Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. szeptember / 8. szám
KOZ ELET 13 HELYTÖRTÉNET A bojári gróf Vigyázó-családról és leszármazottaikról Ahogy a Hírhozó előző számából Olvasóink már értesülhettek róla, a kerületi képviselő-testület 2000. június lS-én határozatot hozott a Vigyázó-Podmaniczky kastély értékesítéséről. A pályázat határideje a kiírás szerint augusztus 10-én lejárt, az elbírálásra és a döntésre most, ősszel kerül m^jd sor. Rákoskeresztúr múltjának egyik legkiemelkedőbb építészeti emléke még elhanyagoltan és rondáiban is hirdeti a hajdanvolt dicsőségesebb napokat. Újabb esély, hogy a kastély a XXI. század küszöbén talán végre ismét méltó kezekbe kerülhet, s hogy a leendő tulajdonos (bárki legyen is az) mindannyiunk számára megmenthet valamit, amit bátran nevezhetünk közös kincsünknek. A család eredete és grófi címere (I.) A kastélyok története elválaszthatatlan tulajdonosaik történetétől. A nemesi, főnemesi famíliák akár több száz éven keresztül birtokoltak egy-egy impozáns épületet, épületkomplexumot, s az egymás után következő generációk tagjai mindannyian hozzátettek valamit elődeik művéhez. A nemességet, de főként az arisztokratákat persze egyaránt lehet szeretni és nem szeretni. A cukormázas „kurc- málerek” szép, szőke hercegei és a proletárdiktatúra felvilágosító brosúráinak gaz, népnyúzó grófjai között igen széles a skála, mindenki kedve szerint választhat magának közülük álomképet vagy ősellenséget. A sok elcsépelt és hamis, de a köztudatba szinte kitörölhetetlenül beleivódott sztereotip jellemrajz helyett családok és emberek mindennapi örömeit és tragédiáit fedezhetjük fel, ha elszakadunk e közkedvelt „forrásoktól”, s a genealógus szemével kutatunk a rendelkezésre álló adatokban. Vitathatatlan, hogy a nemesség tagjai évszázadokon át meghatározó szerepet játszottak Szent István király államának történelmében. A pozitív vagy negatív megítélés politikai kurzusonként változhat, oktondiság lenne azonban még ma is sommás jelzőkkel illetni egy egész társadalmi réteget. Kiemelkedő vagy alig ismert egyének is viselték és viselik e történelmi neveket, melyek hallatán még ma is felkapjuk fejünket. S ha csak a legutóbbi évek hazai és nemzetközi híradásaira gondolunk, mindenképpen látnunk kell: ezeket a famíliákat még most is megkülönböztetett figyelem kíséri a sajtó és a közvélemény részéről. Bár Magyarországon politikai hatalmukat régen elvesztették, s a hatályos 1947. évi IV. törvény óta már patinás rangjaikat és előneveiket sem használhatják, mégis egyre több település keresi meg az egykori birtokosok itthon vagy külföldön élő leszármazottait, hogy ünnepségeken és koszorúzásokon együtt emlékezzenek a közös múltra. Nemzetünk története: családaink története. Jelen cikksorozat csupán arra vállalkozik, hogy egy-két kevéssé ismert adattal egészítse ki a kastély utolsó főúri tulajdonosainak, a tragikus sorsú gróf Vigyázó családnak napjainkra méltatlanul feledésbe merült emlékét. Az adatok legfőbb forrása a kiváló családtörténész, Gudenus János József 1993. és 1999. között megjelent monumentális, ötkötetes műve: ,A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája”. A család Veszprém megyei eredetű, s nevük korábban Wächter volt. A későbbi századokban elterjedtek még Komárom, Pest és Tolna vármegyékben is. Ősük, Wächter Gergely 1671-ben kapott címeres nemeslevelet, armálist, mely ugyan elveszett, de a későbbi pecsétekről megállapították, hogy eredeti címerük várfalon lévő, két őrtorony közt álló, s jobb lábával zászlót tartó darumadarat ábrázol. A heraldikában a daru az éberség jelképe, s ez egyben a családnévre utal. A család későbbi generációi szorgos munkával, részben polgári foglalkozásokat űzve (pl. serfőzés), részben kölcsönügyletekkel és jelzálogok lekötése révén, gazdálkodással, valamint kiváló házasodási politikával egyre növelték földbirtokaik számát és a család vagyonát. Németes nevüket Pál (1716-1803) magyarosította Vigyázó- ra. A birtokok növekedésével a vármegyei politikai pálya is megnyílt előttük. Főszolgabírók, táblabírók, királyi udvarnokok kerültek ki közülük. 1754-ben és 1808-ban igazolták nemességüket. A bojári Vigyázó család Vigyázó Sándor személyében emelkedett a legmagasabbra. Vigyázó Antal pesti táblabíró és Csák Borbála fia 1885-ben már királyi kamarási rangot kapott a királytól, de a legnagyobb kitüntetést tíz év múlva, néhány hónappal a 70. születésnapja előtt vehette át. A millennium évében, 1895. június 25-éri Bécsben I. Ferenc. József osztrák császár és magyar király bojári Vigyázó Sándor kamarás és nagybirtokos, valamint feleségétől, aszódi báró Podmaniczky Zsuzsannától származó Ferenc Antal fia, továbbá leánya, Jozefine Antoinette, férjezett gróf Bolza Pálné részére a gazdasági téren kifejtett szorgalmáért régi nemesi előneve megtartása mellett magyar grófi rangot, címert, valamint örökös főrendházi tagsági jogot adományozott. Az uralkodó különleges kegye folytán a család köznemesi státusból a bárói fokozat kihagyásával rögtön a magasabb grófi rangra emelkedett. Ez ritkaságnak számít a magyar rangadományozások történetében. A Királyi Könyvekben szereplő, s itt közölt grófi címerfestmény nem elhanyagolható művészi és iparművészeti értéket képvisel, a nyomtatásban megjelenő reprodukció azonban a színeket és az apróbb elemeket nem tudja visszaadni. Az egyes részletek könnyebb felismerhetőségéért következzék a hivatalos címerleírás: Álló, kék-arannyal hasított pajzs; jobbfelől (megj.: a címertani jobb oldal a néző szemszögéből a bal kéz felőli oldalon helyezkedik el!) kék mezőben zöld talajból kiemelkedő, felfelé keskenyedő, a magyar címerpajzzsal ékített, ormozott ezüst színű vár látható, a vár két külső sarkán egy-egy kis négyszögletes, vörös csúcsos tetővel ellátott torony áll, melyek között zöld pázsiton álló s jobbra fordult szürkésfehér daru látszik, mely felemeltjobbjával ezüsthegyű zászlórudat tart, s a feje felett balra lebegő vörös zászlón fehér kettős kereszt; a baloldali arany mezőben jobbra néző, vörös nyelvű egyfejű fekete sas tűnik elő. A pajzs fölötti kilencágú grófi koronán három sisak; sisakdíszek: 1. (középső) a pajzsbeli daru; sisaktakarók: arany-kék, ezüst-vörös. 2. egymás mögött kék és ezüst sasszárny; sisaktakarók: ezüst-kék. 3. egymás mögött fekete és arany sasszárny; sisaktakarók: arany-fekete. Pajzstartók: két hátranéző, vörös nyelvű arany griff. A jelmondat kék szalagon arany betűkkel: CONSTANTIA ET PERSEVERANTIA. Gróf Vigyázó Sándor jelmondatának magyar fordítása: „JEL- LEMSZILARDSÁG ÉS ÁLLHATATOSSÁG”. (Következik: A grófi család tagjai és leszármazottjai napjainkig) Kiss Gergely
