Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. június / 6. szám

IM] KÖZMŰVELŐDÉS Gyermeknap Rákoshegyen Május 26-án Rákoshegyen, a Ketrec Galériában Cifrapalota címmel gyermeknapi kiállításra invitáltak bennünket Ferenczi Zsuzsa művész-tanár szervezésében. Ifjabb Mucsi Sándor szín­művész Vörösmarty Mihály versével köszöntötte a gyer­mekeket. A megnyitó szavak után meghallgathattuk a CSASZI, a Csabai Amatőr Színpad gyermekszínészeinek előadását, illetve megnézhet­tük az Újlak utcai Általános Iskola rajz-tagozatos tanulói­nak textil és kerámia munká­it, majd a felnőtt művészek között helyet kapott gyermek­festményeket. A felnőtt kiállítók név sze­rint - Babusa János, Babusa Nikolett, Ballonyi László, Ba­kos Ágnes, B. Pál Margit, Ferenczi Zsuzsa, Hajdufy Zsuzsa, Kőszegi István, Kő­szegi László, Lipták György, Mecseki Hargita, Págyi Zsóka, Orosz Károly, Oláh Erika, Rádi Veronika, Sala­mon György. (Krémer) Fejér Gyula fotókiállításáról A fotóművész által küldött meghívó már a kiállítás címé­vel is felhívta magára a fi­gyelmemet. A „Rejtőzködő ér­tékek Rákoshegyen” valami titok feltárását sejtette. A vár­ható meglepetésről csak a tár­latot megnyitó nevének elol­vasása után szereztem bi­zonytalan képet. Kíváncsivá tett az a tény, hogy a Buda­pesti Városvédő Egyesület el­nöke vállalkozott kerületünk egyik, a falusi élet egyes je­gyeit még magán viselő tele­pülésrészében rendezett kiál­lítás megnyitására. A bevezető szavak előtti hangulatról Nagy Sándor Endre klarinétművész gon­doskodott kiváló érzékkel megválogatott zeneszámaival. A májusban szokatlan me­leg ellenére, no meg a hobbi­rajongókat vonzó kerti munka sürgősségének másnapra ha­lasztása következtében a Rákoshegyi Közösségi Ház kistermét zsúfolásig megtöl­tötték a művészet kedvelői. Még Ráday Mihály is cso­dálkozásának adott hangot a nagy érdeklődést tanúsító né­zősereg láttán. A szinte baráti hangú beszédében, az egyéni­ségére is jellemző közvetlen­séggel került közel a minden­féle patetikusságot nélkülöző, de tartalmas ismereteket köz­lő szavaival a művészet iránt érdeklődőkhöz. A kiállított fo­tók megtekintése után teljes nyíltsággal vallotta meg, hogy eddig elkerülte kerületré­szünket, amely valóban felbe­csülhetetlen értékeket rejt. Fejér Gyula - aki egyben a kerületi Közművelődési Ta­nács elnöke - így vall a rákoshegyi értékekről: „Rákoshegy első házai már több mint százévesek. Az épí­tők jó tervek alapján, igényes küllemű épületeket hoztak létre. Volt, aki klasszicizáló, volt, aki eklektikus, más sze­cessziós épületet álmodott magának.” Meg kell említe­nünk, hogy a Hunyadi utca 50. ma is őrzi világhírű zene­szerzőnk, Bartók Béla emlé­két. A Petőfi utca 46. Kacsóh Pongrácnak volt alkotó rezi­denciája. A Kép utca 15. egyik gyűjtő­helye volt a Kodolányi János köré összegyűlt népi íróknak. Erdős Renée a Báthori utca 31.-es villában írta meg a ma­gyar irodalom sajátos hangvé­telű és témájú regényeit. Vecsey Ferenc, Czimra Gyula alkotóművészek is itt találtak nyugodt körülményeket mű­veik megalkotásához. Felso­rolni talán nem is tudnám mindazokat a neves alkotókat, előadóművészeket, tudósokat, akik tevékenységükkel itt sze­reztek elévülhetetlen érdeme­ket nemzeti kultúránknak. Mai művészek is szívesen vernek tanyát ezen a helyen, a zavartalan munkafeltételeket biztosító településen. A Baross utca 13. például Laborcz Mónika képzőmű­vész alkotóműhelye. Jóma­gam, aki számtalanszor lesze­gett fejjel haladtam el a híres épületek mellett, ezen a kiállí­táson bemutatott fotók előtt gyönyörködtem a régi épüle­tek homlokzatában, kerítései­ben, bámultam a csodálatosan kialakított kapukat, egyszóval mindent, ami mellett eddig közömbösen mentem el. Dicséret illeti a fotómű­vészt, aki észrevette ezeket az igényes küllemű épületeket és lencsevégre kapta az utókor számára is őrzés­re érdemes értékeket. Szívesen látnám a ki­állítás minden fotóját olyan, mindenki számá­ra élvezetet nyújtó al­bumban, amelynek átné­zése felelevenítené a múltat és gyönyörköd­tetve idézné elénk a mí­ves építészeti alkotáso­kat. A 34. sorszámú határ­kő legyen az a szimbó­lum, amely eltünteti a Rákos nevet viselő tele­pülések közti különbséget és nemzeti kultúránknak a nagy­város által is szívesen befoga­dó hagyományok őrzője, hir­detője. A magam részéről köszö­nöm a kiállítás létrehozásá­ban közreműködő minden munkatársnak az önzetlen se­gítséget, a Rákoshegyi Közös­ségi Ház házigazdáinak pedig a családias légkört biztosító vendéglátást. Dr. Bánk Endre 31 Míyus elseje Már évek óta nincs általános felvonulás a munka ünnepén, de vannak viszont nagy nép­ünnepélyek. Idén is kikapcso­lódhatunk a Dózsa Művelődé­si Ház mögötti Nyúl-dombon, ahol volt minden, mi szem­szájnak és fülnek ingere. Táncbemutató, jazz (fotónkon a kerületi Tropical Trans­forum látható) és country, va­lamint szórakoztató zene, ki­rakodóvásár, kisvasút a ki­csiknek, körhinta a nagyob­baknak és persze sör és virsli az éheseknek. Katona Csaba Helytörténet Rákoskerten Régi fotókon, térképeken kí­sérhettük nyomon Rákoskert elmúlt évtizedeinek történé­seit. A május 6-án nyílt hely- történeti kiállítást 50 éves Rákoskert címmel a Rá­koskerti Művelődési Klubban ifj. Lépés Imre önkormányza­ti képviselő nyitotta meg. A tárlatot május 19-ig láthatták áz érdeklődők. (Sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents