Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. május / 5. szám
16 TÁJÉKOZTATÓ és összeírás alapján a települési önkormányzat gondoskodik. (7) Az ebek veszettség elleni védőoltását a szakmailag alkalmas helyen kell elvégezni. Az oltást a közzétett helyszíneken, az ebek oltására kijelölt hatósági állatorvos, önkormányzati alkalmazásban álló magánállatorvos, valamint a magánállatorvosok rendelőjében kell elvégezni, a kutyák felvezetésével. Az ebtartók kezdeményezésére, illetve az állatorvosok javaslatára veszettség ellen szervezett eboltás rendelhető el, a rendeletben foglaltak szerint. Az oltás az ebtartó megrendelésére az eb tartási helyén is elvégezhető. E rendelkezés alkalmazása és végrehajtása céljából az oltást végző állatorvos köteles az oltás tényét, és a rendeletben meghatározott azonosító adatokat írásban az önkormányzat jegyzőjének megküldeni. (8) Az oltást végző állatorvos köteles minden oltásról igazolást adni, vagy az oltás tényét és időpontját az eboltási igazolványban feltüntetni, amit az eb tulajdonosa köteles megőrizni és tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni. (9) A védőoltás alól elvont ebet, mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet az önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiirtani. (10) Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet (továbbiakban: ÁSZ) 1. számú mellékletét képező Állategészségügyi Szabályzat 213. § (5) bekezdése figyelembevételével az önkormányzat nevében a polgármester jogosult - a veszettség elleni védőoltás (ok) tapasztalatai, illetve a veszettség elleni védőoltás kapcsán a szabálysértési hatóságnál indult szabálysértési eljárásban hozott jogerős szabálysértési határozat(ok)ban foglaltak alapján, - minden év november 15. napjáig írásban javaslatot tenni a területileg illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgatójának, hogy azt az állatorvost, aki a jogszabályokban előírt veszettség elleni védőoltási feladatának, a veszettség elleni védőoltással kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási kötelezettségének a jogszabályokban előírt módon és határidőben nem tesz eleget, a területileg illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgatója az ebek következő évi veszettség elleni védőoltásának végrehajtásában való részvételre ne nevezze ki, illetve ne jelölje ki. 6. § Az ebtartás általános szabályai (1) Hat lakásnál nagyobb társasházban lakásonként két, három hónaposnál idősebb eb, valamint annak véletlen szaporulata tartható, a szaporulat legfeljebb három hónapos koráig. (2) Az ebek tenyésztése hat lakásnál nagyobb társasházban tilos. (3) Kertes családi házak, hat lakásos, illetve hat lakásnál kisebb társasházak ingatlanán lakásonként három, három hónaposnál idősebb eb, valamint annak véletlen szaporulata tartható, a szaporulat legfeljebb három hónapos koráig. (4) Kertes családi házak, hat lakásos, illetve hat lakásnál kisebb társasházak ingatlanán az ebet tenyészteni engedéllyel, az önkormányzati rendeletben és a külön jogszabályban foglaltak figyelem- bevételével lehet. (5) Erkélyen, loggián, körfolyóson, valamint az épületek közös használatú helyiségeiben ebet tartani tilos. Közös használatú udvaron ebet tartani, csak a társasházban tulajdoni hányaddal, valamint használati joggal (bérlő, használó, haszonélvező) rendelkező valamennyi lakó előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad. Ha valamely lakó a kéréstől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy az hozzájárulásnak minősül. (6) Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el, annak közterületre, más tulajdonát képező ingatlanra, illetve a közös tulajdonú helyiségekbe történő kijutását és átjutását megakadályozza. (7) A bekerített ingatlanon az ebet, vagy ebeket - szabadon tartás esetén - úgy kell tartani, ami az ebnek a közterületre való kiharapását megakadályozza. (8) Bekerítetlen ingatlanon ebet, vagy ebeket szabadon tartani tilos. (9) Harapós, vagy támadó természetű eb esetén a kert, vagy székhely, telephely bejáratára - szembetűnő helyre - a harapós ebre utaló „Vigyázat! A kutya harap!” figyelmeztető táblát ki kell helyezni. (10) Ha az eb tartója a tartásában lévő ebet nem kívánja tovább tartani, köteles annak elhelyezéséről gondoskodni. Ennek során, az eb tartója köteles a rendeletben foglaltak szerint eljárni. (11) A rendelet 6. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók az önkormányzati rendelet hatályba lépése napján tartott ebekre, és annak tartóira azzal, hogy a rendelet hatályba lépését követően további egyedet, csak az önkormányzati rendelet szabályai szerint tarthatnak. (12) Az eb, illetve az ebek tenyésztését - hat lakásosnál nagyobb társasház esetében - köteles az eb tartója, tenyésztője az önkormányzati rendelet hatályba lépése napjától számított 5 hónapon belül felszámolni, és intézkedni a tenyésztett ebek ingatlanról való eltávolításáról, a rendelet szabályainak megfelelően. (13) Aki az eb tartásával, elhelyezésével, az ebek tenyésztésével, szaporításával, valamint az ebnek más tulajdonát képező ingatlanra, illetve a közös tulajdonú helyiségekbe történő kijutásával és átjutásával kapcsolatos szabályokat megszegi, azzal szemben az eb eltávolításával, elkobzásával, valamint a további hatósági cselekményekkel kapcsolatos eljárási szabályokat, és e rendelet szabálysértési rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. § Veszélyes, veszélyesnek minősített és egyes, külön meghatározott ebek tartása (1) Az önkormányzat jegyzője által veszélyesnek minősített eb, csak a Tvr., és a veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (11.26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm.r.) előírásainak, valamint a más jogszabályokban előírt feltételek betartásával, külön engedély alapján tartható. (2) Hat lakásnál nagyobb társasházban Tvr. 5. § (2) bekezdésében meghatározott fajtájú veszélyes eb, és az önkormányzat jegyzője által veszélyesnek minősített eb, valamint a jelen rendelet 1. számú mellékletében megjelölt fajtájú eb és e fajta egyede- inek egymással való pároztatásá- ból, továbbá bármely más egyed- del való keresztezéséből származó keveréke nem tartható. (3) A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók az önkormányzati rendelet hatályba lépése napján, a Tvr. 5. § (2) bekezdésében meghatározott fajtájú veszélyes ebet, és az önkormányzat jegyzője által veszélyesnek minősített ebet, valamint a jelen rendelet 1. számú mellékletében megjelölt fajtájú és e fajta egye- deinek egymással való pároztatá- sából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keverék ebet tartókra azzal, hogy a rendelet hatályba lépését követően további, a rendelet 7. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó egyedet hat lakásnál nagyobb társasházban nem tarthatnak. (4) Aki hat lakásnál nagyobb társasházban, a Tvr. 5. § (2) bekezdésében meghatározott fajtájú veszélyes ebet, és az önkormányzat jegyzője által veszélyesnek minősített ebet, valamint a jelen koncepció 1. számú mellékletében megjelölt fajtájú és e fajta egyedeinek egymással való pá- roztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keverék ebet tart - kivéve a rendelet 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetet, - azzal szemben az eb eltávolításával, elkobzásával, valamint a további hatósági cselekményekkel kapcsolatos eljárási szabályokat, és a rendelet szabálysértési rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. § Az ebtartás különös szabályai (1) Az eb tartója köteles ebét úgy tartani, hogy az a lakásban, lakóházban vagy a szomszédságban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, az ott élók testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse. (2) Az ebtartó, vagy az eb felügyeletével megbízott más, nagykorú személy közterületen, közös használatú helyiségben, vagy udvaron, vagy bárki más által igénybe vehető egyéb területen az ebet pórázon és az 1. számú mellékletben megjelölt ebfajták, valamint harapós vagy támadó természetű ebek esetén szájkosárral köteles vezetni. (3) Veszélyes, vagy vesiélyes- nek minősített ebet csak tartási engedélyre jogosult személy felügyeletével, a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó, legalább 3 cm széles bőrből készült fojtó vagy normál nyakörvvel és biztonságos karabinerrel, 2 méternél nem hosszabb és nem kihúzható pórázon szabad a közterületre kivinni sétáltatni és futtatni. Ezen ebek felügyelete - sétáltatás, és kutyafuttatás során - még ideiglenes jelleggel sem ruházható át! (4) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a képviselő-testület - Budapest Főváros XVII. kerület köz- igazgatási határán belül - kutya- futtatót jelölhet ki. Ezen területek határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebtartó, vagy az eb felügyeletével megbízott más, nagykorú személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a kijelölt közterület határait ne hagyhassa el, más közterületre történő kiharapását és kijutását megakadályozza.
