Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. május / 5. szám
VÁRJUK leveleiket! Címünk: 1173 Budapest, Egészségház u. 3. Tel.lfax: 2S7-9S89 • E-mail: ptoth@hotmail.com Kedves Olvasók! 2000 tavasza. Immár egy éve, hogy megváltozott külsővel és tartalommal, áttekinthetőbb formában kapják kézhez a Hírhozót, a XVII. kerület legnagyobb helyi lapját. 1999 márciusában azzal a céllal vettem át az újság szerkesztői teendőit, hogy közéleti, sokak számára elfogadható, aktuális, tárgyilagos, színes médium kerüljön minden hónapban a rákosmentiek postaládájába. Az elmúlt egyéves időszak bebizonyította, hogy jó úton halad szerkesztőségünk, az tapasztalható, hogy olvassák, keresik, szeretik a lapot az itt élők. A legtöbb kerületi eseményről, a Városházán hozott döntésekről, a polgármesteri hivatal tájékoztatóiról, kultúrházi programokról.elsődlegesen ezen sajtótermék hasábjain olvashatnak. Javítottunk a nyomáson, folyamatosan ellenőrizzük a terjesztést, melyet tavaly december óta a postai kézbesítőkre bíztunk. A jó gazdálkodásnak köszönhetően sikerült az eredeti 8-12 oldalról 24-28 oldalra bővíteni a Hírhozót és az állandó rovatok mellett hónapról hónapra bővül hirdetőink tábora is. Igyekeztünk továbbá kialakítani egy fórumot, szerencsére olvasóink élnek a lehetőséggel, s egyre több levél érkezik hozzánk. Megteremtettük a lehetőségét annak, hogy az itt lakók apróhirdetéseiket ingyen adhassák fel nálunk, mellyel úgy gondolom, nagy segítségül szolgálunk mindannyiuknak. A jövőben fontosnak tartjuk fenntartani e színvonalat, leginkább erősíteni is azt. Annak érdekében, hogy még színesebb legyen a Hírhozó, annak olvasottsága és az újság iránti bizalom növekedjen, új rovatokat indítunk, s szeretnénk több külsős munkatársat bevonni munkánkba. A „mi újságunk”, a Hírhozó, várja a diákújságírók, a kerületben élő, vagy dolgozó toliforgatók jelentkezését. Továbbra is számítunk természetesen olvasóink leveleire, az Önök véleményének megismerésére, hozzászólásaira, javaslataira. Szükségünk van arra is, hogy szélesebb körben megismerhessük az újsággal kapcsolatos megítélést, legyen az dicséret, vagy kritika. Kérjük, keressenek bennünket, írjanak, telefonáljanak nekünk, mire lennének kíváncsiak, mi érdekelné Önöket - mi vállaljuk, hogy a felvetett témáknak utánajárunk. Kérdezzenek tőlünk bizalommal, s lapunkon keresztül az önkormányzat vezetőitől, választott egyéni képviselőjüktől. Kedves Olvasók! írjuk együtt a Hírhozót! Bízunk abban, hogy közéletünk jelenleg legmeghatározóbb, legnagyobb helyi lapja a jövőben, fejlődő demokráciánk igényével, még jobb színvonalon szolgálja a helyi nyilvánosságot. Ehhez kérem Mindenki segítségét. A képviselő-testülettől nemrég kapott további bizalommal, elsődlegesen a rákosmenti lakosság érdekében: P. Tóth Erzsébet felelős szerkesztő Gyarapodó szeméthalmokról Kedves Szerkesztő Asszony! Gratulálok a Hírhozó legfrissebb, különösen jól sikerült, tartalmas számához! A kerületért, közös otthonunkért aggódó lakosként egy nagyon alapvető problémára szeretném felhívni Ön és munkatársai szíves figyelmét: elönt bennünket a hulladék, szemét, a piszok. Közterületen, magántulajdonú telkeken egyaránt. A Rákosmente, bármelyik kerületrészt tekintjük is, még évtizeddel ezelőtt is oázisnak számított a fővárosi sivárságban. Igazi zöldövezet volt, takaros portákkal, folyton szépülő házakkal, gondozott kertekkel, közterületekkel. Ma ezt nem mondhatjuk, nem írhatjuk. Rombolás, (le)pusztulás, folyamatosan gyarapodó szeméthalmok az utak mentén, jobb sorsra érdemes parkok „tövén”, családi, társas- és bérházak körül, kertnek még túlzással sem nevezhető magáningatlanokon. Valamikor jártak errefelé utcaseprők, és még össze is szedték az esetleg elhajított hulladékot, elpusztult állatot. Évek óta színét sem látni köz- tisztasági alkalmazottnak, de köztisztaságnak sem. Megmagyarázhatatlan, érthetetlen a még meglévő értékek rongálása, pusztítása. Nem csupán azoké, amelyek látszólag a „közvagyon” részei, hanem a magántulajdonúaké is. Érdemes lenne fényképezőgéppel sétát tenni, mondjuk a valamikori „elit” kerületrészen, Rákosligeten, és megörökíteni az elképesztően elhanyagolt ingatlanokat, a rajtuk fölhalmozott hulladékot, ócskaságok tömkelegét, gondozat- lanságot, ápolatlanságot, a telkeken gombamód szaporodó kalyibákat, hulladék fából, téglából, lemezből keletkező toldásokat. A szilárd burkolatú utak telis-tele kátyúkkal, repedésekkel (nem ezen a télen keletkeztek!), a földutak kis eső után is járhatatlanok, a bitumenes járdák állapota elképesztő. Az úttesten átkelés előtt kénytelenek vagyunk műanyagzacskót húzni lábbelinkre, hogy kíméljük, és ne folyjék be a koszos latyak a cipőnkbe. Miközben örülünk a kerület pezsgő kulturális életének, aközben sokunkat elkeserítenek az imént említett áldatlan állapotok. Nem kívánok programot adni munkájá- • hoz, ám alighanem az Ön által is képviselt helyi sajtónak, továbbá a saját rádiónak is hivatása lenne fölhívni a figyelmet a lepusztulásra, és mozgósítani azért, hogy megálljon és visszafordíthatóvá váljék az évek óta tartó, büszkeségre okot nem adó folyamat. Eljutottam odáig, és sokan mások is ezen a véleményen vannak, hogy pironkodom, szégyenkezem hazai, külföldi vendégeim előtt, miközben a kerületbe vezető akármelyik közúton, vagy vasúton hozzánk igyekszünk. A XVI.-XVII. kerületet összekötő „senki földje” utak mentén már száz köbméterekben mérhető a szemét, a hulladék... Költői a kérdés: Jól van ez így? Dehogy van jól! Biztos vagyok benne, hogy lehetne tenni ellene. Rendészeti feladat lenne a közterületek megtisztítása, a rend(ezettség) meg- tart(at)ása. Minden bizonnyal az önkormányzat is megtalálná (ha keresné) azokat a jogi helyeket, amelyek felhatalmazzák a kerület egykor volt szép, tiszta képének a visszaállítására. Ebben kérem a Hírhozó segítő együttműködését. (Név és cím a szerkesztőségben) $ Az állatok tartásáról A Hírhozó áprilisi számában örömmel olvastam az „Elfogadás előtt az ebrendelet” című cikket. Külön figyelemre méltónak tartom a nagy testű állatok tartásáról szóló, korlátozó terveket. De!!! A lakásonkénti két eb tartásának engedélyezését ugye nem panel lakásokra értik? Az Újlak u.-i lakások egyikében lakom, 14 lakás van egy lépcsőházban, jelenleg 3 kutyáról tudok a mi lépcsőházunkban. Mind a 3 kistestű, tehát a készülő rendelet értelmében nincs korlátozó tényező. Szeretném azonban javasolni, hogy a kötelező, veszettség elleni védőoltás alkalmából vizsgálják a kutyák pszichológiai képességeit is, mivel ha csak egy kutya (a 3 közül) nem képes arra, hogyha egyedül hagyják a lakásban maradjon veszteg, ugatásával, nyüszítésével, a bejárati ajtóra való ugrálásával szintén ugatásra ingerli a többit, így a szomszéd lakásokban élő idős, beteg, illetve éjszaka dolgozó fiatalembe-
