Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1999. április / 4. szám

KULTURÁLIS ÉLET 14 Egy kiállítás margójára A Rákoscsabai Közösségi Házban megrendezett kiállítás ötletét az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeinek 150. évfordulója adta. Ez azon­ban önmagában kevés lett volna, hiszen minden évben lehet ilyen kiállítást rendezni. Döntő tény volt, hogy a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény majdnem 30 évi rejtőzködésből a napfényre került. 1969 óta folyik a szívós, egyáltalán nem látványos gyűjtő és rendszerező munka. 1998-ig a gyűjtemény egy „nagy ruhás szekrényben” volt. Győrfy Miklós nevezte így 1996-ban, amikor a „Budapesti Körzeti Stúdió” egyik műsorához néhány perces interjút készített velem a Dózsa Művelődési Házban. Nos, 1997 őszén döntött úgy a kerületi önkormányzat, hogy a Péceli út 222. szám alatt megalakuló Rákoscsabai Közösségi Házban al­kalmasabb helyet biztosít a Gyűjtemény számára. (Ez az épület a rákos- csabai Községháza volt, majd évtizedekig iskola működött benne.) Egy év sem kellett hozzá, s a Gyűjtemény méltó körülmények között dolgo­zik. Szeretném a kerület lakosaiban tudatosítani, hogy van egy intéz­mény, ahol a régmúlt évszázadok és a közelmúlt évtizedek írott és képes dokumentumait, hanganyagát megfelelően lehet tárolni, sőt, alkalman­ként egy-egy szeletet be is lehet mutatni belőle. Ez történt most is! „Be­lenéztem” a Gyűjteménybe és megláttam, mennyi érdekes dokumentum van benne, melyeket érdemes mutogatni. Azt tudják a rákoscsabai pol­gárok, hogy Jókai itt kötött házasságot Laborczfalvi Rózával. Azt pedig a keresztúriak tudják, hogy az egyik „márciusi ifjú”, a rákoskeresztúri szüle­tésű Bulyovszky Gyula. De vajon azt is tudják-e, hogy a magyar irodalom történetében Bulyovszkyt úgy emlegetik, mint a tárcaírás magyarországi megalapítóját? Tudják-e, hogy Petőfi nagyapja 10 éven keresztül volt Rá­koscsabán mészáros? Hogy milyen csata emlékeit őrzi az 513. utcában ta­lálható emlékműi Hogy kik vettek részt az 1848/49-es harcokban a két faluból? Tudják-e, hogy Melczer János keresztúri evangélikus lelkészt majdnem kivégezték amiért a szószékről a szabadságharc mellett prédikáltl Sokáig lehetne sorolni a kérdéseket. Lényeg az, hogy az ismeretlenség­ből szeretném kiemelni a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjteményt. Ne csak azok keressék és találják meg, akik egyetemi szakdolgozathoz vagy középiskolai versenyekhez keresnek adatokat. A szűkebb otthon múltját illik ismerni mindenkinek. A kerületi lakosság helytörténeti ismereteit szeretném bővíteni azokkal az újságcikkekkel i$, melyek a különböző helyi újságokban jelennek meg. E munkámban Albrecht Gyula a példaképem. A kiállítás elkészítésében segítségemre volt feleségem, Dallos Zsu­zsanna, akivel a 4 füzetből álló helytörténeti sorozatot írtam a kerületi iskolák részére. Egy kis előremutatás, májusban sajtótörténeti kiállítá­son mutatjuk be a helyi újságírás, a helyi sajtó mintegy 200 éves törté­netét a Rákoscsabai Közösségi Házban. Szeptember első hetében pedig a 100 éves Rákosliget történetét mutatjuk be a Csekovszky Árpád Kö­zösségi Házban. A Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény minden szerdán 10 órától az érdeklődők rendelkezésére áll előzetes bejelentkezés alapján. Telefonálni lehet a 257-6999 vagy a 256-4693 számon. Szívesen látok olyan érdeklődőt is, aki bármilyen anyaggal szeretné a Gyűjtemény állományát bővíteni. Természetesen az olyan dokumentumokat, melyekről a család nem akar lemondani, másolat készítése után visszaadom. Dr. Dombóvári Antal Jazz presso és színház a Dózsában Ahogy az a nagykönyvben megíródott, gyertyafény, békés környezet, egy kis jazzmuzsika Budapest egyik legszínvonalasabb, leglátogatottabb jazzklubjában, amely öt éve ad otthont a hazai és nemzetközi sztárok­nak! Házigazda: Martonosi György. Jazz presso április 11-én, 25-én, má­jus 9. és 23-án 20 órától. A Rigel Színpad előadja M. Bulgakov: Őfelsége komédiása c. darabját a Dózsa Művelődési Házban. Előadások: április 18., május 2., 16. 18 óra. Szereplők: Hoivátli Tibor, Jeriei Mónika, Bíró Zsófia, Ökördy Koméi, Hor­váth Imre, Tóth Agnes, Kiss Noémi, Fodor András, Frech Gábor, Székely Ist­ván, Csányi S. Csaba, Fodor András, Váradi Gábor, Mihály Gábor, Szabó Szilvia, Váradi Gábor. Rendezte: Sz. Cselényi Anikó, jelmez: Boross Pétemé. Emlékkiállítás Szentiványi Lajos tiszteletére az Erdős Renée Házban Szentiványi Lajos festó'művész (Déva, 1909 - Budapest, 1973) születésé­nek 90. évfordulója tiszteletére emlékkiállítást rendeztek március 20-án tanítványai és a Vigyázó Ferenc Műveló'dési Társaság a helyi önkor­mányzat támogatásával az Erdős Renée Házban. A művész iskoláit Déván kezdte, majd 1920-tól, amikor Erdélyből átte­lepült a család, Budapesten folytatta. Később beiratkozott a Budapesti Iparrajz iskolába (ma Művészeti Szakközépiskola) ahol díszítőfestő sza­kot végzett, majd 1929-ben érettségizett. A Képzőművészeti Főiskolán 1930 és 1937 között Benkhart Ágoston osztályán folytatta művészeti ta­nulmányait. 1937-ben elnyerte a Balló Ede utazási díjat. 1943-ban a Nemzeti Szalonban rendezett csoportos kiállítása volt első jelentős be­mutatkozása. Egy évtizeden át vezette a Vasutas Képzőművészeti Kört, 1957-től az Iparművészeti Főiskolán tanított, majd 1963-ban kinevezték mesternek a Képzőművészeti Főiskolára. A 60-as évektől regény- és versillusztrációk készítésére is kapott megbízást. 1950-ben a Munkácsy- díj III. fokozatát, 1956-ban a Munkácsy díj I. fokozatát, 1957-ben Kos­suth díjat, 1969-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitün­tetést kapta. A tárlat április 14-ig látható, hétfő kivételével, 15-18 óra között. (Albercht Júlia ismertetője nyomán) Kiállítás és szimpózium az „Atya évében” A Reménység 2000. éve - 1999. az „Atya éve” jegyében egy kiállítás soro­zat apropóján április 17-én 18 órakor nagyszabású nemzetközi képző- művészeti kiállítás nyílik az Erdős Renée Házban. A tárlatot megnyitja: Jeleníts István piarista tanár, közreműködik: Nagy Sándor Endre rene­szánsz furulyán és Dóczi Péter színművész. A rendezvényt május 1-jén szimpózium követi, melynek témája: „Hagyomány és korszerűség nap­jaink keresztény művészeti gondolkodásában”. A XVII. kerület kiállítás sorozat­tal készülődik a kereszténység ju­bileumi évére a Szent Kristóf Art Alapítvány szervezésében. II. Já­nos Pál pápa a 2000. év felé hala­dó utolsó éveket „kegyelmi idő” gyanánt jelölte meg. Jó alkalom a keresztény Európa és benne hazánk helyzetének, sor­sának átgondolására, a keresz­ténység üzenetének megélésére. Az április 17-én nyíló kiállítás, amelyen a kerület, az ország, s a határon túli magyar alkotók mű­vei szerepelnek, nem múzeumi gyűjtemény, hanem új művészek új alkotásai. Bizonyítékai annak, hogy az emberi zsenialitás és intu­íció az előrelátó művészetnek a szemével veszi észre ebben a meg­újuló világban annak a szellemi értéknek a hatóerejét, amit mi ke­resztények mindenkor e világ elő­rehaladásának forrásaként látunk. A rendezvénysorozat része az a szimpózium is, amely - Hagyo­mány és korszerűség napjaink ke­resztény művészeti gondolkodásá­ban - címmel május l-jén 10 óra­kor kezdődik, olyan nemzetközi hírű előadók részvételével, mint Dávid Katalin, Faludy Anikó, Vanyó László művészettörténé­szek, Feledy Balázs, Jankovics Marcell művészeti írók, Jeleníts István piarista tanár, Hevér Zol­tán rendező, Pál József egyetemi tanár, helyettes államtitkár. A Szent Kristóf Art a nemhívőket is várja a rendezvényekre.- peruzzi ­A Vox Nova énekegyüttes sze­retettel meghív minden érdek­lődőt a következő két koncert­jére: április 10., 18.45 Rákosliget, Római katolikus templom, április 11. 17.45 Rákoshegy, Római katolikus templom. Az öt fiatalember magyar és külföldi szerzők egyházi és vi­lági kórusműveit mutatja be. A belépés mindkét koncertje ingyenes. Kerámiaművész a Gyökér utcában A Katolikus Ifjúsági Mozgalom Rákosmenti Szervezete Gyökér utcai (31.) kiállítótermében április 13-án 19 órakor Laborcz Mónika kerámikusművész kiállítása nyílik.

Next

/
Thumbnails
Contents