Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. október / 9. szám
AKTUÁLIS 7 Egy cégből kettő lett 2000 februárjában a Lakás 17 Kft. törzséből kiválva új cég alakult ÉP. 17 Kft. néven. A megváltozott helyzetbe került Lakás 17. Kft. tevékenységi köréről, terveiről dr. Zámbó Ákos ügyvezető igazgató nyilatkozott a Hírhozónak.- Miért vált szükségessé a különválasztás ?- Bár mindkét cég továbbra is a XVII. kerületi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi, nem volt igazán szerencsés, hogy egy cégen belül volt a megrendelő és a kivitelező, ugyanis komoly műszaki és jogi aggályok merültek föl. A két vállalat megalakulását követően a kerületi önkormányzat megbízása alapján mi vagyunk a megrendelők, az ÉP. 17. Kft. pedig a kivitelező. Ezáltal nagyságrendileg igen jelentősnek tekinthető bonyolítói feladatot kaptunk, nevezetesen az ÉP. 17. Kft. és más külső alvállalkozók munkáival kapcsolatos szerződések megkötése, műszaki ellenőrzése és átadásátvétele, melyet különböző területekre szakosodva a műszaki ellenőrzési csoportunk végez.- Úgy tudom, társasházak kezelői jogával is foglalkozik a cég.- Vállalatunknál külön részleg foglalkozik a társasházakkal, amely mintegy 18 házat kezel a XVII. kerületben, de a főváros más részén is tartoznak hozzánk épületek, például Zuglóban. Ők végzik a társasházakkal kapcsolatos teljes ügyintézést, az adó - és áfa bevallásoktól kezdve a közös költségek beszedéséig. Felvonó-felügyeletet látunk el, másrészt lehetővé válik a gyors intézkedési lehetőség minden olyan gyorskarbantartói feladat megoldására, amelyre a lakóknak és a háznak szüksége lehet.- Mi tartozik a vagyonkezelői tevékenységi körükbe?- Tevékenységi körünket tekintve nagy szeletet képez az a vagyonkezelői munka, amely a XVII. kerületi ön- kormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra vonatkozik. Számszerűen ez összesen ezer lakást és családi házas ingatlant jelent együttesen, továbbá mi adjuk bérbe és hasznosítjuk az önkormányzati tulajdonú helyiségeket, üres vagy felépítménnyel rendelkező egyéb ingatlanokat és 270 db mezőgazdasági bérleményt.- A bérlakások bérlőivel szintén Önök „vitatkoznak”?- A Lakás 17. Kft. áll közvetlen kapcsolatban az ön- kormányzati tulajdonú lakások bérlőivel is, hiszen hozzánk folyik be a bérleti díj, illetve annak elmaradása esetén ránk hárul a tartozások behajtása is. Ennek sikeressége eléggé felemás, mivel az önkormányzati lakások bérlőinek anyagi helyzete nem valami rózsás. Vannak, akik annak idején 1993-1998 között nem tudtak, vagy nem akartak élni azzal a törvényi lehetőséggel, amellyel bérlakásukat rendkívül kedvező feltételek mellett megvásárolhatták volna. Ráadásul időközben nagyon megváltozott a piaci helyzet és ezek az emberek nehéz helyzetbe kerültek. A néhány tízezer forintos tételtől kezdve többszázezer forintig terjedő tartozásokat tartunk nyílván, s mivel a kft. nyereségorientált vállalat, az a dolgunk, hogy ezt behajtsuk. A procedúra azonban elég hosszadalmas. Már egy-két hónapos tartozás esetén is írásos felszólítást küldünk a bérlőnek a fizetési határidő megjelölésével. Amennyiben ez eredménytelenül telik el, akkor bírói fizetési meghagyást kérünk a Központi Kerületi Bíróságtól. Ha ezt követően a bérlő még mindig nem törleszti a tartozását, vagy ellentmondással él, akkor az ügy perré alakul. Jelenleg is számos ilyen peres ügyünk van, de az a tapasztalatunk, hogy a bérlők jelentős része már az első fizetési felszólításra rendezik tartozásukat. Igazából az lenne a feladatunk, hogy a nem fizetőkkel szemben a bérleti jogviszonyuk felmondása után kila- koltatási eljárást kezdeményezzünk, de megmondom őszintén, hogy ilyenre még ez idáig nem került sor. A kialakult patthelyzeten úgy próbálunk segíteni, hogy részletfizetési kedvezményeket adunk azoknak a bérlőknek, akikben legalább megvan az egyezkedési hajlam. A fizetésképtelenség miatt ellehetetlenülök számára van még egy szalmaszál, a Létminimum Alatt Élők Alapítványa, mely fővárosi szinten kezeli azoknak a válságba jutott bérlőknek az ügyeit, akik nem tudják kifizetni bérleti és közüzemi díjtartozásaikat. A bérlőkkel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy ők nem fizetnek közös költséget, ugyanis elméletileg ezt a bérleti díjnak is fedeznie kellene. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy sajnos nem így van, mert a piaci bérleti díjak és az önkormányzati bérleti díjak között szakadék tátong, s adott esetben az a fenntartási költségekre sem elegendő. Más a helyzet azokkal a lakókkal, akik annak idején megvásárolták az általuk bérelt lakásokat az önkormányzattól. Ők úgy kerültek tulajdonosi helyzetbe, hogy az egyébként igen kedvezően megállapított vételár 10-20 százalékának befizetése mellett a lakástörvény értelmében, hosszú távú részletfizetési lehetőséget kaptak. Ezeknek a lakásoknak a tulajdoni lapján eredetileg elidegenítési tilalom van addig, amíg a vételár teljes egészében nincs kiegyenlítve. Kili Tamás Keresztúr települések találkozója Szeptember 8-10. között első alkalommal rendezték meg a nevükben keresztúrt viselő települések találkozóját Balatonkeresztúron ez utóbbi, illetve Bodrogke- resztúr szervezésében. Az eseményre 14 önkormányzat (pl. Dráva-, Helyő-, Kapos-, Magyar-, Mura-, Petri-, Rác-, Sajó-, Sarkad-, Sár-, az erdélyi Székely- keresztúr) delegációja érkezett, köztük a XVII. kerületet, vagyis Rákoskeresztúrt a fotón látható sorrendben: Quitt András, Marschalkó Tamásné, Koszorúsné Tóth Katalin, Derczbach Istvánná, Barna Andor, Szilágyi Antal és Soltiné Kis Katalin képképviselők képviselték. A találkozón minden település bemutatkozott, Rákoskeresztúr múltjáról, jelenéről Barna Andor alpolgármester beszélt. Az összejövetel zárónapján egy szövetség létrehozása is szóba került a keresztúriak egymás támogatása, segítése, tapasztalatok átad á s a , találkozók szervezése, kulturális kapcsolatok kialakítása érdekében, illetve ezek céljával. Felmerült az is, hogy jövőre Rákoskeresztúr látná vendégül „testvértelepüléseit” egy hasonló találkozó alkalmából. Szerk.