Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. január / 1. szám
H KRÓM KA Felújították a kiégett iskolát (Folytatás az 1. oldalról) Az október 10-diki tűzben az épület belső falai, az elektromos vezeték, a szemléltető és audiovizuális eszközök, számítógépek, fénymásoló gépek jócskán megsérültek. Jelentős kár érte az iskola 30.000 kötetes könyvtárát, hiszen az épületben mindent vastag, zsíros korom fedett, de tetemes a kár a tanári szobában tartott segédkönyvek, nyelvkönyvek, tanári kézikönyvek esetében is. Az épület teljes helyreállítása közel 22 millió forintba került, amelyből a felújítás költsége 19,9 millió forint volt. Felajánlásokból eddig 7,1 millió forint folyt be az önkormányzathoz, egyéni adakozásból néhány százezernyi gyűlt össze. Gyorsan intézkedett az Oktatási Minisztérium, Pokorni Zoltán miniszter személyes döntése nyomán 4 millió forint támogatást biztosított, a Tesco Global Rt. 5 millió forintot adott, a Fővárosi Önkormányzat szintén ígéretet tett a segítség megadása mellett. De- vánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester és Felter András igazgató a felajánlóknak támogatásukért köszönő emléklapot adott át. (Oktatási Minisztérium, TESCO Global Rt., Kov- Szolg Rt., Rákosmezeje Rt., Ivanics és Bárkány Kft., Kertész és Társa vállalkozás, a Baló Kft.). Köszönetét kapott továbbá többek között a Dózsa Művelődési Ház, a Bartók Béla Zeneiskola, a Ferihegyi úti, a Hősök terei, az Újlak utcai Általános Iskola; és több kerületi vállalkozó: EVM Rt., Varga Tamás, Lakás ’17 Vagyonkezelő Kft., Virág Mihály Bau-Export, Szilágyi és Társa Kft., Koszt- rihán Kft., Adonyi Kft., Paulik József, Lázár Zoltán és Lázár Vilmos), illetve magánszemélyek: Németh Árpád, Sárközy Endréné, Tuza Andrásné, dr. Ózd György, Pécz Gáborné, Számadó Lajosné, Kiss Györgyné), valamint az ÜSZI munkatársai. Felter András igazgató listája - ha a támogatás összege kevesebb is - ennél még hosszabb volt. Az iskola alapítványára cégek és kerületi lakosok adományaiból összesen 1.881.400 forint gyűlt össze. Lapunkban szinte felsorolni is lehetetlen a sok adakozót, aki a telefonkészülékkel, függönyökkel, villanyírógéppel, könyvek, jótékonysági koncert, vagy teniszgála szervezésével siettek az iskola segítségére. A 3/b-s Nagy Márton is az adományozók között volt, aki zsebpénzéből ajánlott fel 400 Ft-ot... és még sokan mások. pte 100 éve született Kodolányi János Az író hajdani lakóhelyén, a rákoshegyi Kép utca 15. szám alatt, ma római katolikus plébánia hivatal falán emléktáblát avattak 1999. december 10-én. A táblán ez olvasható: E házban élt Kodolányi János (1899-1969) író 1933-1935 között. Állíttatta 1999- ben, születésének 100. évfordulóján Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata. A bronz portrédomborművet Ács József kerületi szobrászművész (jobb oldali fotónkon) készítette. Az író 100 éves születésnapjára és halálának 30 éves évfordulójára tisztelettel De- vánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester köszöntőjét követően Jókai Anna írónő meghatóan, a művek tükrében méltatta Kodolányi János írói munkásságát. A Julianus barát, a Boldog Margit, az Égő csipkebokor, mondanivalója soha sem avulhat el - mondta Jókai Anna, aki a karácsony közeledtével az ünnep értékeire is felhívta a jelenlévő nagyszámú érdeklődő figyelmét. A dombormű felszentelése után megtartott baráti beszélgetésen Gyöngyössy Márton képviselő, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke és Soltiné Kis Katalin Rákoshegyen élő képviselő mondott pohárköszöntőt. A képviselő Kodolányi írói hagyatékáról beszélt, a képviselőnő Rákoshegy szépüléséről, értékeinek felkarolásáról ejtett néhány szót, mindezért megköszönve az önkormányzat vezetése mellett a művelődési bizottság közreműködését. Az eseményre eljöttek az író gyermekei: Judit és János is. Ifj. dr. Kodolányi János furcsa, különös élményként jellemezte Rákoshegyre történő eljövetelét. „Nem ismertem rá Rákoshegyre. Az emlékek most mind felelevenedtek, jó érzés volt találkozni régi iskolatársaimmal” - mondta az író leszármazottja.-bet 3 50 éves a kerület Ötven éve, 1950. januárjában megvalósult a fővárossal egy gazdasági egységet képező városok és községek közigazgatási egysége. 1949-ben az ország- gyűlés törvényileg Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városokat, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pest- hidegkút, Pestszent- imre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár nagyközségeket Budapest fővárossal egyesítette. A főváros területe - igazgatási szempontból - kerületekre tagozódott. Budapest főváros kerületei a következők lettek: I. kerület, II. kerület, III. kerület (Óbuda), IV. kerület (Újpest), V. kerület, VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros), X. kerület (Kőbánya), XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület (Zugló), XV. kerület (Rákospalota), XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület (Lőrinc), XIX. kerület (Kispest), XX. kerület (Pesterzsébet), XXI. kerület (Csepel), XXII. kerület. (1994-ben a XX. kerületből levált Soroksár, s így Budapest újabb városrésszel, a XXIII. kerülettel bővült.) Sz.