Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. június / 6. szám
8 egészségügy Egészségügyi koncepció van, hozzá pénz már kevésbé XVII. kerület Önkormányzata májusban elfogadta egészség- ügyi koncepcióját, amely a helyzetelemzésen túl kitér a járványügy, a prevenció és a gyógyító munka különböző területének áttekintésére, s javaslatot tesz a lehetséges változtatásokra. A koncepcióról annak összeállítóját, Soltiné Kis Katalin egészségügyi tanácsnokot (SZDSZ) kérdeztük.- Mi a célja a megfogalmazottaknak?- Ha az önkormányzat meg akarja fordítani az ártalmas trendeket, visszaszorítani az egyre növekedő keringési és daganatos megbetegedéseket, meg kell találnia és szűkítenie az egészségkárosodás lehetséges forrásait, vagy még inkább, biztosítani és javítani az egészség feltételeit. A koncepció megvalósítása érdekében - mely egy első állomás a helyi egészségügyben történő továbblépéshez - gyökeres szemléletmódváltásra van szükség mind a döntéshozók, szolgáltatók, mind pedig a lakosság részéről. Erre törekszünk a jövőben.- Milyen prioritással számol a koncepció?- Fontosnak tartom a gyermekfogászat helyzetének javítását, a prevenciós (megelőző) tevékenység erősítését, szervezettebbé tételét, a szakellátások színvonalának emelését, ezen túl az ügyeleti ellátási rendszer teljes körű felülvizsgálatát. Ezek közül is a prevenció különböző formáját emelném ki, mely a primer szakaszban a népesség egészségének javítására irányul az egészségre nevelés révén, a helyes táplálkozás elősegítésével, a rehabilitációs lehetőségek, illetve a megfelelő lakásviszonyok és jó munkafeltételek biztosításával érhető el. Az úgynevezett szekunder prevenció lényege a betegségnek a korai szakaszban történő felismerése és gyógykezelése jól szervezett szűrővizsgálatok által.- A rendszeres szűrővizsgálatok, úgy mint a laboratóriumi szolgáltatás megfelelő elvégzéséhez a szakrendelő bővítésére is szükség volna.- Való igaz, az 1973-ban átadott Ferihegyi úti szakrendelőt két emeletesre tervezték, de az építkezés az első emelet után abbamaradt, viszont a kerület lakosainak száma nőtt. A rendelő bővítésére utaló javaslat szinte minden párt programjában szerepel 1990 óta, aminek megvalósítása elsősorban a Főváros, mint tulajdonos, illetve a Bajcsy-Zsilinszky Kórház feladata lenne. A megoldás emeletráépítéssel oldható meg, erről már folynak a konkrét tárgyalások, egyelőre a pénz szab gátat az elképzelésnek. Ez sokáig azonban nem odázható el, hiszen 80 ezres népességű kerületünk nem rendelkezik önálló kórházzal, a kórházi ellátásra szoruló betegeket többnyire Kőbányán, a Bajcsy kórházban kezelik.- Az önkormányzat annak ellenére, hogy nem érezheti sajátjának a szakrendelőt, anyagilag igyekszik segíteni a fejlesztést, gondolok itt például a közelmúltban átadott nőgyógyászati ultrahangfej vásárlására.- Kerületünk szűkös költségvetése csak kismértékű segítséget enged meg a szakrendelő vagy a kórház irányába. A lakosság érdekében lehetőségeinkhez mérten továbbra is támogatni kívánjuk a célok mielőbbi elérését. így van ez az említett esetben, meg a rendelőbe tervezett lift mielőbbi megvalósításánál is, amihez a testület az idei költségvetéséből 7,5 millió forinttal járul hozzá.-Az egészségügyi koncepcióban megfogalmazottak végrehajtása, a rendszeres szűrővizsgálatok megszervezése, a prevenció fokozott népszerűsítése sok-sok további anyagi támogatással járhat. Konkrétan mire és milyen forrásból lesz pénz?- A koncepció sürgős elkészítését, azon túl, hogy aktuális volt, szükségessé tette a Fővárosnál megpályázható lehetőség is. A mostani írásos anyagot egy finanszírozási koncepció megírása követi majd ez év végéig. Az önkormányzat vezetése - természetesen az egészségügyi szakma és illetékes bizottságok javaslatainak figyelembe vételével - várhatóan ebben konkrétan meghatározza a most elfogaDr. Mátyás Erika, a XVII. kerületi szakrendelő igazgatója lapunk kérésére szívesen adott egy rövid helyzetértékelést az intézetről.- Legalapvetőbb gondunk, hogy az intézet már az átadás pillanatában is kicsi volt. Az 1973-ban átadott épületnek már két évvel korábban késznek kellett volna lennie, de az emlékezetes nagy árvíz miatt a szükségesnél kevesebb pénz jutott a kivitelezésre, így az eredetileg kétemeletesre tervezett épület csak egyemeletesre sikeredett. Azóta a helyzet csak romlott, hiszen a kerület lakóinak száma majd megkétszereződött, míg a gyógyító terület ugyanakkora maradt. A sorbaállás, zsúfoltság oka elsősorban ebben keresendő. Bár évek óta helyhiánnyal küszködünk, mégis értünk el némi eredményt. Koncepciónk, hogy legalább a szakrendeléseket a központi épületbe hozzuk, talán ez évben megvalósulni látszik. Terveink szerint, ha a fogászat kiköltözik az épületből, akkor egy kis levegőhöz jutunk, s lehetővé válik, hogy a Péceli úton lévő ideggyógyászatot a szakrendelőbe helyezzük át. Ezzel régi vágyunk teljesül, hiszen - a gondozói hálózat kivételével - az összes szakrendelés a központi épületben lesz, ami elsősordott egészségügyi koncepcióval összefüggő rövid és hosz- szú távú végrehajtási tervet és annak anyagi vonzatát. Mindezzel remélem sikerül elindítani egy kedvezőbb folyamatot a településünkön élők egészségének megőrzése céljából. A koncepció végrehajtásában a kerületi egészségügyi szakemberek mellett számítok képviselőtársam, dr. Bényi Zsolt gyermekorvosnak, az Egészségügyi Bizottság elnökének közreműködésére is.-bet ban a betegek javát szolgálja majd. A fogászat új helyszínéről egyelőre nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, de majdnem biztos, hogy az Egészségház utca egyik intézményében kap helyet. Betegeinktől sok panasz érkezik a laborvizsgálat előtti sorbaállás miatt, de ez - nem vigasztalásképp mondom - más kerületekben is előfordul, s több oka is van. A legfőbb, hogy a vizsgálatok jó részét éhgyomorra kell elvégezni, ami természetesen a reggeli kapunyitás időpontjára sűríti a betegeket. Másrészt a laboratórium a vizsgálatokat csak bizonyos szűk időtartományban tudja elvégezni a levett minták darabszámának függvényében. Ráadásul a laborvizsgáGondok és tervek a Ferihegyi úti szakrendelőben
