaszolt kér­déseinkre.- Ali volt a célja a mai kon­ferencia megrendezésének?- Az 1997-es Gyermekvé­delmi Törvény előírja a Gyermekjóléti Szolgálatok­nak, hogy minden évben rendezzenek egy gyermek- védelmi tanácskozást, mely összehívja azokat a kollegá­kat, akik a témában érintet­tek, illetve olyan intézmé­nyek képviselőit, akik gyer­mekekkel foglalkoznak. Ez a törvény azt is sugalmazza, hogy a Gyermekjóléti Szol­gálatoknak ki kell alakítani sajátosan azt a jelzőrend­szert, ami követhetővé válik, és olyan problémákat fogal­mazzanak meg a tanácsko­zások alkalmával, ami egyébként a hétköznapok­ban is zajlik. További cél a fejlesztendő területek feltá­rása.- Mennyiben fontos a csa­lád szerepe és hozzáállása?- A legnagyobb problémát abban látom, hogy egy olyan rohanó világban élünk, amelyben nincs idő beszél­getni sem egymással, sem a gyermekeinkkel. Manapság nem divat elmenni a Vidám­parkba, az állatkertbe, in­kább leülünk a televízió elé, s ez nem jó. Azért fontos a család felelősségvállalását előtérbe helyezni, mert ha nem tudja megoldani a fel­adatot, és más oldja meg he­lyette, akkor ez nem épül be az ő sajátjába. A szülőt is meg kell tanítani a felnőtt szerepére, mert szerintem mindig megvan a reménye annak, hogy valamikor egy­szer beérik és felnő a hely­zethez. Az általunk megala­pított Érvonal Egyesület is a bizalomra épül, mely a szü­lőknek próbál segíteni elég jó eredménnyel. Kili Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents