Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1999. május / 5. szám
14 KÖZMŰVELŐDÉ $ A közművelődés helyi színterei II. A XVII. kerületi önkormányzat által elfogadott közművelődési rendelet kapcsán kérdeztük a helyi intézményvezetőket: /. - Miben változik a művelődési ház működése a kulturális törvénnyel és a helyi közművelődési rendelettel összhangban? 2. - Elégedett-e a kerületi közművelődési lehetőségekkel és az elfogadott rendelettel - a finanszírozással -, ha nem, hol érez hiányosságot ? 3. - Mire volna még igény, amit nem sikerült eddig megvalósítani, s mi ennek az oka? 4. - Hány önszerveződő közösségnek ad otthont a ház? Rákoskerti Művelődési Klub Puskás Tibor igazgató: 1. Örömmel nyugtázhatta minden művelődési intézmény 1997. decemberében, hogy az Országgyűlés elfogadta a kulturális alaptörvényt. A törvény értelmében minden önkormányzatnak előírja a rendeletalkotási kötelezettséget. Megnyugvással konstatálhattuk, hogy fővárosi szinten a XVII. kerület az elsők között alkotta meg a helyi közművelődési rendeletet. A továbbiakban a művelődési intézmények e rendeletben foglaltak szerint működnek, s látják el sajátos feladataikat. 2. A rendelet intézményekre lebontva tartalmazza azokat a sajátos, a területi elhelyezkedésből adódó feladatmutatókat, amelyeknek eleget kell tennünk. Megítélésem szerint a rendelet biztos működési hátteret nyújt a közművelődési intézményeket látogató lakosoknak. A rendeletben megfogalmazott finanszírozás azért is fontos, mivel figyelembe veszi az intézményi sajátosságokat, működési lehetőségeket. Nem utolsó szempont az intézmény elhelyezkedése, körzethatára. Természetesen minden intézmény a tőle elvárható legmagasabb szintű szolgáltatással kívánja behozni a lakosságot a kulturális intézményekbe. 3. Sajnos az intézmény műszaki adottságai az utóbbi időben elég sokat romlottak, feltétlenül szükséges lenne ezek mihamarabbi javítása. Tudjuk, s tisztában vagyunk vele, hogy a fenntartó mindent megtesz a lehetőségeihez mérten, de a szűkös anyagi lehetőségek behatárolják a mozgásterüket. 4. Az utóbbi időszakban a társadalmi változások során mind több szervezet jelent meg a kerületben, s az ő működésüket is támogatni szeretné minden intézmény. A lehetőségeink határain belül ezt meg is tesszük. A továbbiakban is keressük és várjuk ezen szervezetek jelentkezését. Aszódi Imre költői estjén A költővel találkozhattak az érdeklődők március 27-én az Erdős Renée Házban, amely eseményen fellépett Aszódi Mária operaénekes is. Aszódi Imre közel húsz éve lakik a XVII. kerületben. Most bemutatásra került kötetének címe: A kettéhajtogatott márvány. Kerületi díjazottak A Magyar Vízfestők Társaságának Hatvanban rendezett kiállításán két kerületi művész is elismerést nyert. Szakáll Agnes festőművész aquarelljéért bronzplakettet, Tömpe Emőke „Erzsi néni szilvafái” című alkotásáért Hatvan város polgármesterének különdíját vehette át. ÁLLÁSPÁLYÁZAT Elegáns lakáskultúra üzletünkbe jó megjelenésű, érettségizett munkatársat keresünk. Jelentkezés önéletrajzzal és fényképpel, hétköznap de. 10-20 óráig, a „VALAMI JÓ a lakásban" üzletünkben. Cím: XVII., Pesti út 34., üzletsor. Pójer Ildikó igazgató: 1. A Rákoscsabai Közösségi Házat 1997. augusztus 1-jével alapította meg XVII. kerület Önkormányzata. Az intézmény egy 1911-ben községházának épített épületben kapott helyet, ami korábban iskola és óvodaként funkcionált. A közösségi ház 1998. márciusában kezdte meg szakmai működését. Az önkormányzat az elmúlt év folyamán a felújítási munkálatok finanszírozásával segítette elő, hogy a közösségi ház esztétikusabb, s funkciójának megfelelő(bb) körülmények között fogadhassa vendégeit. A helyi közművelődési rendelet hatása a későbbiekben lesz „mérhető”, hiszen megszületése, elfogadása a közelmúltban történt (11/1999. 11.19.), a rendelet maga csak 1999. április 1-jével lépett életbe. 2. A rendelet pozitívumai: Védi és biztosítja a közművelődési intézményeket, és azok tevékenységi rendszerét. Gondoskodik a közelmúltban létesített közművelődési intézmények infrastrukturális fejlesztéséről, s a már régebben működő intézmények felújításáról, fejlesztéséről. Gondoskodik az értékek védelméről a kulturális nyilvánosság és tájékoztatás fejlesztéséről. Kifejezi az önkormányzat együttműködési szándékát a nem az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézményekkel, valamint a XVII. kerületi közművelődési célú társadalmi szervezetekkel, civilszervezetekkel, egyházakkal, kisebbségi önkormányzatokkal, magánszemélyekkel. A pályázati feltételek biztosítása érdekében a költség- vetési forrásból a közművelődési feladatok támogatására önrészt biztosít. Költségvetésből finanszírozza „... az intézmények üzemeltetésének alapvető műszaki, technikai feltételeinek megteremtésének, az épületek működőképessége, megőrzésének, korszerűsítésének költségeit...” Szabályozza, hogy az intézmények költségvetésében az egyes intézmények önkormányzati támogatása nem lehet kevesebb az adott intézmény költségvetési előirányzatának 70%-nál, s az nem haladhatja meg a 85%-ot. Biztosítja, hogy az esetleges többletbevételek a többletbevételt produkáló intézmény fejlesztésére legyenek felhasználhatók. Az önkormányzati közművelődési intézményekben dolgozó népművelők számára szakmai ösztöndíjat hoz létre. Biztosítja a szakalkalmazottak kétévenkénti szakmai továbbképzésének lehetőségét és annak anyagi fedezetét. A közművelődési rendelet kedvező feltételeket és lehetőségeket biztosít a XVII. kerület polgárai, közművelődési és művészeti intézményei, alapítványai, helytörténeti gyűjteménye, valamint a társadalmi szervezetek számára egyaránt. 3. A Rákoscsabai Közösségi Ház épületét és felszereltségét figyelembe véve nagyon sok mindenre van még szükség - felújítások, beruházások. Amellett, hogy igyekszünk mindent megtenni az intézmény és annak szolgáltatásainak jobbítása érdekében, bízunk az önkormányzat kultúratámogató politikájában, s abban, hogy növekedik azon forrásainak száma és mértéke, melyeket a közművelődési intézmények épületeinek és szakmai működésük színvonalának anyagi biztosítékául szán majd. 4. A Rákoscsabai Közösségi Ház a Rákoscsabai Polgári Körnek ad otthont.
