Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. január / 1. szám

H KRÓM KA Felújították a kiégett iskolát (Folytatás az 1. oldalról) Az október 10-diki tűzben az épület belső falai, az elektro­mos vezeték, a szemléltető és audiovizuális eszközök, számí­tógépek, fénymásoló gépek jócskán megsérültek. Jelentős kár érte az iskola 30.000 köte­tes könyvtárát, hiszen az épü­letben mindent vastag, zsíros korom fedett, de tetemes a kár a tanári szobában tartott se­gédkönyvek, nyelvkönyvek, ta­nári kézikönyvek esetében is. Az épület teljes helyreállítá­sa közel 22 millió forintba ke­rült, amelyből a felújítás költ­sége 19,9 millió forint volt. Fel­ajánlásokból eddig 7,1 millió forint folyt be az önkormány­zathoz, egyéni adakozásból né­hány százezernyi gyűlt össze. Gyorsan intézkedett az Oktatá­si Minisztérium, Pokorni Zol­tán miniszter személyes dönté­se nyomán 4 millió forint támo­gatást biztosított, a Tesco Global Rt. 5 millió forintot adott, a Fővárosi Önkormány­zat szintén ígéretet tett a segít­ség megadása mellett. De- vánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester és Felter András igazgató a felajánlóknak támo­gatásukért köszönő emléklapot adott át. (Oktatási Minisztéri­um, TESCO Global Rt., Kov- Szolg Rt., Rákosmezeje Rt., Ivanics és Bárkány Kft., Ker­tész és Társa vállalkozás, a Baló Kft.). Köszönetét kapott továbbá többek között a Dózsa Művelődési Ház, a Bartók Béla Zeneiskola, a Ferihegyi úti, a Hősök terei, az Újlak utcai Ál­talános Iskola; és több kerületi vállalkozó: EVM Rt., Varga Ta­más, Lakás ’17 Vagyonkezelő Kft., Virág Mihály Bau-Export, Szilágyi és Társa Kft., Koszt- rihán Kft., Adonyi Kft., Paulik József, Lázár Zoltán és Lázár Vilmos), illetve magánszemé­lyek: Németh Árpád, Sárközy Endréné, Tuza Andrásné, dr. Ózd György, Pécz Gáborné, Számadó Lajosné, Kiss Györgyné), valamint az ÜSZI munkatársai. Felter András igazgató listája - ha a támogatás összege keve­sebb is - ennél még hosszabb volt. Az iskola alapítványára cégek és kerületi lakosok ado­mányaiból összesen 1.881.400 forint gyűlt össze. Lapunkban szinte felsorolni is lehetetlen a sok adakozót, aki a telefonké­szülékkel, függönyökkel, vil­lanyírógéppel, könyvek, jóté­konysági koncert, vagy tenisz­gála szervezésével siettek az is­kola segítségére. A 3/b-s Nagy Márton is az adományozók között volt, aki zsebpénzéből ajánlott fel 400 Ft-ot... és még sokan mások. pte 100 éve született Kodolányi János Az író hajdani lakóhelyén, a rákoshegyi Kép utca 15. szám alatt, ma római katolikus plébánia hivatal falán emléktáblát avattak 1999. december 10-én. A táblán ez olvasható: E házban élt Kodolányi János (1899-1969) író 1933-1935 között. Állíttatta 1999- ben, születésének 100. évfordulóján Budapest Főváros XVII. ke­rület Önkormányzata. A bronz portrédomborművet Ács József kerületi szobrászművész (jobb oldali fotónkon) készítette. Az író 100 éves születésnap­jára és halálának 30 éves év­fordulójára tisztelettel De- vánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester köszöntőjét kö­vetően Jókai Anna írónő meg­hatóan, a művek tükrében mél­tatta Kodolányi János írói munkásságát. A Julianus ba­rát, a Boldog Margit, az Égő csipkebokor, mondanivalója soha sem avulhat el - mondta Jókai Anna, aki a karácsony közeledtével az ünnep értékei­re is felhívta a jelenlévő nagy­számú érdeklődő figyelmét. A dombormű felszentelése után megtartott baráti beszélgeté­sen Gyöngyössy Márton képvi­selő, a Művelődési és Tájékoz­tatási Bizottság elnöke és Soltiné Kis Katalin Rá­koshegyen élő képviselő mon­dott pohárkö­szöntőt. A képvi­selő Kodolányi írói hagyatékáról beszélt, a képvi­selőnő Rákos­hegy szépülésé­ről, értékeinek felkarolásáról ejtett néhány szót, mindezért megköszönve az önkormányzat vezetése mel­lett a művelődési bizottság köz­reműködését. Az eseményre eljöttek az író gyermekei: Judit és János is. Ifj. dr. Kodolányi János furcsa, különös élmény­ként jellemezte Rákoshegyre történő eljövetelét. „Nem is­mertem rá Rákoshegyre. Az emlékek most mind feleleve­nedtek, jó érzés volt találkozni régi iskolatársaimmal” - mond­ta az író leszármazottja.-bet 3 50 éves a kerület Ötven éve, 1950. janu­árjában megvalósult a fővárossal egy gazda­sági egységet képező városok és községek közigazgatási egysége. 1949-ben az ország- gyűlés törvényileg Bu­dafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rá­kospalota és Újpest megyei városokat, Al­bertfalva, Békásme­gyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pest- hidegkút, Pestszent- imre, Pestújhely, Rá­koscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákos­szentmihály, Sashalom és Soroksár nagyköz­ségeket Budapest fő­várossal egyesítette. A főváros területe - igazgatási szempont­ból - kerületekre tago­zódott. Budapest fővá­ros kerületei a követ­kezők lettek: I. kerület, II. kerület, III. kerület (Óbuda), IV. kerület (Újpest), V. kerület, VI. kerület (Terézvá­ros), VII. kerület (Er­zsébetváros), VIII. ke­rület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencvá­ros), X. kerület (Kőbá­nya), XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület (Zugló), XV. kerület (Rákospa­lota), XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület (Lőrinc), XIX. kerület (Kispest), XX. kerület (Pesterzsébet), XXI. kerület (Csepel), XXII. kerület. (1994-ben a XX. ke­rületből levált Sorok­sár, s így Budapest újabb városrésszel, a XXIII. kerülettel bő­vült.) Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents