Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. október / 9. szám
* KOZmiVELODEi IS Simon M. Veronika Rákoskerten B. Pál Margit Rákoshegyen Csetényben született és Székesfehérvárott lakik Simon M. Veronika. Az ő kiállításának adott otthont szeptember végén a Rákoskerti Művelődési Klub. A művésznő saját bevallása szerint a festészet számára egy álom megvalósulása, amelyből ő nem akar felébredni. Közgazdászként kezdett, később Budapesten képzőművészeti stúdiókban dolgozott, majd Szőnyi István Festőakadémiáját végezte el. Művészeti folyóiratokban illusztrációi jelennek meg. Több országban megfordult önálló kiállításával. Sok helyen - közintézményben - megtalálhatók portréi például Kossuth Lajosról, Széchenyi Istvánról. Tizenhét festményt állított ki Rákoskerten, ezeket október 5-ig láthatták az érdeklődők. A szeptember 22-i megnyitón Stancsics Erzsébet költő mondott bevezetőt, közreműködött még Felnek György író, Simon Katalin költő, Szántai Sándor és Dedik János írók. Krémer/Kucsma Az érzelmi sugárzást kereső művész A Pest megyei Káván él és alkot Simorka Sándor, akit Rákoshegyen a Ketrec Galériában látott vendégül a kerület szeptemberben. A művész a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett. Néhány, a legkiemelkedőbb köztéri munkáiból: II. világháborús emlékműve Leveleken és Bekecsen, a XVII. kerületi OTP díszkút- ja (1993). Simorka Sándor 1994 óta főleg kisplasztikával és hagyományos iparművészettel foglalkozik. Saját bevallása szerint az érzelmi sugárzást keresi a művészetben. A Ketrec Galériában a többi közt láthattuk Lukács, Csónakos Mária, Holdasszony, Ottika, Szent István, Látnok, Máté evangélista, Emese álma című szobrait, kisplasztikáit. Salamon György, a művésztársa mondta róla egyszer: „...mai társadalmunk, szügyig merülve a hulladékkultúra szennyébe, alaposan megbünteti azt a pár kivételes tehetségű és etikus tartá- sú alkotót, akik mernek értékes, humán művészetet létrehozni, ahelyett, hogy giccset vagy sátánizmust gyártanának. Ez utóbbiból lehet csak megélni tudniillik. Ezen fordított világ, amely a fejetetejére állított torztükörben szemléli saját felbomlását, megriad egy- egy simorkai életműtől... Persze, ezt Simorka nem veszi észre, hisz Őt annyira leköti a Teremtés, hogy se lát, se hall. És jól teszi!” Aki láthatta Simorka Sándor grafikáit (szeptember 20-ig), elmondhatja, hogy azok sem mostohagyerekei művészetének. Krémer/Kucsma A Ketrec Galériában a szobrász és grafikusművész Simorka Sándor kiállítását egy ugyancsak jelentős, három évtized kemény munkája révén magát tökéletesen megtaláló festőművész, Ballonyi Pál Margit váltotta fel. A művész házaspár másik, festő és grafikusművész tagja - ki ismerhetné társát nála jobban - Ballonyi László, nemcsak a kiállítás létrehozásában, hanem meleg és családias hangulatú bevezető szavaival is támogatta nejét. B. Pál Margit képei nyugalmat árasztanak, klasszikus mivoltukban az ódon ház is rendezett harmóniát sugall, mint például a Velemérben, a tökéletes környezetében megfestett rokoni „kúria” épülete is. A művésznőre jellemző a napsütés és a felhősödés együttes megjelenítése, de az ódonság és a tavasz is rejtett költői személyiségről árulkodik. Talán megbocsátható, ha kiemeli e sorok írója a vehemens ellentétet, a természet nyugalmával szemben megfestett „Királyhelmec” című olajfestményt, amely akár retusált fotóként is felfogható. B. Pál Margit harmincötödik kiállítása október 4-ig volt látható. „Bár képei látszólagos nyugalmukban nagyon is sok belső feszültséget hordoznak magukban” - vallja dr. Feledy Balázs művészeti író, B. Pál Margit művészete értékgazdagon volt jelen Rákoshegyen a művészeteket kedvelők örömére. Krémer József Marosvári György képei A művész a XI. kerületben lakik, gyökerei mégis a XVII. kerülethez kötik, hiszen Rákosligeten Tóth Tibor képzőművészeti szakkörében tanult 1967-70 között. Más kötődése is van azonban Marosvári Györgynek, hiszen 1969-89. időszakban részt vett a Gyulai Nyári Művésztelep munkájában. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Kádár György, Kokas Ignác, Barcsay Jenő és Patay László festőművészek tanítványa volt. Csaknem negyedszázada tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. A Magyar Képzőművészek Szövetsége 1982-ben vette fel tagjai sorába. Megalakulásától, 1988-tól tagja a Molnár C. Pál Baráti Körnek, amelynek titkára Tóth Antal művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője. Ő nyitotta meg szeptember 23-án a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság rendezésében nyílt tárlatot az Erdős Renée Házban. Marosvári mágikus realizmusa nyilván megosztja a művészet kedvelőinek táborát, mint általában. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy képei rendkívül munkaigényesek, a laikusok számára inkább jól sikerült fotók benyomását keltik. Elgondolkodtató témaválasztása is, bár sokan hangsúlyozzák, hogy a festészetben a téma mellékes. Október 18-ig bárki meggyőződhet Marosvári festményeinek hatásairól, hétfő kivételével naponta 15 és 18 óra között. Kucsma/Krémer * ■4
